Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-246

468 216. országos ülés májas 11. 18S3. rátákat fogja kívánni és behajtani. De ez csak addig fog előfordulhatni, a meddig az illető telepes a fizetésben késedelmes nem lesz. Ha egyszer ez beáll, mi fog akkor történni? Előfordulhat az, hogy a kincstár behajtja a telepestől a régi törlesztési rátákat közigazgatási utón; de előfordulhat az is, hogy mert a telepes nem a hitelintézetnél, hanem a kincstárnál fizet, a hitelintézet is be fogja hajtani az illető telepestől a neki jelzálogilag biztosított újabb rátákat, a mely ráták a régiektől legnagyobb részben mennyiségre nézve különbözni fognak. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a telepes viszonya az államhoz nem változik. Igenis, változik, változik az által, mert eddig az állam csak hitelező volt, ezentúl adóstárs lesz. Tehát változik a helyzet is; mert még akkor is, hogy ha ezen adóstárs, mint a törvényjavaslat javasolja, a lejáratkor a fizetést teljesíteni köteles, még akkor is executio vezethető a telepes ellen a hitelintézet részéről, ha az adóstárs nem fizet. Tehát egyáltalában nem tudom belátni ezen intézkedésnek rátióját, hogy bár a kincstár tartozik a lejáratkor a törlesztési részleteket fizetni, hogy bár kétszeres jelzálogi biztosíték van nyújtva, miért kell e mellett azt az intézkedést is beletenni, hogy bár a telepes nem az intézetnél, hanem az államnál tartozik fizetni, az intézet őt vagyonából mégis kidobhassa. Én ehhez részemről hozzájárulni nem tudok, fiem akarok s azért azt vagyok bátor niódosítványképen ajánlani, hogy a második szakasz d) pontjának utolsó három sora „mindazonáltal" szótól kezdve hagyassék ki. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Fel fog a módosítvány olvastatni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Czirer Ákos módosítvány át). Hegedüs Sándor előadó: Sajnálom, hogy nem járulhatok a módosítványhoz; nem járulhatok azért, mert egyfelől, ha egyszer jelzálog-kölcsön köttetik, az igen természetes dolog, hogy azon adósnak kötelezettsége a fizetési rátákra nézve, a mely adósnak terhére és nevére fog az illető tartozás iratni, fel nem oldható sem a törvény értelmében, sem az intézeti alapszabályok szerint; másfelől nem látom be azt, hogy ezen intézkedés a telepesekre nézve nagy veszélylyel járna. Mert méltóztassanak tekintetbe venni, hogy mikor következhetik be ily eshetőség?Akkor, ha a kincstár a rátákat nem fizeti. Feltételezhető-e, hogy az állam a rátákat nem fogná fizetni ? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Megtörténhetik!) Meglehet, hogy a politikai állásból kiindulva, némelyek ugy ítélik meg Magyarország hitelét, hogy a 6.800,000 forintnyi Jelzálog-kölcsön rátáit nem képes megfizetni. Én ebben a hitben nem vagyok és azért kérem az eredeti szöveg fentartását. Gr. Apponyi Albert: T. ház! Bátor vagyok a Czirer Ákos t. képviselőtársam által beadott módosítványt néhány szóval támogatni. Én nem hiszem azt, a mit a t. előadó ur mondott, daczára ellenzéki állásomnak, hogy a magyar állam a rátákat nem fogná pontosan a hitelintézetnek lefizetni; én nem ebből a szempontból ellenzem a javaslatot és nem ebből a szempontból látom a telepítvényesekre nézve terhesnek és bizonyos körülmények közt veszélyesnek a d) pontot. De bátor vagyok a t. házat arra emlékeztetni, a mit tegnap az általános vita körében tett felszólalásomkor csak egész általánosságban jeleztem, hogy a kincstár indító okot fog találni, szerintem néha túlhajtott szigorral, a telepesekkel szemben, abban, hogy az esetleg általa teljesített elengedéseket a hitelintézet nem köteles elismerni. Ezt a modern fiscalismus áramlata mellett olyan indoknak kell tartanom, mely a kincstárt az egyessel szemben nagyobb szigorra indítja és mintegy kényszeríti. Nem tartozik a dologhoz, de épen a mai lapokban oly esetre bukkantam, mely magán bár a comicum jellegét viseli, de mely mégis igen j ellemző a fiscalismusra nézve nemcsak hazánkban, hanem egész Európában. A gr. Karácsonyi Guidó képviselő ur által alapított ezer frtos erény díjat múlt vasárnapon az arra érdemes vörösvári hajadonnak kifizették, de nem az egész 1000 frtot, hanem csak 994 frtot és néhány krajczárt, mert a többit a kincstár adó fejében lehúzta. (Elénk derültség.) Én csak ezt azon fiscalismus jellemzésére hozom fel, mely az erényt is jövedelmi adó alá vonja. (Élénk derültség.) Midőn a fiscalitási pruritus már ily nagy fokra emelkedett, ez már magában mintegy kényszerítést tartalmaz arra, hogy a fiscalismussal szemben óvatosak legyünk. Ennélfogva pártolom Czirer Ákos képviselő ur módosítványát. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve s az előadó ur sem kívánván szólani, a tanácskozást bezárom. Következik a szavazás. A £. §-hoz két módosítvány adatott be. Az első bekezdésre nem lévén észrevétel, az elfogadtátik, nemkülönben az a) pont is. A b) ponthoz Rhórer képviselő ur módosítványt adott be, mely szavazás előtt még egyszer felolvastatik. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Felteszem a kérdést: Elfogadj a-e a t„ ház a b) pontot eredeti szövegében Rhórer képviselő ur módosítványa ellenében ? (Nem fogadjuk el!) Nem fogadtatván el az eredeti szöveg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a szöveg Rhórer képviselő ur módosítványával fogadtatott el. A c) pontra nézve nem tétetvén észrevétel, az elfogadtatott. r A d) ponthoz Czirer Ákos képviselő ur azon módosítványt terjesztette elő, hogy e pont végéről a „mindazonáltal" szó után következő szöveg hagyassék ki. Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a