Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-242
242 országos ülés május 7. 1882. 387 lánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Rakovszky István jegyző (olvassa a törvényjavadat czímét és szövegét, mely észrevétel nélkül dfogadtatik). Elnök: A törvényjavaslat ekként részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása és pedig a 15. §. Rakovszky István jegyző (olvassa a 15. §.-t, mely észrevétel nélkül elfogadtalik, olvassa a 16. §-t). Csanády Sándor: T. ház! Nekem a tárgyalás alatt levő 16. §. utolsó bekezdésének utolsóelőtti sorában előforduló ezen szóra: „hatóság" van észrevételem. Ott ugyanis az mondatik, hogy „a pénzügyi közigazgatási hatóság a felebbezett határozat felett érdemileg ítél". Én, t. ház, a „hatóság "-ot nem vagyok képes azonosítani a bírósággal, szerintem a hatóságnak egészen más jelentősége van, mint a bíróságnak. Ugyanazért óhajtanám e tévedést ily módon kiigazittatni: a 16. §. utolsó bekezdésének utolsó előtti sorában „hatóság" helyett tétessék „biróság". (Helyeslés.) Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Csakugyan igazsága van t. képviselőtársamnak: itt „biróság" teendő s csak sajtóhibából került ide „hatóság". Elnök: A szöveg nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a szakasza javaslatba hozott kiigazítással elfogadtatik. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa a 17. §-t). Penyvessy Ferencz: T. ház! A most tárgyalás alá kerülő 17. §. a pénzügyi bíróságnak eljárását szemben a hozzá felebbezett ügyekkel részletezi. T. ház! Az imént elfogadott 16. §., melynek egyik pontja azt mondja, hogy „ha a tényállás nincs kellőleg kiderítve: a pénzügyi közigazgatási biróság a tárgyalás kiegészítését rendeli el". Ezen kiegészítésre nézve a most tárgyalás alá vett 17. §. két pontot állapít meg. Az egyik szerint a pénzügyi és közigazgatási biróság utasíthatja akár közvetlenül, akár közvetve az illető közigazgatási hatóságot, hogy a kiegészítésre szükséges bizonyos hivatalos okmányokat, hivatalos adatokat térjeszszenfel; a második pont feljogosítja a pénzügyi közigazgatási bíróságot, hogy a felebbező felet magát bizonyos esetekben nyilatkozatadásra, vagy újabb adatok beterjesztésére hívhatja fel. T. ház! Ezen két pont, igénytelen nézetem szerint, korántsem merítheti ki azon eseteket, melyek valóban szükségesek arra, hogy a pénzügyi közigazgatási biróság feltalálhassa ezen bonyolult kérdéseknél az egyedül czélravezetö anyagi igazságot. Én azt hiszem, hogy épen azért, mert ezen közigazgatási pénzügyi ügyek olyanok, melyeknél az a nagy baj, hogy az első közigazgatási fórumnál a tényállásnak előadása, a tényállásnak feltétele nem kellő alakban és nem valóban a ténynek megfelelőleg történik s ezen ügyek oly természetűek, melyeknél a törvényre hivatkozva, bármily kétségtelennek látszik a jogi momentum, mégis sok oly apró körülmény fordul elő, melyeknek felderítése rendkívüli nagy befolyással lehet az anyagi igazság feltalálására; igen sok esetben szükséges — talán nem kell a dolgot példákkal illustrálnom — tanuk, szakértők kihallgatása, kikre nézve ezen szakasz egyáltalában semminemű intézkedést nem involvál magában. Azt hiszem tehát, hogy szükséges lenne kimondani egy harmadik pontban, hogy a pénzügyi bíróságnak joga lehessen, ha szükségét látja, tanuk" és szakértők kihallgatását elrendelni, respective ez iránt az illetékes bíróságot felhívni. Azt hiszem, hogy ez ellen nem lesz kifogása sem a pénzügyi bizottság t. előadójának, annál kevésbé az igazságügyi bizottság t. előadójának, mert ha jól emlékezem, épen Hegedűs Sándor t. képviselő ur volt az, ki mint a pénzügyi bizottság előadój ä, síz általános vitánál kijelentette, hogy a bíróságnak meg kell adni minden biztosítékot aziránt, hogy a szükséges anyagi igazságot felderíthesse és másodsorban Teleszky t. képviselő ur volt az, a ki pláne a bizottság nevében fejezte ki azon nézetét, hogy szükséges, hogy a valódi tényállás azon esetekben, melyek elő fognak fordulni e bíróságnál, minden körülménvek között kikutattathassák. Csakis ezt czélozza módosítványom, mely et leszek bátor azonnal beadni. Azért is szükséges ez, mert megvallom, nem kis csodálkozással vettem észre, hogy kimaradt a t. pénzügyminister ur által beterjesztett törvényjavaslatnak egyik szakasza a két bizottságjavaslatából. Ugyanis azt mondta a pénzügyminister ur az általa beterjesztett javaslatban, hogy fel lesz hatalmazva az igazságügyminister, hogy az eljárás iránt rendeletileg intézkedjék és ezen igen helyes intézkedést, nem tudom mi okból, ugy az igazságügyi, mint a pénzügyi bizottság egészen mellőzi és egyszerűen azt mondja egyik szakaszban, hogy az ügyrend iránt kell majd intézkedni. Azt hiszem, hogy a t. ház bölcsessége feleslegessé teszi, hogy annak magyarázatába bocsátkozzam, hogy mily óriási különbség van az eljárás és ügyrend között. Az ügyrend vonatkozik a kezelésre, szabályozza az irattári és levéltári teendőket és az ott működő személyzet kötelességét, de nem vonatkozik magára az eljárásra. És hogy ez nem felesleges, bizonyítja több törvényhozás intézkedése. Hivatkozom két törvényhozásra, nevezetesen a würtembergi 16 és a bajor 1878. augusztus 8-án kelt törvényekre, melyek daczára, hogy ki49*
