Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-234

234. országos ülés április 26. 1883. 255 ván styláris, Földes és Kajuch t. képviselő uraké, ezeket elfogadom, mert elismerem, hogy a szöveg ez által sokkal szabatosabb és világosabb lesz. Rakovszky István képviselő ur két irányban tett módosítványt, a mennyiben egyfelől a bírságot ki akarja terjeszteni az adókivetésnél, másodszor kiterjeszti a beszállításnál elkövetett visszaélésekre. Az utóbbihoz hozzájárulok, mert abban igaza van, hogy itt is történhetik visszaélés és igy természetes, hogy nem engedhető, hogy az illető felek megkárosittassanak. De a kivetésre nézve nagy nehézsége van a módosítványnak, mert ha már elvileg kimondjuk, hogy a kivetés körüli eljárás miatt megbirságoltatnak az illető közegek, a törvény nagyon különböző felfogásra adhat alkalmat. Az illetők teljes hona fides-szel járhatnak el és esetleg a miatt, hogy ugy magyarázták a törvényt, a közigazgatási bizottság, vagy a pénzügyi bíróság pedig másként magyarázza, birsággal sújtatnának. Ezen forumok felállítása által különben is meg van adva a mód a feleknek, hogy sérelmeik orvosoltassanak. Kérem tehát, méltóztassék Földes és Kajuch képviselő urak módosítványait és Rakovszky képviselő ur módosítványának a beszállításra vonatkozó részét elfogadni, a kivetésre vonatkozó részét pedig mellőzni. (Helyeslés.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Én is nagyon kérem a t. házat, méltóztassék az ezen szakasznál tett módosításokat azon értelemben elfogadni, a mint az előadó ur mondta. Mindazokra, a mik az adó beszállítására, sőt magára az előírásra vonatkoznak — mert ez egyértelmű ás elkönyveléssel— szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy a garantiák megadassanak. De állásomból folyó kötelességem nem járulni oly intézkedéshez, mely magát az adókivetési eljárást tenné oly nehézkessé, majdnem lehetetlenné, hogy megakadna az adókivetés az egész országban. Nézetem szerint ezen túlságos cautelával még azon baj is idéztetnék elő, hogy az adó kivetése még később jutna a közönség tudomására, mert ha minden közeg felett Damoeles-kardként függ a megbírságolás veszélye, oly aggodalommal fognak eljárni, hogy nem áprilisban—márcziusban, hanem az esztendő végén is nehezen lesz meg a kivetés. Ezt a helyes administratióval nem tartom összeegyeztethetőnek és ez magukra az adófizetőkre nézve is hátrányos volna. Kérem tehát, hogy Rakovszky képviselő ur módosítványának azon részét, mely a kivetésre vonatkozik, ne méltóztassék elfogadni, a többire nézve hozzájárulok a beadott módosítványhoz. (Helyeslés jobbfelöl.) Horánszky Nándor: T. ház! En részemről a Rakovszky t. képviselőtársam által benyújtott módosítvány mindkét részét pártolom s igen fontosnak tartom. Az adómiseriák főforrása az adókivetés. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A ki a gyakorlati életet megfigyelte és a tapasztalatokat összegyűjtötte, azt találhatta, hogy minden bajnak legelső és főforrása, minden zaklatásnak első kútfeje a kivetésben fekszik és felfogásom szerint ezen baj még fokozottabb lesz ezután, miután ezen javaslat a tőkekamatadó kivetését ezután nem a bizottság által, hanem az adófelügyelő által akarja eszközöltetni. Azt mondja a t. előadó ur, hogy hiszen megvannak a jogorvoslatok ezen törvényjavaslatban, a melyek alkalmat és módot nyújtanak arra, hogy az esetleges visszaélések vagy károsítások orvosoltassanak. Ez igaz, de hiszen a jogorvoslat meg van mindazon esetekre, a melyekről a 85. §. intézkedik és felfogásom szerint ez nem arra vonatkozik, hogy a hol jogorvoslat van, ott ne rovassék ki a bírság és ne nyujtassék kártérítés, hanem ez megakarja akadályozni, hogy az ily visszaélések, daczára annak, hogy jogorvoslat van, elő forduljanak. (Helyeslés halfelöl.) En tehát nagy súlyt fektetek arra, hogy az illető közeg által a kivetés körül lehető óvatos, körültekintő és törvényes eljárás követtessék és miután az ezen szakaszban foglalt „jogtalanul" szó kizárja azt, hogy oly esetben is büntethető legyen az illető közeg, ha bona íidessel jár el, azt hiszem, hogy veszély ezen módositványban nem rejlik, de ha a kivetést hatályossá akarjuk tenni, akkor szükséges, hogy a kivetésre is provisio legyen ezen szakaszban. Ezeknél fogva én részemről azon módosítvány mindkét részét fentartani kívánom, melyet Rakovszky t. képviselőtársam benyújtott. (Helyeslés a baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula, pénzügyminister: T. ház! Bocsánatot kérek, de a tárgy fontosságánál fogva kötelességemnek tartom még egyszer felszólalni. Horánszky t. képviselő ur azt állította, hogy az adókezelés körül előforduló bajok legnagyobb része az adókivetésnél tapasztalható. Lehetnek bajok ott is, de a legnagyobb baj ok mégis csak az eljárásnál, a behajtásnál fordulnak elő, ezekről pedig a szakaszban kellőleg gondoskodva van. Magára a kivetésre nézve is, ha az hibásan történik, van az orvoslásnak igen sok módja, épen ezen törvényjavaslatban. De annyira menni, hogy a kivetésnél is alkalmaztassék a birság, az nem igazságos és ezt bátor leszek egy példával illustrálni. Például az adókivető bizottság egy bizonyos egyénre, az adófelügyelő javaslatára egy összeget kivet. Ezen, az adókivető bizottság által elfogadott adóösszeg kivetése folytán felszólalás történhetik akár a közigazgatási bizottsághoz, akár a pénzügyi bírósághoz. Ezek egyike a kivetett összeget leszállítja és most az adózó az adófelügyelő ellen fordulhat, hogy neki kárt okozott és ezen a czínien