Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-228
144 228. •raeiges ülés április 18. 18SS. téré. Ez azonban nem részletivüzlet, hanem az ál- | lami értékpapírok értékesítése. Már pedig arról nem panaszkodhatunk, hogy a magyar állam értékpapírokat nem értékesíthetne. A magyar államnak van előadó értékpapírja, csak legyen elég vevő rá. Még csak arra vagyok bátor felelni, a mit Lázár képviselő ur mondott, hogy nem tartja elégségesnek azon intézkedést, hogy az illető értékpapírok az eladónak tulajdonában és birtokában kell hogy legyenek. Én azt hiszem, hogy ez elég kikötés, mert ez egyszerűen azt teszi, hogy azok nála bármely perczben megtekinthetők s mikor az illető vásárló a fizetési részleteket lerótta az illető papírokat bármely perczben átveheti. Ha a t. képviselő ur még nagyobb biztosítékot, még óvadékot is kívánna, azt hiszem, hogy az ügynek nem jó szolgálatot tenne, mert itt a biztosíték tulaj donképen a morális és administrativ intézkedésekben van. A nagy vagyonú és tőkéjű egyének sokkal több csalást követhetnek el, mint a szegényebb, de becsületes emberek és hogy ha azon intézkedését a törvényjavaslatnak meg akarja változtatni, akkor bizonyos, hogy egyoldalú monopólium teremtetnék, mely a versenyt, ha nem is zárná ki teljesen, de megnehezítené, a mi ismét csak a kölcsönző közönségnek rovására esnék. A mi pedig azt az észrevételt illeti, hogy nincs megállapítva, hogj" miféle hatóságok járnak el, e tekintetben contradistinguálni kell, hogy mi az administrativ és mi a törvénykezési teendő. Az administrativ téren a törvényjavaslat új intézkedést tartalmaz; a magánjogi viszonyok kérdésében a magánjogi eljárás követendő, ha pedig bűnügyi esetek fordulnának elő, megvan a bűnügyi eljárás állapítva a büntető-codexban. Minden egyes eljárást külön-külön szabályozni, elmondani azt: ha pedig magánjogi, ha pedig bűnügyi eljárás van, ez vagy az a törvényszék illetékes és ilyen eljárás alkalmazandó, azt hiszem, annyi volna, mint a codificationális eljárást lehetetlenné tenni és minden egyes törvényt egy pandectává tenni, a melyben minden megvan. Ennélfogva azt hiszem, hogy a kifogások, melyek a javaslat ellen tétettek, nem olyanok, hogy azok miatt a törvényjavaslat általánosságban elfogadható nem volna, sőt még nem is olyanok, melyek a részletes tárgyalásnál érvényesíthetők leimének. Azért kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a részletügyletről szóló tőrvényjavaslatot a közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk!) A t. ház elfogadta. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Tibád Antal jegyző (olvassaacsímet, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §-t). Lázár Ádám: T. ház! Nagyon röviden egy módosítványt ajánlok az 1. §-hoz, a mely inkább a köznéppel és általában azokkal szemben, a kik ezen tudományos kifejezést „részletügylet", nem fogják fel egészen, azt czélozza, hogy könynyebben érthetővé legyen, minthogy egy későbbi szakaszban intézkedik e törvényjavaslat, hogy a törvénynek ezen szakaszai rá lesznek nyomva a részletivekre. Hogy tehát ezt mindenki jobban megértse, zárjel közé hozzáteendőnek tartanám „Ígérvény, promesse." Ezt a nép is ismeri. Méltóztassék elfogadni. Gr. Széchenyi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Azt hiszem, hogy mindenki nagyon jól tudja, hogy a részletügylet és a promesse nem egy dolog; hogy ha mi az igérvényügyletet akarnók szabályozni, azt egészen más törvény alapján kellene eszközölni. Ezt csak azért hoztam fel, hogy a t. képviselő urat figyelmeztessem felfogásának helytelenségére és kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog a módosítvány olvastatni. Feny vessy Ferenez jegyző (olvassa Lázár Ádám módosítványát). Lázár Ádám: Ha a t. minister ur ellenkező felfogásban van, akkor nem erőltetem a dolgot, hanem visszaveszem a módosítványt. Elnök: A t. képviselő ur módosítványát visszavevén, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az 1. §. elfogadtatott. Tibád Antal jegyző (olvassa a 2., 3., 4., 5. és 6. §§~af, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 7. §-l). Lázár Ádám: T. ház! A mint az általános vitánál jelezni bátor voltam, itt csak azon egyszerű módosítványt vagyok bátor ajánlani ezen szakasz végére, hogy „de azoknak eladása vagy elzálogosítása tilos". Azt hiszem, hogy ez a jelen körülmények között nagyobb biztosítékot nyújthat, mintha a törvényjavaslatban sem óvadék-adásról, sem értékpapírok letételéről intézkedés nem foglaltatik az illetőkre nézve. Bátorkodom tehát ezen javítást a t. háznak elfogadás végett ajánlani. Gr. Széchenyi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: En pedig kérem a f. képviselőházat, hogy ezen módosítványt, mint tökéletesen feleslegest, mellőzni méltóztassék azért, mert már ezen szakaszban egészen tisztán ki van fejezve az, hogy ezen értékpapírok az illetőknek birtokában kell hogy maradjanak. Egészen felesleges azt ugyanazon szakaszban még egyszer kimondani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A 7. §. maga nem támadtatott meg, hanem annak végére Lázár Ádám képviselő ur módosítványt nyújtott be. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa M\ zár Ádám módosüványát). J
