Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-238

238 országos ülés májusi. 1883 gjg egyént egyformán terheli. A nős emberektől kívánt áldozat sokkal nagyobb, mint a nőtlentől kivánt áldozat és miután a nős honvédből lett csendőr csakúgy koczkára teszi életét, mint a behívott katona, kell, hogy azon szempont alá essék, mint azon katona, ki családjából mozgósítás esetén ki­szólítva, harczba száll. Az igazság tehát azt kí­vánja, hogy ha a mozgósítás által behívott kato­náknak otthon maradt családja segélyben részesül, ezen törvény hatálya a jelen törvény értelmében a honvédségtől a csendőrséghez tényleges szolgá­lattétel végett áttett nős honvédek otthon maradt családjára is kiterjesztessék. Ajánlom módosítvá­nyomat elfogadásra. Rakovszky István jegyző (olvassa a mó­dosítványt): „A 4. §-ban ezen szó után: „legény­ségre is" szurassék közbe a következő mondat: „az 1882: XI. t.-cz.-nek rendelkezése pedig a csendőrségi szolgálatra behívott nős honvédek családtagjaira is. K Ifj. gr. Ráday Gedeon honvédelmi ml­nister: T. ház! Én nem vagyok hajlandó elfogadni ezen módosítást a következő okoknál fogva. Itt fel lett említve már azelőtt is Szilágyi képviselő ur részéről, hogy a nős honvédek a törvények értelmében megnősültek azon tudatban, hogy már most többé nem fognak behivatni. Ez nem igy van, mert számtalan honvéd megnősül a harma­dik korosztályban és nem tévén még eleget a tettleges szolgálatnak, tekintet nélkül arra, hogy nősek-e, vagy nem nősek, jelenleg is behivatnak a honvédséghez és hónapokon át ott tettleges szolgálatot teljesítenek. Ha már tekintetbe méltóz­tatnak venni, hogy a csendőr családja, ha az a szolgálatban nyomorékká válik, nyugdíjt kap, ha pedig elhal, a családja részesül nyugdíjban: akkor nem tudom, hogy indokoltan miként lehet kü­lönbséget tenni a tettleges szolgálatra behívott honvéd és azon honvéd közt, a ki behivatik a csendőrséghez, a hol igen könnyen, hogy ha neta­lán keresetképtelenné válik, örök időre nyugdíj­ban részesül, még pedig tetemesen nagyobban, mint hogy ha mint honvéd történik rajta a szeren­csétlenség és végre, ha csakugyan életét veszti, családjáról sokkal inkább van gondoskodva, mint ha mint honvéd elesik a csatában. Ez, megvallom, oly kiváltság, mely azt hiszem, csakis költségbe kerül az államnak s többet jogosan nem lehet kívánni. Kérem a módosítvány mellőzését. Elnök: A negyedik szakaszra két módosí­tást adatott be Ernuszt és Czirer képviselő urak részéről, melyek fel fognak olvastatni. Rakovszky István jegyző (olvassa a beadott módosítvány okát). Elnök: Méltóztatik a szakaszt eredeti szövegében, szemben az Ernuszt képviselő ur módosításával fentartani? (Nem!) Nem tartatikfön s igy azt hiszem, hogy az Ernuszt képviselő ur módosítása elfogadtatott. (Helyeslés.) Méltóztatik a Czirer képviselő ur által javasolt beillesztést elfogadni? (Nem!) Nem fogadtatott el és igy a szakasz többi része változatlanul megmarad. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa az 5. §-t, mely észrevétel nélkül el fogadtatik). Elnök: E szerint a törvényjavaslat letár­gyalva lévén, végmegszavazása a holnapi ülésre tűzetik ki. A mai napra kitűzött tárgyakból azt hiszem, még azon választ méltóztatik meghall­gatni, melyet a pénzügyminister ur fog adid Németh Albert interpellátlójára. (Holnap!) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a választ, mely nem lesz hosszú, most tegyem meg. Mél­tóztatik emlékezni, hogy Németh Albert képviselő ur Kápolna és vidékebeli több község érdekében az ott kiosztott dohánytermelési engedélyek ügyé­ben interpellatiót intézett hozzám. Magát az inter­pellátiót talán nem lesz szükséges felolvasni, majd a válaszból méltóztatik arról tudomást szerezni, miért vonatott meg a kápolnai és vidékebeli terme­lőktől a dohánytermelési engedély. Ezen engedély azért vonatott el eredetileg, mert az 1868: XVI. t.-cz. által törvényesített do­hányjövedéki szabályok szerint azon terület mini­muma, mely dohánynyal beültetendő, Magyar­országon 800 négyszögöl, holott Erdélyben 400 négyszögöl. Eddig azonban gyakorlatban volt, épen ugy Kápolnán és vidékén, a hol a terü­let nagyon csekély részletekre van eldarabolva, hogy eltekintve ezen szabályoktól, csekélyebb területen is megengedtetett a dohánytermelés. Mi­dőn a múlt évben a dohánytermelőkből enquet-et hivtani össze, ezen különösen hangsúlyoztatott, hogy a fenálló szabályok ezen része is fentartassék és kisebb területekre ne adassék termelési engedély. Ezen szempontból kiindulva, intézkedés tör­tént ezen szabály szigorú fentartása iránt és ezen okból vonatott meg Kápolna községe és vidékétől a dohánytermelési engedély. Ezen községek azon­ban körülbelől azon időben, mikor a t. képviselő uraz interpellatiót hozzám intézte, felfolyamodtak. Én e kérdést megvizsgáltattam, vájjon csakugyan áll-e az, hogy a terület oly csekély, hogy a sza­bályok ezen része Kápolna és vidékén alkalma­zandó? Kénytelen voltam ezt azért tenni, mert a kápolnai dohány köztudomásúlag igen jó minőségű és a dohányjövedék részére szükséges. A nyert felvilágosításokból kitűnt, hogy a szabályoknak ezen része az eddigi gyakorlattól eltérőleg, nem ingattatik meg és azért kivételesen megadtam az engedélyt csekélyebb területre is. De az illetők ezen intézkedésen kivül kívántak még más intéz­kedést, hogy p ne kellessék a parcellák helyrajzi számát bejelenteni, hogy ne vétessék föl az, hogy az egyes termelő többet termelt-é, mint a mennyire engedélye van, hanem az egész közBég területe 40»

Next

/
Thumbnails
Contents