Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-235

235. országos ülés április 27. 1883. gy { visszautasításba; mert részemről a 107, 108 és 109. szakaszokhoz szintén nem csak hozzászólani, de egyúttal külön módosításokat szóndékozom beterjeszteni és igy meglehet, ha itt nem is méltóztatik elfogadni, később még is az lesz az eredménye, hogy visszautasítja a t. ház a pénzügyi bizottsághoz. Ha tehát valamely kérdésnél indokolt ez, ugy ennél bizonyára legindokoltabb. Kérem tehát, méltóztassék Szederkényi t. barátom indítványához képest ezen szakaszokat is a pénzügyi bizottsághoz visszautasítani, idővesztés nincs benne semmi. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen szakaszokat a bizottsághoz visszautasítani vagy sem? Itt meg kell jegyeznem, hogy a többi szakaszok csak a pénzügyi bizottsághoz vannak utasítva, itt pedig Szederkényi képviselő ur a jogügyi bizottsághoz is kívánja utasítani. Méltóztassanak azok, kik a visszautasítást kívánják, felállani. (Megtörténik.) Méltóztassanak azok felállani, kik nem kívánják visszautasítani. (Megtörténik.) A többség nem kívánja visszautasítani. E szerint legelőször méltóztassék meghallgatni a Teleszky képviselő ur által javasolt új Í05. §-t. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa). Szilágyi Dezső: T. ház! Ez az új szakasz tulaj donképen elvet mond ki, mely a törvénymagyarázat szabályai szerint magától értetik, ennélfogva azt lényegében, mint nem károst, nem ellenezném. Én ugyan az előttem szólott t. képviselőtársamtól különbözöm abban, hogy én nem hiszem, hogy ennek kimondása szükséges volna, mert — mondom — a törvénymagyarázat szabályai szerint stricte következik, a mint számos példa is van reá, azonban abban semmi kárt nem látok. De egy considerátiót bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani. Itt t. i. ezen §-ban mindazok a büntető intézkedések, melyek a széles értelemben vett jövedéki kihágásokra vonatkoznak, a mennyiben az elősorolt négy szakasz által nem módosíttattak, érvényben maradnak. A tekintet, melyet ezzel szemben a t. ház figyelmébe ajánlok, abban állana, hogy nem lehetünk egészen bizonyosak abban, hogy megszorítás csak azon négy szakaszban foglaltatik, ezen fentartani szándékolt büntető intézkedésekkel szemben. Én tehát megvallom, correctnek tartanám azt mondani, hogy „a mennyiben azon intézkedések a jelen törvény határozatai által nem érintetnek", annyiban érvényben maradnak. Teleszky István: Én részemről hozzájárulok az előttem szólott t. képviselőtársam módosításához. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt), Elnök: Ehhez hozzájárulván Teleszky képviselő ur, azt hiszem, hogy a kérdést akként tehetem fel, elfogadja-e a ház a 105. §-t azon módosítással, mint Teleszky és Szilágyi képviselő I ] urak együttesen indítványozzák? (Igen!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy elfogadtatik, tehát a 105. most 106-ik §. lesz. A régi 105. §-hoz Rakovszky István és Lázár Ádám képviselő^ urak adtak be módosítványokat. Literáty Ödön: T. ház! 'Én azon módosítványhoz kívánok szólani, melyet Eakovszky t. képviselőtársam előterjesztett. (Halljuk.') Ha módosítványát helyesen fogtam fel, jól értettem meg, ő kimondatni kívánja az illető bíróság által azt, hogy ha fölmentetett az illető fél a kihágás terhe alól, egyúttal az egyszeres adóilleték befizetésére végrehajtás terhe mellett, a bíróság által köteleztessék. Én azt hiszem, t. ház, hogy az általa indítványozott módosítás ezen törvény intentiójával egészen ellenkezik, mert az egyenes adók vagy illetékeknek befizetését büntető bírósági határozattól föltételezni nem lehet és nem engedhetjük meg azt, hogy ily kérdésekben büntető bíróság ítélete szolgáljon alapul annak, hogy azon illeték vagy adó iránt végrehajtás vezettessék; márpedig azon indítványnak az lenne consequentiáj a. Aj elén törvény intézkedik arról, hogy az egyszeres adó, az egyenes adó és illeték mi módon hajtandó be s megállapítja erre nézve az illetékes hatóságokat. Tehát azon hatóságok mindenesetre jogosítva vannak intézkedni a nélkül, hogy szükség lenne arra, hogy a büntető bíróság kötelezzen valamely felet az egyenes adó vagy illeték befizetésére. Én tehát Rakovszky t. képviselőtársam módosítványának azon részéhez, melyben kihagyatni indítványozza a 105., most 106. §-ból azon intézkedést, miszerint ha a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt az egyszeres illeték le nem fizettetnék, akkor akiszabott büntetésre nézve is végrehajtás legyen vezethető. Módosítványának ezen részéhez hozzájárulván, a többi részét elhagyatni kérem, minek megtörténte után a szöveg igy szólana: „Pénzügyi bíráskodással felruházott első folyamodása törvényszékek minden egyes esetben a fölött határoznak: van-e a fenforgó kihágási ügyben az államkincstár megrövidítését ezélzó szándék? Ha ilyen nem vélelmezhető, a felet a büntetés alól felmenti." A többi elesnék, mert a mint kifejezni és indokolni bátor voltam, a köztörvények intézkedését itt fölvenni egészen fölösleges, az latus per se. Szilágyi Dezső: T. ház! A Literáty t. képviselő ur által előterjesztett módosítványt elfogadhatónak tartom s ahhoz én részemről hozzá is járulok ; hanem én a megmaradt szöveghez egy módosítást óhajtok tenni, mit a t. háznak figyelmébe ajánlok. (Halljuk!) A kihágásoknak ismérve a pénzügyi törvények szerint az, hogy azoknak dolussal kell elkövetve leni, azaz a kincstár megkárosítására irányzott szándékkal; hol ezen szándék nem létezik, be nem bizonyítható, itt nincs kihágás a törvény értelmében. Már most ha ez az alapgondolat, akkor ezt