Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-221

24 221. országot ttlé* április 10. 1SSS. engedélyt adhasson az ifjú embernek, hogy más { iskolában tehesse le vizsgáit. Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sem levén följegyezve, kérdem a t. házat, elfogadja-e változatlanul a bizottság előadója által javaslatba hozott új 25. §-t. A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja az új §-t és igy Lázár képviselő ur módosítása elesett. Következik most a régi 25. új 26. §., méltóztassanak ehhez hozzászólani. Hegedűs László: Méltóztatik tudni, hogy én az egységes középiskola hive vagyok. Épen ezen indokból elfogadom ezen régi 25. új 26. §-nak ugy első, mint második alineáját. Elfogadom azért, mert én abban azt az intentiót látom kifejezve, hogy habár a két középiskola külön irányban megy, de mégis ezen törvényjavaslat készítője igyekezett a végeredményben összehozni, hogy t- i. mindenik középiskola mindakét egyetemre képesítsen és hogy a tudományos egyetemen is minden szak fel legyen tárva az ifjú előtt. Ez az egyik indokom. A másik pedig az, hogy én teljességgel nem akarnám a reáliskola tanulói előtt elzárni az utat, hogy ha bevégezte középiskolai pályáját, ne választhasson új pályát, melyet az ő hajlama és talán életczélja megkövetel. Ugyanazért én ezen §-t ugy a mint van, elfogadom. (Általános helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, következik a szavazás. A kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház az új 26. §-t, változatlanul, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta s igy a Zay képviselő ur módosítványa elesett. Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 26., most 27. §-t). Koszival István: T. ház! Helyeslem a törvényjavaslat azon intentióját, hogy a tudományos képzettség szempontjából magasabb mértéket állapít meg és a szükséges ismeretek kellő elsajátítását megköveteli; mert magam sem akarhatom, hogy — az érdemesebbek kiszorításával — kevésbé alkalmasak foglaljanak el a társadalomban oly tért, melyet a közjó nem csekély hátrányára, kellőleg betölteni képtelenek. De midőn ezen nézetemnek bátorkodom kifejezést adni, egyúttal sietek kijelenteni, hogy nem lehetek barátja, sem pártolója a túlságos szigornak sem. Már pedig ezen törvényjavaslat 26. §-a, midőn azt igyekezik elrendelni, hogy az érettségi vizsgálaton megbukott és egy évre visszavetett tanuló, ha ezen ismétlő vizsgálaton, habár csak egy tantárgyból is megbukott, soha többé érettségi vizsgálatra ne legyen bocsátható, véleményem szerint nagyon is szigorúan akar eljárni. Némely tantárgynak a természete vagy az iránta való hajlandóság és előszeretetnek különböző foka okozza, hogy egyik tanuló csekély, a másik csak nehezebb fáradság és hosszabb idő után képes azt annyira elsajátítani, miszerint az ismeretnek megkívántató mérvét elérje. Nagyon jól méltóztatnak tudni s erre nézve ugy hiszem, mindegyikünk coneret példákkai szolgálhatna, hogy vannak tudományosan képzett egyének, néha magas állást elfoglaló szakemberek, kik állásuknak hírnevet is tudtak szerezni \ de a kik tanuló korukban egyes tantárgyakra nézve nagy nehézségekkel voltak kénytelenek megküzdeni s kik aligha lettek volna azon szerencsés helyzetben, hogy tanulmányaikat folytatja, magukat annyira kiképezzék, ha a most szándékolt szigor rájuk is nyert volna alkalmazást. Ezekből tehát, kik tulaj donképen nem is tehetség hiánya miatt, hanem más, általam csak érintett okok és körülmények behatása alatt nem voltak képesek egy év múlva sem a várakozásnak teljesen megfelelni, én a magasabb kiképeztetést előmozdító főiskola küszöbét nem akarnám örökre elzárni; mert eltekintve attól, a mi egyébiránt az általános mellett csak mellék- s igy másodrendű érdekkel bir, hogy a szülők ezen eljárás által a költséges 8 évi iskoláztatás gyümölcsétől elüttetnének, a társadalom is megfosztaná magát oly egyénektől, a kik idővel reája nézve a legnagyobb haszon és eíőnynyel működhetnének. S azért oda czéloz tisztelettel benyújtott módosítványom, hogy fentartva a törvény szigorát, a több tantárgyból megbukott tanulóra nézve, a kire az általam jelzett körülményeket csakis erőltetve lehetne vonatkoztatni azon tanulónak, ki az egy év múlva ismétlendő érettségi vizsgálaton csakis egy tantárgyból bukott meg, adassék meg az alkalom, nyujtassék mód, hogy ezen egy tárgyból a hibát helyrehozhassa, vagyis hogy még egyszer javító vizsgálatra bocsáttassék. Módosítványomnak a második kikezdésre vonatkozó része csak szükséges folyománya lesz annak, ha az első kikezdésben általam szándékba vett kihagyás szerencsés lesz a t. ház helyeslésével találkozni. Módosítványom igy hangzik: „Az első kikezdés utolsó előtti és utolsó sorában ezen szavak : „és pedig ez utóbbin egy vagy" hagyassanak ki; s ennek következtében a második kikezdés ezen kifejezése után: „a pótvizsgálaton megbukott" vétessék fel a szövegezésbe ezen kitétel, ff valamint az ismétlő vizsgálaton egy tárgyból visszautasított tanuló a vizsgálatot ezen egy tantárgyból három hó eltelte után még egyszer ismételheti." Második módosítványom csak styláris természetű és oda terjed, hogy miután ezen 26. §-ban nem egy elmulasztott vizsgatételről, hanem egy nem sikerültnek helyrehozásáról, javításáról van szó; mind a két kikezdésben a „pótvizsgálat* kifejezés helyett tétessék: Javítóvizsgálat". (Helyes-