Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-233
233. or.sstágos fika április 25. 1883. 23 3 az előadó ur is mondotta, hogy a kérdés igazában a községi törvény alapján bírálható el s egyszersmind megjegyzem azt, hogy az előttem szólott t. képviselő ur tévedett abban, mikor azt monda, hogy a községi virilisták legnagyobb része direct fizeti adóját. Bárki megnézheti, hogy a községi virilisták legnagyobb része olyan, a ki nem fizet 100 frt direct adót, tehát nem közvetlenül, hanem a községnél fizeti a virilisták legnagyobb része is az adót. Ez az egyik, a mit ajánlok a t. képviselő ur figyelmébe. A másik az, hogy ha valamely községben van egy nagyobb birtokos, a ki ott is lakik, igenis virilis jogát gyakorolhatja, de bir egy szavazati joggal, mig ellenben, ha a felelősséget ott reá is ki fognák terjeszteni, sok esetben fizetné a teher 9 / 10-ed részét, mig az egész község rajta kivül csak V 10-ed részt fizetne. Tehát joga van egy, nem tudom hányad részben, ellenben a tehernek legtöbb esetben 9 /io részét kellene viselnie. Ez a második. (Igaz! Ugy van! jóbbfelöl.) A harmadik pedig az, hogy községi törvényeink szerint az sem áll, hogy azon birtokos minden esetben gyakorolja befolyását; mert hanem lakik azon helyen, ott nem is gyakorolhatja azon virilis szavazatát, mert annak gyakorlására senkinek sem adhat meghatalmazást. Tehát nem is gyakorolhatja jogát és fizeti 9 / 10 részét a kárnak. (Igás ! "ügy van! jóbbfelöl.) Ez, midőn igazságot keresünk, a legnagyobb igazságtalanság lenne ; azért kérem a szöveg megtartását. (Helyeslés jóbbfelöl.) Szilágyi Dezső: T. ház! Én azon okok súlyát, melyeket a t. ministerelnök ur elmondott, elismerem, de bátor vagyok a t. házat arra figyelmeztetni, hogy a jogok nálunk sehol sincsenek a teherhez arányítva; mert nálunk csak egy szavazati joga van mindenkinek és egyáltalában nincs azon rendszer elfogadva, hogy valaki az adó nagysága arányában több szavazatot egyesítsen magában. Ha tehát az egyik téren nincs elfogadva, ezen a téren, ezen alapból okoskodni, megvallom, egészen téves dolognak tartom. És másodszor, veszedelmesnek is tartom, mert nem jelentene egyebet, mint azt, hogy azoktól, a kik adójukat nem a községnél fizetik, elveszünk minden érdeket arra nézve, hogy a községi elöljárók választására befolyjanak s mintegy mesterségesen elvágjuk a köteléket a müveit és vagyonos ember és a község ügykezelése között és azért, megvallom, politikailag is károsnak tartom e rendelkezést. Egyébiránt ezt az elvet nem is lehet keresztülvinni e törvényhozásnak; mert igen sok intézkedés van, midőn a község eljárásáért felelős, kárpótlással tartozik és sehol sincs kimondva, hogy a község csak azon tagjai, a kik ilyen módon fizetik az adót, tartoznak kárpótlással. (Helyeslés a szdső baloldalon.) KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. XII. KÖTET. | Pedig nemcsak ezen törvényben, hanem száI mos törvényben vannak ilyen intézkedések. Megvallom, ezt a kivételt, bár elismerem ugyan a mellette felhozott okok alapos voltát, mégis igazságtalannak tartom és ezen okból én a megoldást más valami közép utón keresném, a mely esetleg a községi törvény módosítására, de azután radicalis változtatására vezetne. De a hogy itt áll, hogy a község többi tagjai rovassanak meg a felelősség alapján a kárpótlás kötelezettségével, nem mint egyének, hanem mint a község tagjai és a vagyonos és műveltebb tagjai kivétessenek, ezt helyesnek nem tartom, azért én a kihagyásra szavazok. (Helyeslés a szélső balon.) Vidliczkay József: T. ház! Gondolkodva a fenforgó tárgyról, ugy látom, hogy itt törvényeinkben egy igen nagy hézag van és tulaj donképen a törvényhozásnak egy mulasztásával van dolgunk. Ha törvényeinkben léteznék intézkedés, a mely praecisirozná részletesen az adók kezelését, meghatározná a közegeket, a kik erre befolyással vannak, azok caniioját, a felügyeletet s. a. t., akkor erre az intézkedésre, a melyről most szó van és a község felelősségére nem volna szükség, akkor az egész felelősséget hárítani kellene azokra, a kik törvény szerint felelősség mellett kezelik az adót. Kérdem: hát a község kezeli az adókat ? hisz a község, mint ilyen, nem kezeli azokat: hogy lehet tehát a községet, mint ilyet, felelőssé tenni az adók hibás kezeléseért ? Kik vannak a községben? Vannak kiskorúak, például vannak elmebetegek, hát ezek is felelősek az adók hibás kezeléseért? Ha ugy állíttatik fel a kérdés: mikép léptettessék életbe az adók biztosítása minden áron? ez hatalmi intézkedés és ilyen hatalmi intézkedés az is, mely itt fenforog, de felfogásom szerint nélkülözi a helyes jogi alapot. A szövegben magában ellenmondás van. A szöveg felelőssé teszi az adókért a községet és kivonja aztán a felelősség alól épen a vagyonosokat. Hát ezek a vagyonosak nem tartoznak a községhez, nincsenek a község kötelékében ezek is? ha tehát a község felelős, ezeknek is felelőseknek kell lenni, itt tehát magában a szövegben ellenmondás van és én az egész intézkedést helytelennek és pusztán hatalmi intézkedésnek és olyannak tartom, mely nélkülözi a helyes jogi alapot. Hanem ha már választanom kell a kettő között, hogy mi történjék, kihagyassék-e az egész szakasz, a mennyiben tudniillik a község felelősségéről van szó, vagy annak csak egy része, akkor azt mondom, ha már nincs kilátás arra, hogy a község felelőssége kihagyassék, akkor legalább hagyassák ki a szöveg második része. Pártolom Földes Gyula t. képviselőtársam módosítványát. Elnök.: Szólásra senki sem lévén félj egyezve, a vitát bezárom, Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! 30
