Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-234

234. országos ülés április 26. 1883. 249 feletti eljárásra az 1881. évi LX. t.-cz. 92—99. §§-ai megfelelően alkalmazandók." Bátor vagyok az indítványt ajánlani. Elnök: T. ház! Azt hiszem, mind a két mó­dosítás a bizottsághoz lesz utasítandó. Tehát a 61. §. függőben hagyatik és a módosítványok' a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnak. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a 62.§-t). Földes Gyula: T. ház! Ezen szakasz arról intézkedik, hogy bizonyos esetekben a lefoglalt tár­gyak az illető tulajdonostól elvétessenek, és a községi elöljáróság őrizete alá bocsáttassanak. Tudjuk, hogy a községi előjáröságoknak többnyire nincsenek oly helyiségei, a hol a lefoglalt tárgya­kat egész biztosan és minden károsodástól mente­sen elhelyezni lehetne. A lábas jószágot épen gondozni, élelmezni is kell és mindezeket tekintve, e szakasz nem fogadható el ugy, a mint van. Én tehát indítványozom, hogy az áthelyezés a községi elöljáróságnál csak az esetben legyen foganatosítható, ha a lefoglalt tárgyak elhelyezé­sére teljesen alkalmas helyiséggel rendelkezik; ha pedig ennek daczára a foglaltató állami végre­hajtó az áthelyezést mégis elrendeli, legyen ő felelős érte, ha azon tárgyakban az árverés bekö­vetkeztéig kár történik. Ilyen eset előfordult nálunk, a hol egy egész községben adóvégrehajtás folytán összeszedett dunyhákat és egyéb legszükségesebb tárgyakat összehordottak a jegyző istállójába, honnan azok harmadnapra éjjel szerencsésen ellopattak, Ki volt ezért a hibás ? A jegyző-e, a ki megmondta, hogy ott hely nincs, hogy azokat bezárni nem tudja, hogy ott a fal olyan, hogy csak meg kell bökni és keresztül esik rajta az ember; vagy a végre­hajtó, a ki mindennek daczára insistálta, hogy igenis el kell venni a szegény emberektől porté­kájukat és oda kell vinni? Ajánlom tehát a következő módosítást: (Hall­juk!) A szakasz 5. sorában e szavak után: „vagy a községi elöljáróságnak" beiktatandó : „a meny­nyiben az ezen tárgyak elhelyezésére alkalmatos és biztos helyiséggel rendelkezik". A szakasz végére mint új bekezdés tétessék: „az őrizetre átvett tárgyakban az árverésig bekövetkezett káro­kért a mulasztást elkövetett előljáró, vagy az, a ki a zálogtárgyaknak az alkalmatlan helyiségbe vite­lét elrendelte s ha ez fizetésképtelen, másodsor­ban megbízója felelős." (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Hegedüs Sándor előadó: T. képviselő­ház ! Én nem járulhatok a módosításhoz, mert az részben végrehajtási dolog. Annak megítélése, hogy a helyiség alkalmas-e vagy sem, csakugyan nem a törvényre tartozik. Másfelől ha kár okoz­tatnék a végrehajtásnál és a behajtásnál, arra nézve a 85. §-ban igen kemény intézkedések van­KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XH. KÖTET. nak,mert az kimondja, hogy a behajtás alkalmával okozott károk megtérítéséről a károsított felek javára 5—100 frtig fizetendő birság iránt a kir. adófelügyelő intézkedik. Erre nézve tehát a sanctió megvan. Ha kár okoztatik a behajtásnál, az ilyen kíméletlen eljárás által, annak következtében az illető közegek nemcsak kártérítéssel tartoznak, hanem birságoltatnak is; de hogy minden egyes esetben miként és hol fordulhat elő kár, azt tör­vénybe tenni nem lehet. Elég, ha általában princi­pialiter mondja ki a törvény, hogy az illetők úgy tartoznak eljárni, hogy kárt ne okozzanak, és ha kárt okoznak megbirságoltatnak. Mert különben a végrehajtás minden dolgát fel kellene venni a törvénybe, a mi azt hiszem, ide nem tartozik. Kérem sz eredeti szöveg fentartását. Elnök: Következik a szavazás. A 62. §. szövege nem támadtatott meg, azt hiszem, kijelent­hetem, hogy az elfogadtatik. Földes Gyula kép­viselő ur két módosítványt adott be, melyek fel fognak olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e Föl­des Gyula képviselő ur módosítványát, mely sze­rint ezen szavak: „A mennyiben ezen tárgyak el­helyezésére alkalmatos és biztos helyiséggel ren­delkeznek", közbe szúrassanak, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Elfogadja-e a t. ház Földes képviselő ur által javasolt új bekezdést, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérdem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a 63—74. §§-t 1 melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak Olvassa a 75. §-t). Földes Gyula: T. ház! A ki a vidéken az adóbeszedés folyamával ismeretes, az tudni fogja mert hisz a törvény is ugy rendelkezik, hogy a jegyző nélkül a biró nem szedheti az adót. Vannak egész vidékek, a hol nem csak nagy községek lé­teznek, hanem kisebb községek körjegyzőkkel. Ily körjegyző keze alatt több község levén, azok mindegyikébe a jegyző minden héten vagy két héten sem juthat. így megtörténik, hogy az illető adóját akkor szedi, mikor egyszersmind a zálogo­lás foly. Már most azért, hogy a jegyző eljő az adót szedni és egyszersmind a község részéről zálogol, azt kimondani, hogy akkor a zálogolásért tartozik megfizetni azt a 2 krt, illetőleg az árveré­sért a 3 krt? Hogy mindjártakkor, mikor egyedül alkalma van megfizetni és le is fizeti, akkor már fizesse vele a zálogolási és árverési költséget, azt nem tartom igazságosnak. Azért indítványozom, méltóztassék ezen szakasz 10<és 13, bekezdésében e szócskát „vagy", úgyszintén a 12. és 14. bekez­dést egészen kihagyni, minthogy pedig az által a 32

Next

/
Thumbnails
Contents