Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-225
106 225. ©rsz4gos ülés április 14. 1883. mellett, mely a 16. §-ban meg van állapítva s a mely óraszám ugyanis az alsó osztályoknál 30-nál, a felsőkben 32-nél több nem lehet, csak egy, de legfelebb két rendkívüli tantárgy lesz egy-egy osztályban felvehető. Én ez alkalommal nem akarom a t. ház figyelmét azzal igénybe venni, hogy itt hosszában ecseteljem a gyorsírás életrevalóságát és előnyét különösen a közönséges írással szemben, az£iz közművelődési tekintetben; ez a kérvény indokolásában amúgy is elég bőven van kifejtve és én ahhoz egy szóval sem tudnék többet hozzá tenni; de reá akarok mutatni arra, hogy nem tekintve a gyorsirászatnak parlamenti, journalistikai és bíráskodási fontosságát, elkerülhetlenül szükséges főiskolákra való előkészítés szempontjából is. (Igaz! Igaz !) Ugyanis különösen a műszaki tantárgyaknak előadásait hallgató ifjak lépten-nyomon érzik a gyorsirászatnak hiányát, miután tudni való dolog, hogy egyrészt szakirodalmunk hiányossága folytán, másrészt pedig a műszaki tantárgyak előadásának természetéből folyik az, hogy a hallgatók kénytelenek jegyzetekre alapítani tanulmányaikat. Hogy pedig ezen jegyzetek tökéletessége mennyiben nyer és fokoztatik a gyorsírás által, a mely t. i. 8-szor sőt 10-szer sebesebben követi az élőszót, mint a közönséges irás, azt magyaráznom, ugy hiszem, bővében nem kell. Tekintettel tehát a gyorsirászatnak életrevalóságára (Helyeslés) és arra a körülményre, hogy Európa műveltebb államainak középiskoláiban, különösen pedig Ausztriában a középiskolákba mindenütt fel van már véve a gyorsírás a rendkívüli tantárgyak közé, igen kérem, méltóztassék a t. vallás- és közoktatásügyi minister ur oda hatni, hogy a tanterv megállapításánál a gyorsírás különös figyelemben részesüljön és mindenesetre felvétessék a rendkívüli tantárgyak közé. (Általános helyeslés.) Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! A rendkívüli tantárgyakra vonatkozó tanterv készítésénél mindenesetre ki fogom terjeszteni figyelmemet a gyorsírásra is. (Általános helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az említett 20 kérvényre vonatkozólag a bizottság határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijenthetem, hogy az elfogadtatik. Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, annak végmegszavazása a hétfői ülésre tűzetik ki. T. ház! Következnék most a kikötői illetékről szóló törvényjavaslat tárgyában a közgazdasági bizottság jelentésének tárgyalása. (Felkiáltások: Halasszuk hétfőre!) Azt hiszem, t. ház, hogy a mai napirendre kitűzött tárgyakat úgyis bajosan lehetne elvégezni; hogy ha tehát a t. ház beleegyezni méltóztatna, a közgazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a hétfői ülésre halasztatik. (Helyeslés.) Következik tehát a kérvények 29. sorjegyzékének tárgyalása. Rakovszky István jegyző (olvassa): 2216/1882. ikt. sz. Gömör- és Kishontmegye, 2352- Borsodmegye, 2353. Hevesmegye, 2354. Somogymegye, 2355. Szabolcsmegye, 2356. Szathmármegye, 2357. Szepesmegye, 2420. TordaAranyosmegye, 2358. Abauj-Tornamegye, 2537. Árvamegye, 2538. Hajdumegye, 2539. Kolozsmegye 2540. Komárommegye, 2541.Liptómegye, 2542. Mosonmegye, 2664. Udvarhelymegye, 2684. Csanádmegye, 2585. Zólyommegye, S734. Hontmegye, 2783. Fogarasmegye, 2958. Esztergommegye, 3006. Pozsonymegye, 3141. Sopronyinegye, 3183. Nógrádmegye közönségeinek feliratait, melyekben oly intézkedések tételét kérik, melyek szabatosan rendelkezvén a honvédségi tényleges szolgálati idő tartamáról, alkalmasak lennének, hogy a szolgálatra behívás és szolgálatban tartás körüli visszaélés vagy tévedés ne fordulhasson elő. Berzeviczy Albert előadó: T. ház! Ezen kérvények részint a honvédek tettleges szolgálatának megrövidítését és a gyakorlatban való szigorú megtartását kérik, részint azt, hogy a honvédeknek a fegyvergyakorlatra való behivatása körül eddig előforduló rendetlenségek megszüntettessenek, részint továbbá azt, hogy a tettleg szolgáló vagy fegyvergyakorlatra behívott honvédek sem egyenkint, sem csapatokban más zászlóaljakhoz szolgálat végett át ne rendeltessenek s yégül egyik kérvényben felhozatik az is, hogy az 1873: XXXII. t.-cz-ben megadott azon kedvezmény, mely szerint a közös hadsereg tartalékából a honvédséghez átlépett legénység a hátralevő két év alatt már csak egy fegyveres szolgálatra hívható be, az átlépő honvédtisztekre is kiterjesztessék. A bizottság megvizsgálván az ügyet, arra a meggyőződésre jutott, hogy a honvédségre nézve ugy a tényleges szolgálat, mint az időszakonkinti gyakorlatok tekintetében helyenként és időnként tagadhatlanul háruló nagy teher teljesen meg nem szüntethető, mert azt végelemzésben azon körülmény okozza, hogy a honvédségnek nincs előre megállapított és állandóan biztosított új onez-jutaléka és ennek folytán a honvédség évi növedéke ugy, ha egy zászlóaljat tekintünk és összehasonlítjuk annak növendékeit különböző években.mintha ugyanazon évből a különböző zászlóaljak növedékeit hasonlítjuk össze, aránytalan eltéréseket mutat fel. Ezen eltérés kiegyenlítésére és különösen a jelentékenyebb helyek helyőrségi szolgálata, továbbá a rendes állandó kiképzés által igényelt minimalis létszám biztosítására még sokkal czél-