Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-261

118 261. országos aié* oklóber 11. 1883. kik egy országban menedéket keresnek, vendégek j czímén bevándorolnak, vagy még inkább, midőn behivatnak biztos állás és kereset nélkül. Rendesen vagy könyöradományokra szorulnak/vagy a pilla­natnyi exaltatió első stádiumában már túlságos reményre ébredvén, nagyon természetesen azt gon­dolják, hadd hulljon a sült veréb a szájukba s a helyett, hogy munkához látnának, teniporizálnak. Én megvallom, fájdalommal emlékszem vissza, de már mondottam t. barátaimnak is, hogy láttam mái­én ezen csángókat a 30-as évek elején, csakhogy én láttam azokat salonruhában, keztyűben, mint lengyel emigránsokat, mikor elözönlötték Magyar­országot. Minden ház, minden család örült, a ki egy lengyel emigráns álneve alatt bármely kun­csorgót befogadhatott. (Mozgás a szélső halon.) Én óhajtom, hogy fajunk, nemzetiségünk sza­porodjék a világ bármely részéről, de ugy, hogy eredményre vezessen ő rajok nézve, másrészről, hogy az ne legyen nemzeti existimátiónk hátrá­nyára, difamálására. Én megvallom, semminemű határozatot sem nem provokálok, sem nem óhajtok, hanem mikor a t. ministerium elő fogja terjeszteni mindazon felmerült intercalaris kérdéseket s midőn a t ház­nak alkalma nyílik azokkal megismerkedni, akkor hozzá fogunk a kérdéshez szólni. És én azt hiszem, nem lesz pártkülönbség és nem lesz a házban véleményeltérés azon ezélra nézve, hogyan lehessen a már bekövetkezett és tagadhatatlanul kellemetlen következményekből kihontakozni és azoknak, kik bejöttek, sorsukat biztosítani, de mindenesetre útját állani annak, hogy bizonytalan mennyiségben bizonytalan qua­litású emberek itt a hazában bennünket megláto­gassanak, vagy elözönöljenek. Én tehát addig, mig a kormány előterjesztését nem hallom, e tekintet­ben semmiféle lépést nem tartok szükségesnek. {Helyeslések.) Madarász József: Én sem szólaltam volna fel, ha csak az előttem szólt t. képviselőtársam nem nyilatkozik. Engedelmet kérek, igen helytelenül alkal­mazta a keztyíís vendégek kifejezést t. barátom azon házakkal földekkel biró s az Ígéret folytán ezeket eladott néhány családból álló földmíves egyénnel szemben. Én sem óhajtok határozatot, hanem miután a nemzeti becsület nem engedi, hogy azon földmí­vesek, kik a megbiztatás következtében eladták házaikat, földeiket s most mások azt átvették, fe­dél nélkül maradjanak — nem beszélek mások­ról, én csak ezeket értem — ha nem is kívánok határozatot, de mindenesetre ajánlatosnak tartom, hogy a kormány tekintetbe véve és utána járva, ha csakugyan ilyen szorgalmas, takarékos, munkás, földdel biró emberek voltak ezek és földeiket el- í j adták, akkor, miután ezeket a magukat lengyelek­nek kiadott keztyüs isten tudja micsoda egyének­hez nem lehet hasonlítanom, (Helyeslés a szélső halon) iparkodni kell, hogy ha van munkás, szor­galmas ember, azok a bekövetkező télen át meg­védve legyenek. Ezt ajánlanám a kormány figyelmébe, ha bárminő nemzetiségűek volnának is azok, a kik idejöttek, annyival inkább ajánlom ezt, mert azok nemzetünknek tagadhatatlanul tagjai. Minden ha­tározat kérése nélkül ajánlom ezt a kormány figyelmébe, hogy az emberiség és nemzetünk becsü­lete tekintetéből, a mit lehet remélni, tegyen meg. És hiszem, meg is fogja ezt tenni. (Általános he­lyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Volt szerencsém már megmondani iménti felszóla­lásomban hogy a kormány, a mit lehet, meg fog tenni. (Halljuk! Halljuk l) Azt hiszem azonban, hogy helyén van azon figyelmeztetés és kérelem — és ez vonatkozik arra is, hogy magának a képviselőház­nak kebeléből se jöjjenek most buzdító nyilatko­zatok, (Halljuk l Halljuk!) hogy a mennyire lehet, azon legyen, a ki teheti, hogy igy váratlanul ne jöjjön senki, mert méltóztassanak meggondolni, most már október közepén vagyunk és házakat felfújni, őszi vetést csinálni nem lehet a téli időben (Ugy van!) s igy a legjobb akarat is tehetetlenné válik az elementáris viszonyok közt. Ismétlem, azonban, a mit mondtam, a mi possibilis, azt meg­teszszük, de ha azt akarjuk, hogy nagyobb bajok ne legyenek, ez csak ugy érhető el, ha mindenki, kinek ott befolyása van, azon igyekszik, hogy ne ugy váratlanul, hanem majd annak idején jöjje­nek, a mikor előre tervszerint elő lesz készítve, a mi lehető. (Általános élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ugy hiszem, a t. ház elfogadni méltóztatik Irányi Dániel képviselő ur azon indítványát, hogy uta­sítja a t. képviselőház a belügy- és a pénzügymi­nister urakat, hogy ezen visszaköltözés okait részrehajlatlanul kinyomozva, a bukovinai telepü­lők érdekében eddig tett intézkedéseikről s ezek sikeréről, nem különben a jövőt illető szándékuk­ról mielőbb kimerítő jelentést terjesszenek elő, ennélfogva a t. ház ezen indítványt elfogadja. (Helyeslés.) Igen természetes, hogy ezen indítvány elfo­gadásával az ügy befejezve nincs, hanem akkor, a mikor a jelentés be fog adatni, e kérdés tüzete­sen fog tárgyaltatni. (Helyeslés.) A mai ülésnek több tárgya nem lévén, a hol nap d. e. 11 órakor tartandó ülés napirendjének első tárgya lenne a gazdasági bizottságnak jelen­tése az október havi költségvetésről 5 a második pedig a közösügyek tárgyalására kiküldendő bi­i zottság tagjainak megválasztása.

Next

/
Thumbnails
Contents