Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-226

126 226. országos Blés április 16. 1883. vén a t, házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Hélyetlés.) Latinovics Gábor: A t. közlekedésügyi minister urnak azon értelemben tett nyilatkozatát, hogy a törvénynek megfelelőleg a baja-szabadkai szárnyvonal ki fog építtetni és azon időben, midőn a budapest-zimonyi vasút utolsó részlete kiépíttetik és megnyílik, szintén át fog adatni a forgalomnak, továbbá, hogy a t. minister ur a legrövidebb időt, reménylem az 1884. évet, biztos kilátásba helyezi ezen szárnyvonal kiépítésére nézve, ezen értelemben az ő nyilatkozatát és válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Azt hiszem, a t. ház a minister ur válaszát tudomásul veszi. (Helyeslés.) Tudomásul vétetett. Németh Albert képviselő ur nem lévén jelen, a pénzügyminister ur nem válaszolhat az ő interpelláti ójára. A honvédelmi minister ur kíván egy törvényjavaslatot benyújtani. Ifj. gr. Ráday Gedeon, honvédelmi minister: T. ház! Van szerencsém az 5. és 6. csendőrkerületi parancsnokságok legénységi állományának ideiglenes kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot indokolásával együtt benyújtani. Kérem a t. házat, méltóztassék annak kinyomatását és szétosztását elrendelni és előzetes tárgyalás végett a véderő-bizottsághoz utasítani. Elnök: A törvényjavaslat a hozzá csatolt indokolással együtt ki fog nyomatni és szétosztatni s előzetes tárgyalás végett a véderő-bizottsághoz áttétetni. Hátra van még azon két interpellátió, mely tegnapelőtt lett bejelentve és mára maradt.. Az egyiket Füzesséry Géza, a másikat Ugron Ákos képviselő ur fogja megtenni. Ugron Ákos: T. ház! Midőn sajnálattal constatálom, hogy nagyon fontos és sürgős interpellátióm alkalmával a t. pénzügyminister urat tisztelni nem lehet szerencsém: engedje meg a t. ház, hogy röviden indokoljam interpeílátiómat Mióta az 1875: XXVIIJ. t.-cz. és az 1881 : TV. t.-cz. a czukor-, kávé-, sörfogyasztásról megalkottatott, azóta a városok, községek a pénzügyi közegeknek ki vannak szolgáltatva és a pénzügyi közegek egészen tetszésük szerint rójják ki ezen fogyasztási adókat. Ugyanis Kézdi-Vásárhely városra 1882-ben kávé-, czukor- és sörfogyasztási adó czímén 1964 frt utaltatott, miből csak sörfogyasztási adó czímén 900 frt volt ráutalva. Az Az összes fogyasztási adókról 935 frtot nem volt képes az egyes elárusítók és termelőkre kiróni, ugy> hogy ezen összegből csak sörfogyasztás czímén 438 frt 28 kr. maradt fedezetlenül, melyet a városnak kellett volna fedezni. Ezen összeget a különben nehéz pénzügyi viszonyok közt lévő város nem levén képes kifizetni, az adófelügyelőség I által a piaczi vásár- és vám haszonbérlete foglaltatott le. Daczára ezeknek, ez évre fogyasztási adók czímén 6863 frt és 5 kr. rovatott ki, illetőleg utaltatott a városra, miből csak sör után 4724 frt 93 krral rovatott meg. Ebből láthatja a t. ház, hogy bármiféle indokokat hozott is fel a város felebbezéseiben, az illető pénzügyi igazgatóság és illető pénzügyi közegek azon indokokat nem respectálták és a városra rótt ezen sörfogyasztási adók folytán a különben is súlyos pénzügyi viszonyokkal küzdő város ma már csaknem az anyagi végveszély és pénzügyi tönkremenés szélén áll. Igaz, hogy a város a törvény értelmében az alispánhoz a pénzügyi igazgatóság útján felfolyamodással élhet: de kérdem, képes-e a város 15 nap alatt, mely a felfolyamodás benyújtására ki van szabva, a szükséges adatokat összegyűjteni és azok alapján indokolni azt, hogy ezen sörfogyasztási adó mennyire súlyosan nehezedik rá. Nem igy van a törvényben az egyesekre nézve, mert azok a város által rajok utalt adó ellen a felszólamlási és közigazgatási bizottsághoz felebbezhetnek • s ők birtokában lévén önmagukat illetőleg az adatoknak, melyek alapján könnyen tudják indokolni a rajok rótt adónak terhes voltát. így megtörténhetik, a mint a múlt évben meg is történt, hogy 900 frt sörfogyasztási adóba 438 frt 28 kr., az összes fogyasztási adók után 935 frt fedezetlen maradt, vagyis a város egyesekre ki nem róhatott. Egyáltalában azon szerény véleményben vagyok t. ház, hogy a törvénynek ezen intézkedése, szemben a városok és községekkel, nagyon hátrányos; és ha a városok, illetve községek nem tudnak a pénzügyi közegekkel kiegyezkedni és az állam az adókat nem tudja haszonbérbe adni : miért nem veszi át s miért nem kezelteti a fogyasztási adókat maga az állam közegei által, miért választja magának a dolog könnyebb részét, a városra való utalást? A város föntebb említettem okokból nem lévén képes a ráutalt összeg ellen csalhatatlan indokok alapján felebbezni, kénytelen azt bármi úton módon kifizetni, p. o. rovatai útján. Megtörténhetik, a mint Kézdi-Vásárhely városával megtörtént, hogy olyanok rovatnak meg a miatt pótadókkal — ki nem rovatott fogyasztási adók czímén, melyet a város különben ki nem fizethet — kik azon adónak tárgyait képező czukor, kávé vagy sörből mitsem élveznek. A kérésem tehát, melyet interpellátiómban is hangoztatok, az, hogy az igen t. pénzügyminister ur mielőbb ezen ügyet vizsgáltassa meg és észleletei alapján a ráutalás tárgyában újabb tárgyalást kitűzni szíveskedjék: Interpellátióm szövege a következő (olvassa) : „Interpellátió gróf Szapáry Gyula pénzügyminister úrhoz: 1. Van-e tudomása a tisztelt pénzügyminister urnak arról, hogy Kézdi-Vásárhely városára