Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-204

204. országos üléí márczins 10 18SS. gj egyének mikép nyilatkoztak a magyar nemzetről és ma mégis a magyar kör tagjai. Gondolom tehát, hogy a minister ur ezen érve elesik. Hogy azon tiszt átlépett a közös hadseregből a magyar honvédségbe, annak nyitja, mint értesülve vagyok, igen egyszerű. A magyar honvédségnél csekélyebb a házassági cautió, mint a közös hadseregben. Ezt hallottam főérvül felhozni és ez plausibilis és könnyen hihető. En ma sem állok elő újabb adatokkal. Informátióimat megszereztem, de tekintve a kényes helyzetet, nem akarom az ügyet tovább feszegetni. Sőt mint több oldalról értesültem és mint a minister ur is mondja, ezen ügy kellemetlen benyomást tett a tiszti karra. En azt tartom, hogy a ki jó érzelmű honvédtiszt, arra az interpellátió azon benyomást tehette, hogy ha igaz a dolog, hajtassék végre az intézkedés, ha pedig nem igaz, elesik a gyanúsítás és rehabilitáltalak az illető. Erre nézve tehát nincs több megjegyezni valóm. Hanem azon óhajtásomnak akarok még kifejezést adni, hogy ha ezen körülmények előbb fenforogtak és most már azon tiszt ur belátván, hogy nincs háládatos tér ezen eszmék terjesztésére, ha ezt meggondolja és hasznos tagja akar lenni a magyar honvédségnek, mint volt a horvát honvédségnek : én arany hidat építenék számára, akár más helyre, akár a horvát honvédségbe, de ott azon helyen tovább hagyni nem volna helyes; mert oly vegyes nemzetiségű vidéken az illetők féltékenyen őrzik magyarságukat és mindig rósz szemmel fogják nézni azt, a ki nem felel meg egészen a követelményeknek. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e tudomásul venni a minister ur válaszát ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy tudomásul vétetik. Következnek az interpellátiók. Németh Albert: T. ház! Interpellátióinnak, melyet röviden felolvasni szerencsém lesz, ez élj a, a t. közmunka- és közlekedési minister urat figyelmeztetni a törvényhozás egy intézkedésére, mely a múlt évi budgetben elrendeltetett, megszavaztatott, azonban nem tudom mi okból, nem teljesült. Hogy ez alkalommal felhozom, képviselői kötelességemnek és egyszersmind az óvatosság szempontjának felelek meg, mert nem akkor, mikor a vész perczeit éljük, vagy a fenyegető veszélyt egész nagyságában már közeledni látjuk, hanem mikor teljes nyugalomban, normális viszonyok közt megvédhető a város, melynek érdekében felszólalunk, akkor kell igenis emlékeztetni azt, kit a mulasztások legközelebb érdekelnek, azt, ki hivatva van ezen mulasztásokat jóvátenni. Ennek rövid előrebocsátása után van szerencsém interpellátiómat felolvasni. (Halljuk!) „Interpellátió a közmunka- és közlekedési minister úrhoz. Az 1882-iki márczius hó 3-án a képviselőház 70-ik ülésében 983-ik jegyzőkönyvi szám d betű alatt: „A dunavecsei mederszabályozásra megszavaztatott: 50.000 frt; tekintve, hogy a tervezett munkálatok nem teljesittettek; tekintve, hogy a Dunapart elmosódása által az elmúlt őszön is több épületek a viz árja által fenyegetve, sőt a végpusztulástól csakis az elöljáróság gondoskodó segélye által lettek mentve; kérdést intézek a tisztelt minister úrhoz: 1-ör. Mi okból maradt el a meder szabályozása Dunavecse alatt? 2-or. Hová fordíttatott az e czélra megszavazott 50,000 frt? 3-or. Szándékozik-e ? és miképen intézkedni, hogy e káros mulasztások helyre hozva, illetőleg Dunavecse város közönsége a bekövetkezhető vízkárok ellen biztosítva legyen." B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Ha a t. ház megengedi, bátor leszek mindjárt röviden válaszolni. (Halljuk!) Való, hogy a dunavecsei parterődítések keresztülvitele czéljából, a múlt évi költségvetésben 50,000 frt szavaztatott meg. Ez ügyben ajánlati tárgyalás tartatott is, de nem sikerült a munkát kiadni az ajánlkozók túlmagas követelései miatt. Az 1883. évi költségvetésbe nem vétetett fel azért, mert a költségvetés június—júliusban, tehát az év derekán állíttatott egybe, akkor még kilátás volt, hogy az 50.000 frt a budgetben megállapított czélra felhasználtathatok és a dunavecsei partvédelem eszközöltethetik, így tehát e tétel a jelenlegi költségvetésben hiányzik, de a pénz megmaradt. Minthogy azonban tett előterjesztések következtében azon meggyőződésre jutottam, hogy itt csakugyan sürgősen keresztül kell vinni némely védmunkát s minthogy a ministeriumnak rendelkezésére volt az erre szolgáló 4000 köbméter kő, én annak pár hét előtt Dunavecsére szállítását és a kellő helyen a part mentén való lerakását elrendeltem. És e rendelkezés következtében azt az értesítést nyertem, hogy ez a kőmennyiség elég lesz és ez eljárás eléggé fogja a partot védeni. Én jót nem akarok állni, hogy a kellő eredményt ez az intézkedés már maga után fogja vonni. Ha azonban szükség lesz netán többet tenni, arra is kész vagyok, mert a nyert értesítés szerint csakugyan szükséges a partmunkálatokat keresztülvinni. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jóbbfelöl.) Németh Albert: T. ház! A mi az 50,000 frttal elrendelt munkálatok teljesítésének elmaradását illeti, arra a t. minister ur kielégítőleg méltóztatott felelni, mert ha nem akadt vállalkozó, igen természetes, hogy nem volt kivel végrehajtatni a munkát.