Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-220

384 220. országos ülés április 9.g 1883volna el tudomány tekintetében, hanem azért, mert j azon rendszert egy absolut hatalom oetroyálta rájuk és mert tuzzel-vassal germanisálni akart. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De már 1860ban kimondották a restitutio in integrumot és pedig nemcsak egyházi, hanem iskolai tekintetben is és megkezdették egyrészről a népiskolák és másrészről a közép és felsőbb iskolák reformját, új tanrendszert készítettek és léptettek életbe ugy, hogy elmondhatni, hogy ezen felekezetek az államot igen nagy mérvben megelőzték. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én t. ház, mindezeket nem azért mondottam el, mintha állítanám, hogy ezen iskolák tökéletesek; de azon iskolák sem dicsekedhetnek gondolom absolut tökéletességgel, melyek az állam közvetlen vezetése és intézkedése alatt állanak. (Igaz! JJgy van! a szélső baloldalon.) Ha amazokban vannak hiányok és fogyatkozások, bizony ezekben is vannak ; ha amott az érettségi vizsgáknál elnézés és protectió gyakoroltatik, bizony itt is gyakoroltatott, még pedig itt körülbelül nagyobb tere volt, tehát azt mondhatjuk, hogy peceatur intra et extra muros; pedig azon iskoláknak felügyelője maga a minister, a ki különben csak annyit tudhatja mennyit neki előterjesztenek, a közvetlen ellenőr ezen iskolákban a kinevezett állandó igazgató, kinek, mint a minister ur mondja, kötelessége a tanárokat dressirozni, disciplinát tartani és tegyük hozzá, hogy a tanárokról titkos minősítést készíteni. Az igazgató felett áll a tankerületi főigazgató, a ki, mint egy jeles tanár igen elmésen mondta, nagyságos ur, a kinek tudománya eo ipso több, mint minden igazgatónak és tanárnak együtt. Ha a tankerületi főigazgatónak szemüvege az igazgató, akkor ő a ministernek a szeme, de hogy ha ezen szem hibás, vagy épen egyptomi szembetegségben sínlik? A tanulság csak az, hogy a felügyeletnek ezen hierarchiai fokozata mellett megeshetik, hogy egyik vagy másik tanintézetben vannak hibák, hogy egyik-másik tanintézetben szabálytalanságok, rendetlenségek történhetnek. Az igen t. közoktatásügyi minister ur a főfelügyeletnek súlypontját szintén az érettségi vizsgára helyezi, mert ez az átmenetel a felsőbb szakoktatásra, egyszersmind most már a törvény értelmében qualificatió bizonyos hivatalokra, tisztviselőségekre. És azt mondja, ha azt akarják, hogy a kormánynak ellenőrzési hatalma valóság legyen, akkor az csak azon formában történhetik meg, a mint ezen 22. és 24. §-okban fel van állítva; és midőn most a kormány és a törvényhozás akarják a főfelügyeletnek jogkörét szabályozni és meghatározni, csak azt a feladatot teljesítik, a mit rájuk örökségképen a múlt hagyott. Mert a mint a minister ur mondja, az 1791: XXVI. t. ez. alkotói bölcs férfiak voltak, de nem voltak gyakorlati statusférfiak, mert csak az elvet állították fel, de annak formulátióját a jövőre bízták. Hogy ez csak azért történt volna' igy, mert ezen férfiak nem voltak statusférfiak, ezt kétségbe vonom; hiszen a főfelügyeletnek joga szóba sem jött azon javaslatban, melyet akkor a rendek a kerületi ülésben elfogadtak, nem jött szóba az első királyi láiratban sem, hanem belecsúszott a másodikba és mondhatni, hogy idegen kéz, idegen befolyás által. De ha nem volt a főfelügyelet jogköre formulázva a törvénybe, de megszabta annak módját a folytonos gyakorlat, a mely a mi törvényeinek szerint törvényerővel bir. (ügy van! a szélső baloldalon.) És ezen gyakorlat és mód egészen különbözik attól, a mit a 22. és 24. §-okban látunk. A mi azokban foglaltatik, az többé nem állami főfelügyelet, az a kormánynak közvetlen beavatkozása, az önkormányzat jogkörébe. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azon pontozatok, melyekkel itt a ministeri biztosnak jogköre meg van határozva, az a főfelügyelet és önkormányzati jogkörnek csodálatos összezavarása. És miképen keletkeztek ezen pontozatok? Az eredeti törvényjavaslatban, melyet a minister ur kezdetben a házhoz benyújtott, csak annyi volt, hogy a tankerületi főigazgató, vagy a minister megbízottja az érettségi vizsgálatonj elén lesz, hogy a minister az érettségi vizsga szabályszerű lefolyásáról magának közvetlen tudomást szerezzen. Már a módosított javaslatba belejött ezen passus, hogy a ministeri biztos az érettségi vizsgáról szóló bizonyítványt aláírja, a helyett, hogy az a mint egyesek a közoktatásügyi bizottságban kérték, kihagyatott volna és inkább az eredeti törvényjavaslat szövege állíttatott volna vissza. Ezen törvényjavaslatba beiktattattak ezen pontozatok és pedig valóban csodálatosan, Elmondhatjuk, hogy ha ezek nem jöttek volna oda, az általános vitatkozásnak az éle nagy részben el lett volna véve és mi is azon eredeti törvényjavaslattal szemben egészen más állást foglalhattunk volna el. \(Ugy van! a szélső baloldalon.) Ekképen mi, ismerve ezen pontozatok genesisét, mi ezeknek nemcsak a betűit nézzük, hanem igenis azoknak irányzatát és jellegét is s azoknak egész irányzata centralisticus, jellege túlságosan rendőri, (ügy van! a szélső baloldalon.) Mi is óhajtjuk, hogy a magyar állam legyen erős ; de nem vagyunk hajlandók az állam mindenhatóságának ugy a társadalmi és egyéni szabadságot, mint önkormányzat jogát feláldozni. Azt is óhajtjuk, hogy a kormány legyen erős; de nem vagyunk barátai annak a rideg centralisatiónak, mely mindent a kormány kezébe akarna letenni és a mely a gondviselés szerepét akarja magára vállalni. Mi az önkormányzat jogának vagyunk védői és barátai minden téren; ugyanazért mi nem tartozhatunk azok közé, a kikről egyik jeles történészünk, megvallom egy kicsit erősen és ridegen de mégis igen jól, találóan ezt irta: „A mitől ma sokan megitta-