Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-251
251. országos ülés mijns 26. 18S3. 527 Herman Ottó: T. ház! Bartha Miklós képviselőtársam ügye, mely jelenleg elbírálás alatt van, azt hiszem mégis megérdemelte volna, hogy a t. előadó ur a házat bővebben tájékoztassa a bizottság eljárásáról. Ezt az ügyet ily könnyedén elbírálni akarni, azt hiszem, nincs helyén. Mert itt mi történt ? Az, hogy felsoroltatik egy tétel, a mely ha abban az értelemben történt, mint a hogy azt magának Szász Béla tanár ur magyarázza, mindenesetre mélyen sértette volna Szász Béla tanár ur becsületét; de midőn Bartha Miklós t. képviselőtársam határozottan kinyilatkoztatja, hogy ez a passus tördelési hibából jutott a jelzett czikk végére; és midőn ő még ezenkívül ki is jelöli azon ezikket, a melynek végéről az elmaradt és végre, midőn Bartha t. képviselőtársam kötelességének tartotta nyomban reá, a következő napon constatálni azt, hogy ez tördelési hibából történt és hogy neki sértési szándoka nem volt; hogy tehát három ilyen momentum mellett miképen indítványozhatja a mentelmi bizottság, hogy Bartha Miklós képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék: azt én nem értem, annál kevésbbé értem, miután a bizottság jelentésében azt mondja, hogy bizonyos dolgoknak elbírálására magát hivatva nem érezte. Sőt épen ezeknek elbírálása nemcsak hivatása, hanem kötelessége a bizottságnak. Már a mentelmi bizottsági jelentések egész során általában nem szokott felmerülni a zaklatás kérdése; pedig, ha egyszer valakiről azt mondják, hogy sértést követett el, ő pedig kinyilatkoztatja, hogy nem volt sértési szándéka, helyreigazítást közöl és kimutatja, hogy miképen történt a hiba és ellene mégis sajtópert indítanak, ebben benne ' van a zaklatás momentuma. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A bizottság jelentése csupán a „sáp" szóra fekteti a fősúlyt. Nekem t. ház, nagy tapasztalásom van a hirlapirodalmi téren, a sajtóban történt nyilatkozatokat nagy figyelemmel kisérem, még physiologiáját is meglehetősen ismerem és mondhatom, hogy ha a sáp szó alkalmazása mindig sajtóper tárgyát képezné, akkor külön sáptörvényszéket kellene felállítani. (Élénk derültség.) Azt mindenki tudja, hogy a hol helyi súrlódások fordulnak elő, ott bizonyos localis kifejezések is használtatnak, de azt is tudja mindenki, hogy ez nem vétetik oly szigorúan, mint vétetnék más körülmények között. Itt oly szó, melyre rá lehetne fogni, hogy tisztességtelen értelme van, nem alkalmaztatott, mert hiszen mindenkitudja, hogy a provisio vétele országszerte még olyanok által is gyakoroltatik, a kik azt alkalmilag elitélni valónak találják. Én magában a „sáp" kifejezésben még nem találok okot arra, hogy egy országgyűlési képviselőnek a mentelmi joga felfüggesztessék és ellene sajtóbíróság járjon el. (Helyeslés a szélső .baloldalon.) Ismétlem, hogy Szász Béla tanár ur részéről határozottan zaklatás és bosszúállás szándékát látom itt, mert Bartha Miklós kinyilatkoztatta, hogy nem szándékozott sérteni és a sértés csak hibából történt: ennélfogva a mentelmi bizottság javaslatához nem járulhatok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szemenyey János előadó: Első sorban arra kívánok felelni, mit az előttem szólott képviselő ur szememre vetett, hogy t. i. nem tartottam érdemesnek indokolni a bizottság javaslatát. Erre csak azt kívánom megjegyezni, hogy nem kívántam próbára tenni a ház türelmét. (Egy hang a szélsőbalon: Az előadónak és a háznak is kötelessége. Halljak! Halljuk!) A jelentésben tüzetesen le van írva a tényállás, azonban felszólalás történvén, kötelességemnek tartom arra felelni; azonban, hogy az ügy minden részében ismert legyen, méltóztassék a t. ház megengedni, hogy maga a czikk felolvastassák. (Felkiáltások: Nem szükséges!) Hu. azonban nem méltóztatnak kívánni a felolvasást, igyekezni fogok azt ismertetni. Hermán Ottó képviselő ur azt állítja, hogyBartha Miklós képviselő ur a rákövetkező napon visszavonta az előbbeni nyilatkozatot s kijelentette, hogy nem akart sérteni. Ez nem áll. Először azért nem, mert nem is a rákövetkező napon, hanem egy nappal későbben tette. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Az nem nagy különbség!) Erről nem szólok, de méltóztassanak tekinteni azt, mi módon és minő alakban történt a viszszavonás. A sértő czikk és pedig vezérczikk deczember 12-én jelent meg, a kérdéses visszavonás pedig a deczember 14-ki lapban az „apró hirek'" közt következő szavakkal történt: „Tördelési hiba történt tegnap e rovatunkkal. Ugyanis a müncheni színház ügyében hozott hirünk után tett következő megjegyzésünk: „Az angol nagyon practikus nép, a közhelyekre ezt szokta felírni: „Beware the pickpockets", — tördelési hibából innen kimaradt és egy egészen más rovatba került". Ha ilyen hiba csúszik be egy lapba — a mi egyébiránt a lap berendezését tekintve, majdnem kizártnak tekinthető, de — mondom — ha ilyen hiba történt s azt a szerző az apró hirek közt ilyen alakban, ilyen módon vonja vissza, azt visszavonásnak nem lehet tekinteni, annál kevésbé megkövetésnek vagy a hiba beismerésének. Epén azért, mert ilyen alakban, ilyen módon történt ez, a bizottság a visszavonást nem vehette figyelembe. Továbbra tekintettel kellett a bizottságnak arra lenni, hogy itt nem a közvádlóval, hanem magánvádlóval állunk szemben s a bizottság nem tartotta állásával megegyeztethetőnek azt, hogy egy a közpályán működő magánembertől elvegye az elégtétel szerezhetése módját.Ennélfogva ajánlom