Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-233

233. országos ülés tározatával egyező határozata ellen a fentebbi pontban érintett ügyekben is van helye a további felebbezésnek." „a) azon esetekben, midőn a bizottság eljárásában a törvény szabályai sértettek meg; „b) azon esetekben, midőn azon kérdés döntendő el, vájjon valamely járandóság vagy jövedelem a IV. osztályú kereseti adónak, illetve a tőkekamatadónak tárgyát képezi-e vagy sem." Azt hiszem t. ház, hogy azon kérdés, vájjon valamely jövedelem képezi-e a kivetett adónak tárgyát, nemcsak a IV. osztályú kereseti adónál és a tőkekamat-adónál bir az adóköteles polgárra nézve kiváló fontossággal, hanem az általános jövedelmi adónál is. A tapasztalás azt mutatja, hogy oly jövedelmek is vonatnak általános jövedelmi pótadó alá, melyek az 1875: XLVII. törvényczikk szerint ezen adó alá nem vonathatnak. Hogy azon megnyugvás, melyre t. barátom a tegnapi beszédében utalt, eléressék ezen adónemnél is, kérem a t. házat, méltóztassék a szövegbe, a kivételek közt, a 4-ik osztályú kereseti adó és a tőkekamatadó mellett az általános jövedelmi pótadót is felvenni. Módosítványom e tekintetben a következő: „Módosítvány Teleszky képviselő urnak a 8. §-hoz beadott módosítványához. A módosítvány 12. bekezdésében e szavak után „illetve a tőkekamatadónak" tétessenek e szavak: „vagy az általánosjövedelmi pótadónak". Ajánlom módosítványomat elfogadásra. Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Olay Lajos: Tisztelt ház! (Halljuk!) A légsúly osabb polgári kötelességek a vér- és pénzadó teljesítése. jelen esetben tehát, midőn a csaknem elviselhetetlenségig fokozott közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat tárgyaltatik, mely a magyar állani minden polgárát a legközvetlenebbül érdekli, meg fog engedni nekem a tisztelt ház, ha igénytelen nézeteimet röviden én is előadni bátorkodom. (Halljuk!) Tagadhatatlan tény, hogy az egész törvényjavaslat minden részében fontos, az állam polgárok legvitálisabb érdekeit érinti, mégis bátor vagyok azon nézetemnek kifejezést adni, hogy a törvényjavaslatnak általánosságban történt elfogadása után a 8-ik §. meghagyása vagy módosításától függ, ha vájjon az adókezelés körül javítást, haladást vagy stagnálást idézünk elő. Készségesen elismerem, hogy Teleszky képviselőtársam módosításával némi javítást czéloz elérni a Ill-ik osztályú kereseti adóval megrótt polgárok javára, csak abban nem tudok vele egyetérteni, hogyan tudja az osztó igazsággal megegyeztetni, hogy ugyanazon jogokat az I. II. és április 25. 1883 qmo IV. osztályú kereseti adóval megrótt polgárokra, a tőkekamatadó stb. ki nem terjeszti. A természeti és észjog folyománya, hogy születésénél fogva minden ember egyenlő, ugyanazon jogai és kötelességei vannak. Ha már most a Ill-ik osztályú kereseti adóval megrótt polgárok sérelmeik orvoslását minden esetben kereshetik a független pénzügyi közigazgatási bíróságnál, mi alapon lehet ezen jogot helyesen és indokolva megtagadni a többi adónemmel megrótt polgái októl, különösen akkor, midőn az egyenjogú állam képviselője, az adófelügyelőnek nemcsak a III. osztályú kereseti, de minden adónemre felebbezési jog adatik. (Igás! a szélső balon.) Igen tisztelt Teleszky képviselőtársam kinyomatott módosítását azzal indokolta, hogy az I. II. és IV. osztályú kereseti stb. adók inkább számtani adatokon alapulnak és igy ritkábbak a tévedések, ezeknél tehát felesleges a további felebbezés megengedése, másrészt egyetlen pénzügyi közigazgatási bíróság lévén felállítandó, fél annak munkával való túlterheltetésétől. Én ezen okoskodásban ellenmondást látok, mert ha ezen adónemeknél csak ritkán fordulhatnak elő tévedések, ritkán lenne ezen adónemek felebbezésével a bíróságnak dolga, tehát azabiróság munkakörében számításba sem jöhet, ha pedig a tévedések és igy á felebbezések is gyakoriak lesznek, akkor megint nem állana azon okoskodás, hogy a felebbezési jog megadása ezen adónemeknél nem szükséges. Emberek vagyunk, tévedhetünk, mi több, hibázhatunk, mely emberi gyarlóság kétségbe vonhatlan folyománya, hogy bizony nemcsak a Hl ik osztályú kereseti adó, de a többi adónemek kivetése és kezelésénél is gyakoriak lesznek a sérelmek, a melyek orvoslást követelnek, már most minő szívvel nyugodjék meg az adózó polgár az állami közegekkel túlsúlyban lévő, az adófelügyelő előadása mellett elintézett közigazgatási bizottság határozatában, még ha az csakugyan az igazságnak megfelelő lenne is, akkor, midőn a Ill-ik osztályú kereseti adóval megrótt panaszát, reméllem a független pénzügyi közigazgatási bíróság elintézése alá bocsáthatja, midőn az ő adóügyében az egyenjogúnak tekintett állami képviselő, az adófelügyelőnek felebbezési joga van. (Helyeslés a szélső baloldalon.) ívem, tisztelt, ház, ezen eljárás sem a jogérzetet kielégíteni, sem a polgárok megnyugvását előidézni nem fogja. (Helyeslés a szélső balon.) Másik indoka Teleszky képviselőtársamnak a felebbezés meg nem engedésére az, hogy a pénzügyi közigazgatási bíróság munkával túlterheltetik, erre csak fájó szívvel lehet felelni, ha a magyar államellenes czélokra (Ugy van! a szélső balon) milliók kellenek, arra kell lenni és van pénzünk, midőn pedig arról van szó, hogy az adózó