Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-204

56 204. orszigM tt'Iéi uirczist 10, ISSt. menye szerint. De fenn akarjuk tartani azon jo­gunkat, hogy felekezeteink maguk bírálhassák el, hogy megvan-e a szakképzettség leendő taná­rainkban, a kiket maguk fizetnek és állítanak be gyermekeik nevelésére s tanítására. Eddig is az volt nálunk a gyakorlat és azért az ezen saját felekezeteik által beállított tanárok vezetése alól kikerült tanulók mindenben kiállották a versenyt az egyetemeken tanári vizsgát tett s állami isko­lákban alkalmazott tanárok tanítványaival az egye­temeken és felsőbb iskolákban. Nekem, megvallom t. ház, nagyon fáj, hogy ezekről a szerény felekezeti iskolákról és több­nyire csak hittanszakot végzett tanáraikról ily kicsinylőleg hallok beszélni. Fáj annyival inkább is, mert tudom, hogy az e házban levő képviselők legkitűnőbbjei, de magának a hazának sok kitűnő férfiai is a múltban, ugy mint a jelenben, épen ezen szerény anya emlőjén tápláltatva nőtt fel saz ott megvetett és nyert jó alapon építtettek fel könnyen tovább haladva tudományunk közhasznú épületei; ott gyuladt ki szivükben az önfeláldozó hazaszeretet tüze és a költészetnek s művészetnek azon lángszikrája, mely idő multával elárasztá fényével nemcsak e hazát, hanem az egész művelt világot, tiszteletet szerezve mindenütt a magyar névnek. Hát a tudományok úttörői és művelői között hány igen-igen. szerény fizetéssel ellátott felekezeti tanár volt és van!! Hadd legyen azért meg továbbra is a felekezeti és állami tanároknak a tanításbani nemes verse­nye. Ne akadályozza azt a kormány, mert az ha­zánk közvelődésére s tudományosságára árasztja ki jótékony hatási eredményét. (Helyeslés a sxélsö baloldalon.) Ha felekezeti főgymnásiumokban 10, a hat­osztályú algymnasiumban pedig 6 tanár sikeresen taníthatott eddig a tanári testület és iskolai felügye­lőség által meghatározott tanórákban : miért akarj a a kormány a felekezeteket oda kényszeríteni, hogy saját maguk anyagi erejének kimerítésével is 12 — és 8 rendes tanárt állítsanak be iskoláikba, kik a kormány által megszabott tanórákban tanítsák az általa kijelölt tantárgyak kiszabott mennyi­ségét. Én, tisztelt ház, szomorúan látom azon ered­ményt, a hova a törvényjavaslat idevágó intézke­dése vezetni fog. Ez a javaslat, ha ily alakban törvénynyé vá­lik, nem csak a protestáns egyházak s iskolák ön­kormányzati jogainak, autonómiájának, hanem több most jó hírnévnek örvendő s régidő óta fennálló felekezeti középiskolának is megássa a sirját. Mert, a mely felekezet ma még habár sok anyagi áldozattal is, sem egyházkerületétől, sem az egyházmegyétől nem segittetve, fentartja isko­láját: e törvény kívánalmának legjobb akarattal sem tehetvén eleget vagy kimerítvén segédforrá­sait, néhány év vagy egy évtized alatt kénytelen lesz a hazai tanügy nagy kárára iskolafentärtási jogáról lemondani vagy az államnak átadni. Szeretem, vagy legalább jól esik hinni, hogy az ezen képviselőházban ülő protestáns képviselő urak, ha pártszempontból el nem vetik is, de nem fogják a törvényjavaslatot ily alakban, mint az be­térj eszve van elfogadni s ily alakban vinni húsvéti ajándékul haza hitfeleiknek. És ezt annyival in­kább is merem hinni, mert György Endre kép­viselő ur szerint is, a ki pedig nem átallotta be­vallani, hogy a suprema inspectiót őseink, kik vérükkel s éltükkel voltak készek egyházuk s attól elválaszthatlan iskoláik ügyét s önkormányzati jogát védelmezni, nem értették, mert azt csak ez a törvényjavaslat magyarázza meg s mely el­fogadható mindazok által, kik az 1890/91-diki törvény alapján állnak: a vetó-jog nagyon szigorú és a tanárok száma meghatározásában is enged­ményt kell adni. (Helyeslés a szélső balfelől.) És ha már ezt felhoztam, nem állhatom meg, hogy legalább röviden meg ne emlékezzem a tisztelt előadó urnak utána több képviselő urnak is azon állí­tására, hogy protestáns iskolákban s legújabb is egy 6 osztályú gymnasiumban fordultak elő visszaélé­sek a magán tanulók vizsgájánál. Én megengedem, sőt tudom, hogy fordultak s fordulnak elő vissza­élések nem csak a felekezeti, hanem az állami is­kolákban is. Vannak pénzsovár kapzsi tanárok, de ha azokat ismeri a tisztelt minister ur, büntesse őket a legszigorúbban. Azonban engedelmet kérek, de ezt igy általánosságban állítani s az intézetet csak azért, mert nomina sünt odiósa, még felhívásra is meg nem nevezni, sértő gyanúsítása a felekezeti iskoláknak és tanároknak. S miután azok nem lévén jelen, magukat nem védelmezhetik, az ő nevükben, vagy legalább a gyülekezetem által fentartott jónevű 6 osztályú gymnasium tanárainak nevében lovagias köteles­ségemnek ismerem visszautasítani. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Trefort minister urnak pedig, a ki, mint monda, jó igazgatókkal kívánja a tanárokat dressirozni, csak azon egy megjegyzésére, hogy az, a ki mint tanár a természettudományt tanította éveken át, nem le­het azután jó pap vagy legalább nem válik a vallás hasznára: azt jegyzem meg, hogy régi, de mint a tengerészek maguk beismerik, ta­gadhatlan igazság is, hogy a ki nem tud imádkozni, az menjen a tengerre s ott megtanul, ugy a ki nem hiszi, vagy nem ismeri az istent, az vizsgálja a nagy természet csoda-alkotásait és ezekben fel­találja az istent s megtanul benne hinni. Ezeknek kijelentése után, mint beszédein elején kijelentet­tem, a törvényj avaslatot általánosságban sem foga­dom el, hanem pártolom a kisebbségi javaslatot és azzal együtt a b. Prónay Dezső által benyújtott határozati javaslatot. (Helyeslés a szélső balon.)

Next

/
Thumbnails
Contents