Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-263

130 263, orsiágo^ filé? oktfiber 13, 1853. telének évről évre újabb javapiatokkal és adóemelésekkel előlépni. Biztosítást e tekintetben a jövőre nem vállalhat senki, de én a magam részéről nem átallom kijelenteni, hogy ha ezen két áj adónemet méltóztatik elfogadni, kívánatosnak tartom, hogy azután a jelen viszonyok között újabb adóemeléssel ne álljunk az adófizetők elé. (Helyeslés jobbfélől.) Azt t. ház, hogy jövedelmeink örvendetesen emelkednek, azt hiszem, az előadottakból tapasztalni méltóztatott s ha most azt tartjuk figyelemmel, hogy kiadásaink ezen túl ne növekedjenek nagyobb mérvben, mint a hogy saját bevételeink önmaguktól fejlődnek és mértéket tartunk kiadásaink és bevételeink szaporítása között, azonkívül az óvatosságot a beruházásoknál szemeink előtt tartjuk: megvagyok győződve,hogy ezen az utón következetesen tovább haladva, államháztartásunkban az egyensúly helyreállítását és a mi fölötte fontos és szükséges, államhitelünk consolidátióját el fogjuk érni. (Helyeslés jobbfélől.) Ennek elérését ezélozza ezen törvényjavaslat is és ez okból fogom annak idején kérni annak elfogadását. De t, luH midőn most a költségvetést benyújtom, tudom, hogy már előre is kiteszem magamat azon sítmnhányásnak, hogy a pénzügyminister azt állította, hogy a deficit 1*7 millió 300,000 írt lesz és fogunk látni ismét számításokat, melyekből az fog kimutattatni, hogy a deficit nem 17 mii íió, hanem annál sokkal több ; én, t. ház, ezen ellenvetéseknek elejét akarom venni és magam akarok módot és alkalmai nyújtani, hogy a számítás ezen szempontból könnyítve legye]]'? Én a magam részéről nem mondhatok egyebet, mint hogy a költségvetési rendszerünk és törvényeink szerint annyi a deficit, a mennyit előterjesztettem. Ha azonban az mondatik, hogy nem az a kérdés, hogy mi lesz a deficit, hanem hogy milyen az az összeg, melyet saját jövedelmeinkből nem fedezhetünk és a minek fedezésére értékpapírokat kell kibocsátani, erre is bátor leszek refíectálni és erre nézve is teszek összehasonlítást mind a múlt évi kiadásokkal, mind pedig azon kiadások kai, melyeket az államadósság törlesztése és a beruházások tesznek szükségessé. (Halljuk!) 1883-iki kiadásunk 24 milló 100,000 frt, az államadósság törlesztése 9 millió 500,000 frt, a budapestzimonyi vasút kiadása 8 millió frt, ezen három czím összefoglalva tesz 41 millió 500,000 frtot; és az ezen felül államjavak eladásából felvett 5.000,000 frt, ebhez hozzáadva a vágvölgyi vasút értékesítéséből befolyt 7.800,000 frtot, mely más vasút kiépítésére fordíttatott, — ezen összeg 54"3 millió frtot tesz s ez azon összeg, melyet 1883-ban nem fedeztünk saját jövedelmeinkből. Most pedig az ugyanezen számítás alapján 1884-re az általam kimutatott hiány tesz 17.300,000 frtot, tőke - törlesztés izmién szükséges beszerezni | 1.000,000 frtot, összesen az államjószágok eladásából fel van véve 10 millió frt, a zimonyi vasút építésére ez évre átvitetik 1.700,000 frt, tehát lesz más czímeken heszerzendő 39 millió frt. Ezt összehasonlítva a múlt évi 543 millió írttal, mindenesetre 15'3 millió frt javulás mutatkozik. De ha ismét azt összehasonlítjuk, hogy mennyi értékpapír kibocsátása volt szükséges 1883-ban és mennyi lesz szükséges 1884-ben, ismét ugy áll az arány, hogy 1883-ban kibocsáttatott 11*5 millió frt effectiv összegnek megfelelő értékpapír, 1884-ben pedig szükséges lesz 273 millió írtnak megfelelő értéket kibocsátani és így a különbözet 14-2 millió forint. Ezen 27.300,000 frt új adóssággal szemben mi áll? Áll először 23,981,000frt a beruházásokra, áll 10.000,000 frt adósságtörlesztésre, a mi mindenesetre nem kedvezőtlen arány. (Helyeslés jobbfélől.) Ezek alapján van szerencsém benyújtani az 1884-ik évre szóló állami költségvetést, a mely ki van nyomatva az első füzet kivételével, a mely később fog kinyomatni; van szerencsém benyújtani a jövedelmi pótadóról szóló törvényjavaslatot, annak indokolásával és van szerencsém az ! 882-ik évben eladott állami jószágokról szóló jelentésemet benyújtani s mindezen előterjesztéseket a pénzügyi bizottsághoz utasíttatni kérem. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfélől.) Elnök: Az 1884-ik évre vonatkozó állami költségvetés az első füzet kivételével ki van nyomatva, a ház tagjai között szét fog osztatni. Az első füzet is mihelyt ki lesz nyomatva, minden képviselőnek kézbesittetni fog. A költségvetés maga előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Hasonlóképen oda utasittatik a jövedelmi pótadóról szóló törvényjavaslat, ahozzácsatolt indokolással együtt, azzal, hogy ezen törvényjavaslatot a költségvetési előirányzat előtt vegye a bizottság tárgyalás alá. Szintén a pénzügyi bizottsághoz utasittatik, az 1882-ik évben eladott állami jószágokról szóló i jelentés. Mind a törvényjavaslat, mind ezen jelentés ki fog nyomatni és a ház tagjai között szét fog osztatni. Következik most a 33-ik sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Rakovszky István jegyző (olvassa): Abauj-Torna, Baranya, Bars, Borsod, Fogarag, Győr, Hajdú, Heves, Kolozs. Komárom, Mosón, Nógrád, Nyitra, Somogy, Sopron, Szabolcs, Temes, Trencsén, Udvarhely megyék közönsége, Arad, Kassa sz. kir. városok közönsége, Pancsova t. h. j. f. város közönsége, Sárosmegye feliratát pártolva kérik, hogy az 1878: V. t.-cz. 27. §-ának megváltoztatásával, a közigazgatási utón kirótt büntetéspénzek, a szolgabirósági hivataloknak börtönhelyiBégekkel leendő ellátására fordíttassanak.