Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-239

239. országos filéä mú u< 2. 1 SS í. :,39 vezése szerint szemben Teleszky képviselő ur rnódosítványával? (Nem!) A ház nem kívánja fentartani és igy kijelenthetem, hogy Teleszky képviselő nr módosítványa elfogadtatott. Az 5. pont nem támadtátott meg, ennélfogva az elfogadtatik. Következik a 2. §. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 2. §-i). Győrffy Pető: T. ház! A második szakasz némileg összefügg a harmadik szakaszszal, a mennyiben a harmadikban a birák minősítéséről, a másodikban ugyanazon birák egymásközti viszonyáról van intézkedés. A 2. §. 5. bekezdésében ez áll: „Az elnököt akadályoztatása esetén az itélő birák közül az helyettesíti, a ki rangra nézve legidősebbik". Ez magában véve nagyon helyes s nekem az ellen természetesen kifogásom nincs, de van az ellen kifogásom, a mi ugyan a 3. §-ban fordul tulaj donképen elő, a mit azonban már itt kívánok előlegesen is kijavítani, t. i.,hogy ezen bíróságnak elnöke esetleg olyan biró is lehet, a ki bírói qualificatióval nem bír, t. i. a kinek nincsenek meg azon kellékei, melyeket az 1869: IV. t.-cz. 6—7. §-ai megkövetelnek. Megengedem, hogy azon szakférfiak, a kik, mint a 3. §-ban eontemplálva van, kineveztetni fognak bírákká, épen ezen speciális szakban jártasabbak lehetnek és valószínűleg lesznek is, mint általában a jogászok, a kikről az idézett törvényczikk szól; azonban azt sem lehet tagadni, hogy a jogásznak egyáltalában tágasabb látköre van, mint azon személyeknek, a kik csak egy bizonyos külön szakkal foglalkoznak. Tágasabb látköre van azért, mert a jogásznak egyszersmind ismernie kell, ha nem is szakszerűen, mindazon törvényeket, a melyek más szakokba és igy a pénzügyi igazgatási szakba is belevágnak. Mivel pedig a 3. §-nál indítványozni szándékozom, hogy elnöknek csak az neveztessék ki, a ki az idézett törvény szerint minősítve van, ezen szakasznál a midőn a helyettesítésről van szó, következetesség végett is azon módosítványt vagyok bátor a ház figyelmébe ajánlani, hogy az 5. bekezdésben ezen szó után „a ki" tétessenek ezen szavak: „az 1869: IV. t.-cz. 6 — 7. §-ai szerint minősítettek közül"; a többi megmaradna. Penyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Vidliczkay József: T. képviselőház! Mindenekelőtt kijelentem, miszerint azon módosítványhoz, melyet az előttem szólt képviselőtársam előadott, magam részéről is hozzájárulok és azt hiszem, hogy az igen t. pénzügyminister ur is hozzá fog járulni, mert ha megmarad ezen szöveg ugy, a mint van, akkor maga a felállítandó intézmény, megvallom őszintén, azon gyanú alá fog esni, mint ha már a megalkotása is olyan lenne a priori, hogy ott a jogászok mindenesetre kisebbségben legyenek. En nem hiszem, hogy a jogászoknak ezen intézménynél szándékos minorizálása valami garantiát nyújtana a tekintetben, hogy a felállítandó testület a független bíróság garantiáival bírjon. Ezt hozzá teszem azokhoz, a miket a, t. előttem szólott az általa beadott módosítás érdekében előadott. Hanem nekem is egy csekély stylaris módosításom van a 2. §-hoz. Ugyanis a 2. és 3. bekezdés végén, két felesleges szó van. Hogy mit jelent az a „jelleg", megvallom nem tudom. „Jellem" annyit tesz, mint character, „jelleg" annyi mint typus. Mit keres tehát itt az a typus szó? Ha pedig fel akarjuk cserélni a Jelleg" szót, Jellemmel;" akkor feleslegest teszünk. Én tehát bátor vagyok ezen két szónak a második és harmadik bekezdésben való kihagyását indítványozni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a Vidlicskay József által beadott módosítványt). Hegedüs Sándor előadó : T. ház! Én a beadott módosítványokhoz nem járulhatok. Először is Győrffy képviselő módosításához azért nem, mert megrontja azt az egyenlőséget, melynek egy ily bírói testület tagjai közt okvetlenül lennie kell. Ha egyszer belátjuk annak szükségét, hogy tisztán jogászokból ezt a bíróságot összeállítani nem lehet, ebben az esetben természetesen más szakból vett bírákra nézve is egyrangúságnak kell fennállania. Azonban, hogy ezen egyenrangú birák azután tökéletesen egyenlők legyenek, ez azt hiszem, a bírói tekintélynek egyik követelménye, eltekintve attól, hogy a jogegyenlőség is ezt igényli, mert nem tudnám elképzelni, hogy mily viszony lenne ama bíróság tagjai, a testületnek egyes tagjai közt, ha ugyanazon rang és jelleggel felruházott tagjai közt distinctio tétetnék s megmondatnék, hogy ki képes helyettesíteni az elnököt, ki nem, ki képes elnökölni s ki nem. Tehát ezen szempontból sem vagyok képes t. képviselőtársam módosításának ezen részéhez hozzájárulni. A mi pedig azon intentiót illeti, a mely t. képviselőtársamatvezette és a melyet jelzett előre a 3-ik§-ra vonatkozólag is, hogy t. i. azt kívánta, hogy az elnök maga jogvégzett egyén legyen, azt szintén nem fogadhatom el, valamint nem azon alapot, melyből t. képviselőtársam kiindult, mert azt hiszem, hogy különösen magára az elnöki functióra nézve egyáltalán nem feltétlenül szükséges az, hogy az illető gyakorlati jogász legyen. Lehet valaki elnök és vezetheti az ülést és kimondhatja a végzéseket a nélkül, hogy azon qualiíicatio megkövetelteinek tőle, a mely az 1869: IV. t.-cz.-ben van kimondva, mert abban már aztán tovább megy az ezen szakasz intézkedéseiben foglaltakon ugy t. képviselőtársam, mint Vidliczkay t. képviselő ur, midőn a bírói függetlenséget és én nem tudom miféle más qualificatiót ezen szakaszokkal öszhangba hozza. Ez nem ezen szakaszokkal függ össze s ezen igényeknek nem ezen szakaszok felelnek 43*