Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-251

251 országos ülés május 28. 18S3. 519 Busbach képviselő ur hogyan fogja fel, hanem arról van szó, hogy a törvény mit mond. A törvény világos szava pedig azt mondja, hogy a bank székhelye Bécs. De azt mondja Busbach képviselő ur, hogy a banknak van két főintézete s ezt mondta Királyi képviselő ur is, a két főintézet teljesen egyenjogú s ebből következik az is, hogy a budapesti főintézet a saját igazgatását maga viszi. Bocsánatot kérek, ez tökéletesen ellenkezik a bank — törvénybe iktattatott —alapszabályaival, mert az egész IV. czím szól a bank igazgatásáról és azt egészen a főtanácsra ruházza, a mely főtanácsnak székhelye Bécs. Méltóztatott azt mondani — és ezt mondta Királyi képviselő ur is — hogy a két főintézet a törvény értelmében teljesen egyenjogú és fel van ruházva minden intézkedési joggal. Az igenis áll, hogy a budapesti és a bécsi főintézet teljesen egyenlő jogkörrel van felruházva, de mind a kettő felett áll a Bécsben székelő főtanács, mely a t. képviselő ur szerint is bizonyos hatáskörrel fel van ruházva. Azon hasonlat, melyet Királyi t. képviselő ur tett, hogy ha ugy okoskodunk, hogy a főtanács felette áll a két főintézetnek, akkor lehetne úgyis okoskodni, hogy a közös kormány felette áll az osztrák kormánynak és a magyar kormánynak: (Egy hang a szélső balon! Úgyis van!) ez a hasonlat nem áll, mert a közös kormánynak semmiféle ellenőrzési joga nincs a két kormánynyal szemben, de igenis van ellenőrzési joga a két főtanácsnak a két főintézettel szemben és bizonyos esetekben vétójoga is van. De nem áll az sem, hogy a két főintézet teljes hatáskörrel van felruházva, a mely mindenre kiterjed; mert vannak bizonyos ügyek, melyek a főtanácsnak vannak fentartva. így, hogy csak egyet említsek, a mi az intézet egységét bizonyítja, melyet a főtanács képvisel, a társulat csak egy alaptőkével bir, továbbá a jelzálogüzlet, a bankjegykibocsátás teljesen a közös intézetnek van fentartva. Nem lehet tehát állítani, hogy a két főintézet Budapesten és Bécsben teljesen önálló. De azt mondja Busbach t. képviselő ur, hogy ezen jövedelmi forrást a fővárostól elvonni nem lehet. Engedelmet kérek, elvonni az én felfogásom szerint csak oly jövedelmet lehet egy hatóságtól vagy intézettől, melyet az előbb élvezett. De ezen jövedelmet nem húzta a főváros, eddig csakugyan nem volt a városé és igy ezen jövedelem elvonásáról a várostól szó sem lehet. Lehet annak követeléséről szó, de elvonásáról nem. Busbach t. képviselő ur igen érdekes dolgokat is mondott tegnapi beszédében, Szólván hogy az 1870: X. t.-cz. alapján felvett kölcsönből mik létesíttettek, azt is mondja, hogy eddig Zimony és Buda- < pest közt a Dunán hid nem állott fenn, ennek léte- j sítését pedig az állam érdeke követelte. Ebből ! kettő következhetik: vagy az, hogy 1870-ig hid nem létezett, pedig tudjuk mindnyájan és tudja Busbach képviselő ur is, hogy 21 évvel előbb építtetett a lánczhid; vagy következhetik az, hogy a lánczhid megváltása, mit az 1870: X. t.-cz. elrendel, a főváros által lesz eszközlendő, pedig méltóztatik tudni, mi a főváros által nem váltatott meg, hanem megváltatott a 24 milliós kölcsönből, melynek törlesztése hogy mikép eszközöltetik, arra bátor leszek később visszatérni. A képviselő ur szidalmazta a magyar államkincstárt és annak eljárását a fővárossal szemben és dicsérettel említette, hogy más államok mily áldozatokat hoznak fővárosuk érdekében. Felemlítette Parist, felemlítette Bécset, hogy ez utóbbi a Duna-szabályozás költségeihez csak egy harmadrészszel járult, miből azt lehetne következtetni, hogy nálunk a Duna-szabályozás költségeit a főváros viseli. Pedig méltóztassanak megengedni, a Duna-szabályozás azon része, mely az 1870: X. t.-czikkben felvett 24 millió kölcsönből létesült, a szabályozás igen csekély részét képezi; méltóztassanak átnézni a költségvetéseket 1870 óta és milliókat fognak látni, a melyek ezen czélra fordíttattak ; igy tehát azt állítani, hogy Bécsben az állam mennyivel többet tesz a főváros és specialitera Duna-szabályozás érdekében, felfogásom szerint nem lehet, a mint egyáltalában azt hiszem, hogy ha tekintetbe vesszük a magyar állam viszonyait, bátran el lehet mondani, hogy ezen viszonyokkal szemben egy állam sem áldoz aránylag annyit fővárosára, mint a magyar állam. Igy tehát azon vád, hogy az állam mostohán bánik a fővárossal,, meg nem áll. (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondásolc a szélső baloldalon.) De különben t. ház, én ezen kérdés megitélésében, mely most napirenden van, nem annyira a bank közjogi helyzetére fektetem a fősúlyt, hanem arra, hogy ezen jövedelem jogosan illeti-e meg a főváros házi pénztárát vagy nem. Hogy a bankintézmény, a mint létesítve van, önálló bankot képez-e vagy nem, felkérem Busbach képviselő urat, hogy ezen kérdést a függetlenségi párt képviselőivel hozza tisztába és nyugtassa meg az iránt, hogy önálló bankunk van. T. ház! A mint bátor voltam megemlíteni, én nem a bank közjogi helyzetére fektetem a súlyt, azt hiszem, hogy az sem fiókintézet, sem önálló intézet, hanem a fősúlyt arra fektetem, hogy ezen jövedelem jogosan és méltányosan megilleti a főváros pénztárát és annak megítélésére meg kell vizsgálni, hogy azon fővárosi alap, melybe ezen jövedelmek folynak, csakugyan oly ellentétben áll-e a főváros érdekével. Az 1870: X. t.-cz.-ben felvétetett 24 millió kölcsön: Hogy ez hová fordíttatott, azt Országh Sándor t. képviselő ur. kifejtette és azt hiszem, hogy ezen czélok közt egy sincs olyan, mely első sorban a főváros érdekében ne