Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-224

224 országos ülés április 13. 1883. SS Az eredeti nem fogadtatván el, kérdem elfogadja-e a t. ház a szöveget Thaly Kálmán képviselő' ur módosítványa szerint? (Elfogadjuk!) A módosítvány elfogadtatván, a többi elesik, Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 63., most 64. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 65. §-t). Thaly Kálmán: Ez a szakasz t. ház, melyre a 60. §-hoz beadott módosítványom előterjesztése alkalmával hivatkozni bátor voltam, mely módosítványt, miután elfogadni méltóztattak, azzal logicai összefüggésben kérem méltóztassanak annak megfelelőleg módosítvány ómat elfogadni, mely abban áll, hogy az 1. pont e szavai után- „amagyar irodalom" e három szó tétessék: „és nemzeti művelődés". Eenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Thaly Kálmán módosítvány át.) Elnök: A szakasz nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Most kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e azon közbeszurást, melyet Thaly képviselő ur indítványozott, elfogadni. (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 65, most 66, a régi 66, most 67, a régi 61, most 68. §§-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a régi 68, most 69. §-t). Thaly Kálmán: T. ház! Nem nyújtok be módosítványt e szakasznál, hanem egy körülményre vagyok bátor at. ház figyelmét felhívni, mely ezen szakasz ötletével függ össze; és a t. közoktatásügyi minister úrtól némi felvilágosítást kérnék, hogy bizonyos esetekben, melyek elő fognak a gyakorlati életben fordulni és melyekre hivatkozni fogok, mily értelemben fog a kérdés megoldatni. T. i. két egyetemünk van, szorosan a t közoktatásügyi minister ur vezetése alatt, tudvalevőleg a budapesti és kolozsvári. Van azután a Szt.-István koronája területén még egy egyetem, t. i. a zágrábi, az ezzel előfordulható viszonyok tekintetében bátorkodom e kérdést intézni. Én azt hiszem, hogy Zágrábot nem fogjuk külföldnek tekinthetni, hanem belföldnek. És mivel a t. horvát és sziavon testvérekkel némely közös ügyeink vannak, mint pénzügy, közlekedés, kereskedelem stb., a melyeknek kezelésére a magyar államnak számos hivatalnoka lakik Zágrábban, Fiumében, ezeknek gyermekei a zágrábi egyetemen végzik a tanfolyamot, különben pedig tökéletes magyar ajkúak, ha ezek tanári pályára akarják magukat képesíteni, vagy megfordítva az itt lakó horvátok Budapesten vagy Kolozsvárott nyernek bizonyítványt: kérdem, feltéve, hogy a magyar ifjú Zágrábban nyert tanári diplomát, ha a magyar nyelvet tökéletesen birja, érvényes lesz-e a Zágrábban kiállított diploma a szorosabb értelemben vett magyar iskolákra és viszont a budapesti és kolozsvári egyetemeken nyert tanári diplomát, ha a horvát nyelvet birja az illető, érvényes-e az a horvát sziavon területen ? Ez a kérdés előbb-utóbb fel fog merülni és ezért óhajtanám tudni, hogy létezik-e e tekintetben a magyar és zágrábi kormány közt kölcsönös megegyezés sha nem létezik, szándékoznak-e ilyet létesíteni ? Tisza Kálmán ministerelnök: Legyen szabad e kérdéshez hozzászólanom, mert ez nem szorosan tanügyi, de részben politikai kérdés is. (Halljuk! Halljuk!) Magam is azt tartom, a mit a képviselő ur mondott, hogy a zágrábi egyetem a külföldi egyetemek közé nem sorozható, mert Horvátország a magyar szent korona alá tartozik és igy az külföldnek nem tekinthető. De viszont, miután a tanügy nem közösügy és miután ezen egész törvénynek hatálya — hogy ugy fejezzem ki magamat — csakis a szorosabb értelemben vett Magyarországra és nem szentIstván koronájának összes országaira terjed ki: azt hiszem a zágrábi egyetemen nyert képesítési oklevéllel szemben is fentartandó az a jog, hogy a vizsgáló bizottság véleményének meghallgatásával adassék meg az érvényesség elismerése a minister által. Ezért azt hiszem, hogy minden nehezen megtalálható kifejezés helyett a szöveget ugy kellene módosítani, hogy a „nem magyar egyetemeken" nyert tanári oklevelek, mert ez által a kérdés minden közj ogi bonyodalom nélkül meg van oldva; mert a zágrábi egyetemet sem a horvátok, sem mi nem tekintjük magyar egyetemnek, mert az horvát egyetem. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki semlevén feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt a bizottság szövegezése szerint elfogadni, a ministerelnök ur módosítványával szemben? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a tisztelt ház az eredeti szerkezetet nem fogadja el, hanem a szakasz a ministerelnök ur módosítványával fogadtatott el. (Elénk helyeslés.) Gáll József: A 68. §. után egy beszúrást vagyok bátor indítványozni, amely abból áll, hogy az eredeti ministeri előterjesztésnek 67., 68., 69. és 70. §§. vétessenek fel, a melyek megengedik a hitfelekezeteknek azt, hogy a középiskolai tanárok kiképzéséről maguk gondoskodjanak. A ministeri előterjesztésben ezen szakaszok akkor következnek, a mikor megállapittatott, hogy az állami intézetekben mily módon van gondoskodva a tanárok képesítéséről. Ezért javasolom, hogy e szakaszok itt szúrassanak közbe, azonban azzal a módosítással, hogy a szakaszokra való hivatkozás az új számozás szerint kiigazittassék. Bővebben indokolni nem szükséges, miután maga a bizottság ennek mellőzesét nem mondta ki és a ministeri előterjesztésben kellőleg indokolva van. Rakovszky István jegyző (olvassa a Gáli József által beadott indítványt). Az eredeti 68., most 69. §. és a következő