Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-236
236. orsiágos ülés április 28. 1883. 279 Beadatott 152 szavazat, ezek közül kapott Berzeviczy Albert 149-et, egy szavazójegy üres volt; egyet kapott Székely Elek és egyet Szathmáry György. E szerint Berzeviczy Albert választatott meg a ház jegyzőjének. (Éljenzés.) Következik egy-egy tagnak választása a következő bizottságokba, u. m. a Deák-siremlék bizottságba, a közgazdasági bizottságba, a közoktatási bizottságba és a gazdasági bizottságba: A névsort Fenyvessy Ferencz jegyző ur fogja olvasni, a távollevőket Dnka Ferencz jegyző ur fogja jegyezni. Méltóztassanak a ház t. tagjai szavazataikat beadni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a névsort). Elnök: A szavazatok össze fognak számíttatni és ennek megtörténte után a szavazás eredménye kihirdettetni. Következik a napirend szerint a pénzügyi bizottság 387-számú jelentésének előterjesztése, a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat 58. és 61. §§-ainak tárgyában, esetleg annak tárgyalása. Szederkényi Nándor: T. képviselőház! A napirendhez kívánok szólni. A pénzügyi bizottság jelentése azon szakaszokról, a melyek hosszasabb módosítványokkal a pénzügyi bizottsághoz utasíttattak, ma terjesztetett be,kinyomatva most osztatott ki közöttünk és mindenki, aki kezébe véve átnézte, látja, hogy az igen hosszú, majdnem egy ívre terjedő jelentés. Midőn ezen szakaszok szövegezés végett a bizottsághoz utasíttattak, már akkor kijelentettem, hogy sokoldalú, apró részletekbe menő módosítványokról lévén szó, arra fogom kérni a t. házat, hogy ha az illető bizottság be fogja jelenteni munkálatát, engedtessék annyi idő, hogy azt behatóan átolvashassuk és tanulmányozhassuk. Azt gondolom, hogy mindenki igazat fog nekem abban adni, hogy ezen hosszú jelentésnek most a szavazás alatti átolvasására sem volt idő; kérem tehát a t. házat,méltóztassék e jelentés tárgyalását a legközelebbi ülésre halasztani. (Helyeslés a szélső ballon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. házi A javaslat, melyet a pénzügyi bizottság előterjesztett, igaz, hogy csak ma osztatott ki a t. képviselő urak közt, de ez tulaj donképen nem foglal új intézkedéseket magában, hanem ugyanazon intézledéseket, a melyeket már Gáli József és Teleszky István képviselő urak módosítványai tartalmaztak, mely módosítványok a ház tagjai közt már néhány nap előtt kiosztattak. De ha a t. ház tagjainak egy része ugy találja, hogy nincsen kellőleg a dolog felől tájékozva, nekem nincs észrevételem az ellen, hogy a jelentés a hétfői ülésen tárgyaltassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Csak arra kérem a t. házat, méltóztassék egyszersmind azt is elhatározni, hogy akár befejeztetik ma a véderő-bizottság jelentésének mai napra kitűzött tárgyalása, akár nem, a hétfői ülés napirendjének első tárgya mindenesetre a pénzügyi bizottság ezen jelentése legyen. (Helyeslés.) Elnök: Ha tehát a t. ház beleegyezni méltóztatik, a pénzügyi bizottság ma kiosztott jelentésének tárgyalása a legközelebbi ülés napirendjének első tárgya lesz. Következik most a napirend további tárgya, a véderő-bizottság 382. számú jelentése az V. és VI. csendőr-kerületi parancsnokságok legénységi állományának ideiglenes kiegészítéséről. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Tischler Vincze előadó: T. ház! A tárgyalásra kitűzött törvényjavaslat czélj a az V. és VI. csendőrkerületi parancsnokságok felállíthatását lehetővé tenni az által, hogy az 1881., 80. és 79. években besorozott honvédek ideiglenes szolgálattételre a csendőrséghez áthelyeztessenek. Ezen áthelyezett legénység tartozik a törvényjavaslat 3. §-a értelmében 1883. évi szeptember h& 1-től legfeljebb 1885. évi június hó 1-éig, összesen tehát egy év és kilencz hónapot a csendőrségnél szolgálni. Midőn a véderő-bizottság e törvényjavaslatot tárgyalás alá vette, mindenek előtt szem előtt kellett tartania azt, hogy a régi megyei őrségnek teljes megszüntetése és a csendőrségnek az egész országban mielőbb való teljes életbeléptetése közbiztonságunknak oly kétségtelen és fontos érdeke, melyet a törvényhozás is elismert akkor, midőn az 1881: III. t.-cz.-kel a csendőrség behozatalát elhatározta. Az 1881: II. t.-cz. életbeléptetése óta szerveztett összesen 3 új csendőrkerületi parancsnokság, ugy, hogy j elenleg a régi erdélyivel együtt összesen négy parancsnokság van szervezve és ha felállíttatik az V. és VI. csendőrkerületi parancsnokság, akkor életbe lesz léptetve az egész országban a csendőrség. Aj elenlegi állapot tehát a következő : Magyarországnak nagyobb részében a közbiztonsági szolgálatot a csendőrség teljesíti, mig egyes részeiben a régi megyei őrség. Hogy a közbiztonsági szolgálatnak két különböző, szervezetre nézve egymástól annyira eltérő közeg által való teljesítése nem lehet előnyére a közbiztonsági szolgálatnak és igy magának a közbiztonságnak, kétségtelen dolog. Ez volt a második indok, melyet a véderőbisottságnak a törvényjavaslat feletti határozat hozatalánál fontolóra kellett venni. Végre t. ház, tekintetbe vette a bizottság azt is, hogy a hátralevő csendőrkerületi parancsnokságok felállítását követeli maga az intézmény érdeke is, mert tagadhatlanul való az, hogy ez az intézmény hivatásának teljesen megfelelni, a hozzáfűzött reményeket teljesen valósítani csak akkor lesz képes, ha az