Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-205
205. országos ilés ID Arain* 12. 1SSS. 67 retizálni, hanem felelek egyszerűen és egyenesen: a magyar r állam annyi, mint 13.728,665 magyar polgár. És ha a felekezetek híveinek számát tekintem, kinek nevében intéztetik hozzánk ezen felekezeti túlzók részéről a kérdés, hát azok száma: 3,139.758 lélek. Tehát még ha az országban mind a két protestáns egyház minden hive állana is az állameszmével szemben, még akkor is 10,558,000-rel vagyunk mi többen az állameszme hívei, mint a felekezeti kisebbség; 11 millió 3 millióval szemben! valóban felkiálthatnék a nagy hontalannal: „Némuljon el a törpe minoritás!" Mindaz, a mit a felekezeti törpeségre és indokolatlanságra nézve mondtam, áll a nemzetiségi különállással szemben is; azonban a nemzetiségi állásponttal fentartom magamnak későbbre a leszámolást ; előbb azonban szabad legyen a törvényjavaslat didacticai és paedagogiai részével röviden foglalkozni, röviden, mert behatóbban a részletes tárgyalásnál lesz módomban szólani. Tehát a magyar állami egység nagy czéljára törekszik a törvényjavaslat. Oly alapczélzat, mely feltétlenül tiszteletet parancsol minden hazafinak. Kicsinyes akadékoskodás lenne azon netaláni hibák miatt, melyek a törvényjavaslat részleteiben találhatók, megtagadni a támogatást magától a nagy czéltól. Alkossuk meg előbb a magyar állami egységet, könnyű dolog lesz azután majd Lerendezni a kész házat. Minden más kérdés alárendelt kérdésenagy ezéllal szemben. Ki szabja meg a tanrendet? menynyit bízzunk az autonómiára? mit tartson fenn magának az állam V milyenek legyenek a tankönyvek ? stb., mind apró házi kérdések, melyekkel könnyen elkészülhetünk bármikor, csak építsük fel a házat magát, a magyar állam egységét. Ne veezszünk össze előre is a felett: hogy mikép rendezzük be a házat, mielőtt felépítettük volna magát az állami egység nagy épületét. Egységet, szellemet kell nevelnünk és alkotnunk, hogy legyen belső', nem csak külső alapja és gyökere u törvény által megalkotandó állami és nemzeti egységnek. Egységet akarunk: hát akkor ne csináljunk kétféleséget a szivekben és szellemekben; ne vigyünk be két különböző és ellentétes iránynak hirdetett szellemet épen a nemzet szivébe és lelkébe az oktatás kétfélesége által. Ne oltsunk be kétféle szellemet épen a fiatal nemzedékbe, abba a generatióba, mely a jövő fentartó nemzetét fogja alkotni. Én hát épen az egység, az állami eszme érdekével ellentétesnek találom a törvényjavaslat azon intézkedését, a mely két külön középiskolában, két külön szellemet akar nevelni és megizmosítani a nemzet gyermekeiben. És hác miért teszi ezt a törvényjavaslatt. ház? Mert némelyek azt állítják, hogy a művelődésben két szellemi irány uralkodik: a humán és a reál irány. Ám jó! hát feltéve, de meg nem engedve, hogy a minden bírálat nélkül odavetett phrasis tényleg állana: kérdem, mi köze ahhoz a kétféle szellemi jjirányhoz a középiskolai oktatásnak ? Mit akar a középiskolai oktatás? Mi annak természetszerű feladata ? Magasabb általános műveltség nemzeti alapon s előkészítés a legfelsőbb oktatásra. Kérdem tovább: mi az az általános műveltség ? Az észlelés, gondolkozás ébresztése, fejlesztése, izmosítása; az önálló itélőtehetség növelése; képzése a szívnek és kedélynek, minden szép, jó és nemesért való érzékre, hajlamra és cselekvőségre; rövid szóval: elme- és jellemképzés. Ez az egyik eleme az általános műveltségnek. A másik eleme bizonyos okszerű mennyisége az alapvető hasznos ismereteknek, az emberi tudás minden köréből. Kérdem már most: van-e olyan foglalkozás, olyan szakma az életben, a mely egyiránt meg ne követelné, hogy mindenki tudjon gondolkozni, törekedjék Önálló ítélőképességre? Nem egyiránt érdeke-e minden szakma munkásának, hogy fejlődjék szivében, lelkében a szép, jó és nemes iránti érzék,hajlam és cselekvőség, szóval a jellem? Ha tehát ez egyenlő érdeke minden szakma, minden pálya munkásainak, hol van itt akkor a két ellentétes szellemi irány ? De ha nincs meg ezen művelő részeiben a középiskolai oktatásnak, talán megvan a hasznos ismeretek körében ? Hát, melyek azok a hasznos ismeretek, a melyeket ma, a magasabb műveltségre igényt tartó embertől megkövetelünk? Ezen hasznos ismeretek köre igen röviden elősorolva: a hit és erkölcstan — mert erkölcsének minden embernek egyenlően kell lenni s az erkölcs kétféle és különböző nem lehet - de nyelvtudománynyal is kell birni mindenkinek, tehát a másik ismeret kör: a nyelvtudományok köre és itt pedig első sorban a hazai nyelv és irodalom ismerete, azután a földrajz, történelem — és itt megint első sorban a hazai történelem — azután a természetrajz és a természettudományok, hogy ne álljunk úgyszólván vak szemmel itt a természetben, hanem értsük a körülöttünk álló világot és hasznunkra fordíthassuk javait! De amiről első sorban kellett volna megemlékeznem és a mi különösen hazánkban elsőrendű fontosságú, a mathematica, mely épen a mi nemzetünknél nagyon fontos, mert ha eddig is több érzékkel bírt volna nemzetünk a mennyiség-tudomány iránt, nem kellene talán annyi sok bajnak, annyi elszámításnak a keserűségét és nyomorúságát szenvednie! Ezek t. ház, azon főismeretkörök, melyekre minden pálya emberének szüksége van. Ezeken felül vannak még ügyességek, kézi jártasságok, melyek szükséges segédtényezői a további művelődésnek 5 e tényezők: irás, rajz, zene stb. és mert csak egészséges testben lehet ép lélek, hát a testgyakorlás. Kérdem már most: hol van ezen ismeretkörökben a humán és reálszellem ellentétessége? Azt mondják, a tanítás módjában van a különbség, 9*
