Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-238

238 országos ülés májusi. 1883 gjg egyént egyformán terheli. A nős emberektől kívánt áldozat sokkal nagyobb, mint a nőtlentől kivánt áldozat és miután a nős honvédből lett csendőr csakúgy koczkára teszi életét, mint a behívott katona, kell, hogy azon szempont alá essék, mint azon katona, ki családjából mozgósítás esetén kiszólítva, harczba száll. Az igazság tehát azt kívánja, hogy ha a mozgósítás által behívott katonáknak otthon maradt családja segélyben részesül, ezen törvény hatálya a jelen törvény értelmében a honvédségtől a csendőrséghez tényleges szolgálattétel végett áttett nős honvédek otthon maradt családjára is kiterjesztessék. Ajánlom módosítványomat elfogadásra. Rakovszky István jegyző (olvassa a módosítványt): „A 4. §-ban ezen szó után: „legénységre is" szurassék közbe a következő mondat: „az 1882: XI. t.-cz.-nek rendelkezése pedig a csendőrségi szolgálatra behívott nős honvédek családtagjaira is.

K Ifj. gr. Ráday Gedeon honvédelmi mlnister: T. ház! Én nem vagyok hajlandó elfogadni ezen módosítást a következő okoknál fogva. Itt fel lett említve már azelőtt is Szilágyi képviselő ur részéről, hogy a nős honvédek a törvények értelmében megnősültek azon tudatban, hogy már most többé nem fognak behivatni. Ez nem igy van, mert számtalan honvéd megnősül a harmadik korosztályban és nem tévén még eleget a tettleges szolgálatnak, tekintet nélkül arra, hogy nősek-e, vagy nem nősek, jelenleg is behivatnak a honvédséghez és hónapokon át ott tettleges szolgálatot teljesítenek. Ha már tekintetbe méltóztatnak venni, hogy a csendőr családja, ha az a szolgálatban nyomorékká válik, nyugdíjt kap, ha pedig elhal, a családja részesül nyugdíjban: akkor nem tudom, hogy indokoltan miként lehet különbséget tenni a tettleges szolgálatra behívott honvéd és azon honvéd közt, a ki behivatik a csendőrséghez, a hol igen könnyen, hogy ha netalán keresetképtelenné válik, örök időre nyugdíjban részesül, még pedig tetemesen nagyobban, mint hogy ha mint honvéd történik rajta a szerencsétlenség és végre, ha csakugyan életét veszti, családjáról sokkal inkább van gondoskodva, mint ha mint honvéd elesik a csatában. Ez, megvallom, oly kiváltság, mely azt hiszem, csakis költségbe kerül az államnak s többet jogosan nem lehet kívánni. Kérem a módosítvány mellőzését. Elnök: A negyedik szakaszra két módosítást adatott be Ernuszt és Czirer képviselő urak részéről, melyek fel fognak olvastatni. Rakovszky István jegyző (olvassa a beadott módosítvány okát). Elnök: Méltóztatik a szakaszt eredeti szövegében, szemben az Ernuszt képviselő ur módosításával fentartani? (Nem!) Nem tartatikfön s igy azt hiszem, hogy az Ernuszt képviselő ur módosítása elfogadtatott. (Helyeslés.) Méltóztatik a Czirer képviselő ur által javasolt beillesztést elfogadni? (Nem!) Nem fogadtatott el és igy a szakasz többi része változatlanul megmarad. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa az 5. §-t, mely észrevétel nélkül el fogadtatik). Elnök: E szerint a törvényjavaslat letárgyalva lévén, végmegszavazása a holnapi ülésre tűzetik ki. A mai napra kitűzött tárgyakból azt hiszem, még azon választ méltóztatik meghallgatni, melyet a pénzügyminister ur fog adid Németh Albert interpellátlójára. (Holnap!) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a választ, mely nem lesz hosszú, most tegyem meg. Méltóztatik emlékezni, hogy Németh Albert képviselő ur Kápolna és vidékebeli több község érdekében az ott kiosztott dohánytermelési engedélyek ügyében interpellatiót intézett hozzám. Magát az interpellátiót talán nem lesz szükséges felolvasni, majd a válaszból méltóztatik arról tudomást szerezni, miért vonatott meg a kápolnai és vidékebeli termelőktől a dohánytermelési engedély. Ezen engedély azért vonatott el eredetileg, mert az 1868: XVI. t.-cz. által törvényesített dohányjövedéki szabályok szerint azon terület minimuma, mely dohánynyal beültetendő, Magyarországon 800 négyszögöl, holott Erdélyben 400 négyszögöl. Eddig azonban gyakorlatban volt, épen ugy Kápolnán és vidékén, a hol a terület nagyon csekély részletekre van eldarabolva, hogy eltekintve ezen szabályoktól, csekélyebb területen is megengedtetett a dohánytermelés. Midőn a múlt évben a dohánytermelőkből enquet-et hivtani össze, ezen különösen hangsúlyoztatott, hogy a fenálló szabályok ezen része is fentartassék és kisebb területekre ne adassék termelési engedély. Ezen szempontból kiindulva, intézkedés történt ezen szabály szigorú fentartása iránt és ezen okból vonatott meg Kápolna községe és vidékétől a dohánytermelési engedély. Ezen községek azonban körülbelől azon időben, mikor a t. képviselő uraz interpellatiót hozzám intézte, felfolyamodtak. Én e kérdést megvizsgáltattam, vájjon csakugyan áll-e az, hogy a terület oly csekély, hogy a szabályok ezen része Kápolna és vidékén alkalmazandó? Kénytelen voltam ezt azért tenni, mert a kápolnai dohány köztudomásúlag igen jó minőségű és a dohányjövedék részére szükséges. A nyert felvilágosításokból kitűnt, hogy a szabályoknak ezen része az eddigi gyakorlattól eltérőleg, nem ingattatik meg és azért kivételesen megadtam az engedélyt csekélyebb területre is. De az illetők ezen intézkedésen kivül kívántak még más intézkedést, hogy p

ne kellessék a parcellák helyrajzi számát bejelenteni, hogy ne vétessék föl az, hogy az egyes termelő többet termelt-é, mint a mennyire engedélye van, hanem az egész közBég területe 40»