Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-235

235, országos ülés április 27. 1883. 265 de időközben bizonyos összeg lefizettetett, a bejegyzés pro ráta töröltessék, az volt, hogy nagy összegek, a melyek lefizettettek, ne terheljék a földbirtokot s hogy igy a földbirtok hitele emeltessék. Lement e tekintetben a bizottság 1000 írtig ugy, hogy ha annak egy harmada 333 frt kifizettetett, kötelességévé tétetik az adóhivatalnak, hogy a mennyiben a fél kérné, a törlési engedélyt adja ki. Azt hisszük, hogy ez által elmentünk azon határig, a melyen túl megterheltetésről és a hitelnek hátrányáról van szó. Nézetem szerint ennél kisebb összeg a földbirtok hitelét egyáltalában nem alterálja, mert 200 írt erre befolyással nem lehet. Ezen szempontból kiindulva, hogy a sok felesleges munkától is megkímélj ük az illető közegeket, a mire szintén tekintettel kell lenni mert különben sok hátrány származnék ebből, nem fogadhatom el Földes Gyula módosítványának első részét. Azonban belátom, hogy abban igaza van a t. képviselő urnak, hogy ne tetessék a pro ráta törlesztés az illető adózófél folyamodásától függővé, a mennyiben az illető gyakran nem is tudja, hogy terhelve van. Ennek következtében részemről hozzájárulok ahhoz, hogy a második bekezdésből kihagyassék „a fél bélyegmentes kérvénye alapján", mert ez által egyenlő alapokon fog az első és második bekezdés nyugodni, minek következtében, ha a teljesen lefizetett összeg hivatalból töröltetik, a partiális fizetés is hivatalból fog töröltetni. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék Földes Gyula képviselő ur indítványának első részét, mely az összegre vonatkozik, elvetni, második részét elfogadni. (Felkiáltások a jobbról : Az egész második bekezdést ki akarja Földes hagyatni!) Ha Földes képviselő indítványa folytán a második bekezdést egészen kívánná kihagyni, ehhez nem járulhatnék. (Felkiáltások a szélsőbalfelöl: Az egészet ki akarja hagyatni!) Miután a képviselő ur az egész bekezdést kihagyatni kívánja, én a magam nevében vagyok bátor azon indítványt beterjeszteni, hogy a második bekezdésből e szavak hagyassanak ki; „a fél bélyegmentes kérvénye alapján". Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, következik a szavazás. A 93. §-hoz két módosít vány adatott be, az egyik Földes Gyula, a másik pedig Hegedűs képviselő uré. Minthogy az első bekezdés szövege megtámadva nem lett, azt hiszem, hogy azt elfogadottnak jelenthetem ki. Földes képviselő ur módosítványa az első bekezdésre vonatkozván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az indítványozott betoldást elfogadni? (Nem!) Földes Gyula képviselő ur módosítványa nem fogadtatott el. Kérem most azokat, kik Földes képviselő urnak a második bekezdésre vonatkozó módosítását elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. XII. KÖTET. A többség nem fogadta el a módosítást és igy az elesett. A második bekezdésre vonatkozólag az előadó ur adott be módosítást. Duka Ferencz jegyző: (olvassa a Hegedűs Sándor által beadott móäositványt). Elnök: Méltóztatik ezen módosítványt elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott és igy ezen szavak ki fognak hagyatni. A második bekezdés egyéb részei megmaradnak. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a 94.§-t). Teleszky István.* T. ház! A 94. §. rendelkezik csőd esetében a kincstárt megillető előjogokról. Egészen helyes, hogy az első bekezdés hivatkozik az 1881: XVII. t.-ez.-ben foglalt új csődtörvényre, mert ott meg van határozva, hogy minő adók és illetékek azok, melyek előnyös kielégítést nyernek a csődtömegből. A harmadik bekezdésben azonban, mely azon adók és illetékekről és más ilyen természetű követelésekről intézkedik, a melyek a tömeggondnok által a csőd folyama alatt is kielégítendők, ezek nézetem szerint nem helyesen vannak felsorolva. Mert mint magában a szövegben benfoglaltatik, csak azokat, melyek rendes folyó kiadásoknak tekintendők, lehet quasi a tömeg tartozásainak tekinteni és a tömeggondnokot fizetéskötelezettséggel terhelni. Minden egyéb adó és illeték a csődből a rendes osztály útján előzetesen már az 1881. új csődtörvény 60. §-a szerint ki fog elégíttetni, de a tömeggondnokot azoknak előleges kifizetésére nem lehet kötelezni. Hát az nagyon helyes, hogyha a tömegnek ingatlanai vannak, ezeknek folyó jövedelmi adói, továbbá a tőkekamatadó, a vízszabályozási költségek a csőd tartama alatt a tömeggondnok által fizettessenek, de nem helyes az, hogy a csőd tartamának ideje alatt esedékessé vált illetékek szintén az osztályozás alól kivonassanak és a csődeljárás alól kivétessenek. Mert lehet, hogy a közadós, a csőd elrendelése előtt kötött j'ogügyletet, két-három évvel ezelőtt követhetett el bélyegcsonkítást, a melyek csak a csőd elrendelése után vettetnek ki és 30 nap múlva válnak esedékessé. Ez nem a tömegnek mint ilyennek tartozása, hanem tartozása a közadósnak, előbbi időkből keletkezett tartozás, a melyre nézve csak a törvényes osztály szerinti kielégítés kell, hogy irányadó legyen. Ennél fogva, hogy ezen hiba rectifikáltassék, indítványozom, hogy a harmadik bekezdés 7. sorában előforduló ezen szavak: „esedékessé vált illetékek és vízszabályozási járulékok" helyett tétessék: „keletkezett jogügyletek után járó illetékek és esedékessé vált vízszabályozási járulékok". Ajánlom módosításomat elfogadásra. (Helyeslés jöbbf elöl.) Földes Gyula: T. ház! Nekem is a szöveg 34