Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

250. országos ülés május 25. 1883. 495 kedések nélkül érvényesíteni nem lehetett, a kormány évek hosszú során át vagy tehetetlen volt, vagy nem akart oda hatni, hogy Horvátországban a megalkotott törvényeknek megfelelő intézmények létesíttessenek. E tekintetben tehát részemről joggal táplálom azon alapos meggyőződést, hogy e helyzetet felhasználva, más czélok lebegnek a horvát képviselők előtt, midőn ők, e törvények alkotásánál hazai viszonyaikat velünk nem közlik. Az t. i., hogy az adókezelési törvényt, a mely különben sem népszerű, alkossák meg Magyarországon, a magyar képviselők hozzászólásával, ők a magok autonóm körükben távol állanak azon reformoktól, a melyek ezen adókezelési dolgokat beillesztenék közigazgatási orgánumokba; hogy csak legyen meg az adókezelési törvény a maga visszásságaival, azon méltánytalan rendkívüli intézkedésekkel, a melyek a sérelmeket csak szaporítják, mint magyar intézmény s mint ilyen maradjon gyűlölt a horvát nép előtt s ezzel az idegenkedés a magyarok ellen fejlesztessék mindinkább és ez által is azon törekvés, a mely Horvátországban velünk szemben mutatkozik, mindig inkább alapot és tápot nyerjen. Ez az t. ház, a mi jogosan felmerült alapos meggyőződésemet erősíti meg és én részemről tekintve azt, hogy ezen írj szakasz nem a kellő megvizsgálás és megfontolás, hanem jóformán csak ugy véletlenségből, sebtiben vettetett oda s az idő rövidségénél fogva, a megérdemlett kritikát kizárja,miután az országgyűlés ez ülésszaka nem napokat, hanem csak órákat számlál, én részemről fentartva azon jogot, hogy annak idejében, midőn a ház ezen ügygyei bővebben is fog foglalkozni, ezen kérdést behatóbban is megbírálhatom, részemről ezen szakaszhoz hozzá nem járulok és azt meg nem szavazom. Mihalovich Károly: Legyen szabad az előttem szólott t. képviselő urnak pár szóval válaszolni. Azt hiszem, hogy ő igazságosabb ember, semhogy el ne ismerje annak helyességét, a mit elmondani bátor leszek. (Halljuk!) Miről van szó? Arról, hogy Horvátország, miután ott más belügyi administratió létezik mint Magyarországon, ezen adókezelési reform jótékony hatását nem fogja érezni. Mi beláttfk azt, hogy igy nem maradhat, tehát kérjük a t házat, hogy addig, míg minálunk is oly bizottságok fel nem állíttatnak, azon törvényt addig nálunk be ne hozzák és a t. előadó ur igen jól mondta, hogy majd akkor, mikor más intézmények lesznek, novelláris utón segíthet rajta a t. ház. Azon szemrehányás, hogy mi nem tettük meg észrevételeinket itt e helyen, akkor, mikor a törvényjavaslat tárgyaltatott, nem áll, mert hiszen Vuchetich t. képviselőtársam tett is ez iránt indítványt, csakhogy abban nem volt kifejezve épen az, a mi talán Magyarország érdekében szükséges. Miután pedig ez ki van fejezve ezen most javasolt új szakaszban, azért kérem, méltóztassék azt elfogadni. Elnök: Szólásra többé senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. háztól, méltóztatik-e a főrendiház által beihtattatni javasolt 112. §-t elfogadni, igen vagy nem ? Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a javasolt új §-t elfogadta. Következik a régi 112., most 113. §. Tibád Antal jegyző: A régi 112., új 113. §-t a főrendiház a következő szerkezetben fogadta el (olvassa): „113. §. Ezen törvény életbeléptetésével az 1876. évi XV. t.-cz. hatályon kivül helyeztetik s ennélfogva mindazon esetekre, melyek iránt a fennálló törvényekben a most hatályon kívül helyezett törvényre történik hivatkozás, a jelen törvény rendelkezései alkalmazandók". Elnök: Ha nincs észrevétel, a 113. §-ontett módosítás elfogadtatik és ennek következtében a régi 113. §. most 114. §. lesz. E szerint a főrendiház minden módosításaihoz a t. ház hozzájárulván, ezen törvényjavaslat a legfelsőbb szentesítés czéljából szokott módon ő Felségéhez fog felterjesztetni s egyszersmind pedig erről a főrendiház értesíttetni fog. Következik a napirend szerint a 32. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Rakovszky István jegyző (olvassa).- 2321. ikt. sz. Szatmármegye közönsége,2322. Alsó-Fehér megye közönsége, 2323. Hevesmegye közönsége, 2324. Komárommegye közönsége, 2325. TordaAranyosmegye közönsége, 2326. Torontálmegye közönsége, 2327. Turóczmegye közönsége, 2328. Vasmegye közönsége, 2329. Zeinplénmegye közönsége, 2330. Arad sz. kir. város közönsége, 2331. Győr sz. kir. város közönsége, 2332. Pécs sz. kir. város közönsége, 2333. Szatmár-Németi sz. kir. város közönsége, 2334. Szeged sz. kir. város közönsége, 2335. Hódmezővásárhely város közönsége, 2336. Nagyváradsz. kir. város közönsége, 2421. Kassa sz. kir. város közönsége, 2447. Borsodmegyc közönsége, 2552. Abáuj-Tornamegye közönsége, 2553. Gömör-Kishontmegye közönsége, 2554. Hajdúm, közönsége, 2555. Háromszékmegye közönsége, 2556. Liptómegye közönsége, 2557. Maros-Tordäniegye közönsége, 2558.Mosonmegye közönsége, 2559. Temesmegye közönsége, 2560. Ugocsamegye közönsége, 2662. Esztergommegye közönsége, 2735. Jász - Nagykun - Szolnokmegye közönsége, 2743. Hontmegye közönsége, 2754. Debreczen sz. kir. város közönsége, 2777. Győrmegye közönsége, 2778. Nyitramegye közönsége, 2960. Pozsonyinegye közönsége, 2961. Ungmegye közönsége, 3075. A magyarországi görög szertartású katholikus egyh. 1357 magyarajkú híve, 3142. Sopromnegye közönsége, 3184. Nógrádmegye közönsége, 3496. Békésmegye közönsége, 4004. Abauj megye Iiomorod község görög szertartású