Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-219

219. országos ülés április 7. 1883. 361 javító vizsgára bocsátandó, mégsem olyan nagyon csekély dolog. Hiszen vannak ilyen minutiositások ezen javaslatban, de hogy ha mindezen minutiositásokban szabálytalanság történhetnék, hiszen akkora javaslatnak czéljahiusittatnékmeg. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Azt mondja a t. képviselőur, hogy itt centralisatió czéloztatik. De hiszen nem csupán a nűnister kezébe lesz adva az ügy, hanem a felekezetek főhatósága kezébe is. Esnem is centralisatió forog itt szóban, hanem a tanügy érdeke. Mindezeknél fogva kérem a t. házat, méltóztassék a szöveget változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Vidovich György: T. ház! Ugyancsak ezen szakasz 3-ik bekezdéséhez van nekem is egy módosítványom. A 3-ik bekezdés a javító vizsgáról szól és azt mondja, hogy a tanuló ugyanazon intézetben köteles letenni a javító vizsgát, a melyben elégtelen osztályzatot nyert. Ezt helyeslem; de helyeslem azt is, mit a következő kikezdés tartalmaz, hogy indokolt esetekben az iskolát fentartó felekezet főhatósága engedheti meg a javítóvizsgát; csak azt nem helyeslem, hogy a közoktatási minister is felemlittessék, mert én nem látom ezt olyan nagyon fontos dolognak, hogy a minister elébe kerüljön. Minthogy indokolt esetekről van szó, a vallás- és közoktatásügyi minister ugy is csak a tanodák igazgatóságaitól tudhatja meg azon indokolt eseteket. De nagyon bajos ezen dolog azért, mert időhalasztással jár. Én tudok pl. saját tapasztalásomból felhozni egy esetet. Egy szülő fia a rozsnyói gymnasiumban elégtelen osztályzatot nyert. A szülő azt gondolta, hogy a jövő évben majd Debreczenben letéteti vele a javító vizsgát, folyamodott tehát a közoktatási ministerhez. Azonban eljött szeptember eleje és a szülő már attól félt, hogy nicjd sem Debreczenben, sem Rozsnyón nem fogják felvenni a fiát, mert még addig nem érkezett engedély nministertől. Elvitte tehát Rozsnyóra, azonban mikor Rozsnyóra érkezett, már ott volt a ministeri rendelet, hogy javító vizsga végett jelentkezzék Debreczenben. Most tehát újra kellett folyamodnia, hogy miután már gyermekét Rozsnyóra vitte, engedtessék meg, hogy ott tétethesse le vele a vizsgát. Ilyen esetek többször fordulhatnak elő és ismétlem, hogy az iskolaigazgatóságokat a tanügy minden kára nélkül meg lehet bizni, hogy ők bocsássák az ifjakat javító vizsgára más intézetekben. Az elmondottak alapján bátor vagyok a következő mődosítványt benyújtani: Ezen szavak után „indokolt esetekben" tétessék: a „középiskola igazgatója". „Vallás- és közoktatásügyi minister" szavak hagyassanak ki. Duka Ferencz jegyző (olvassa a mődosítványt). Berzeviczy Albert: T. ház! Egész röviKÉPVH. NAPLÓ 1881—84 XI. KÖTET. S den vagyok bátor a Kiss Albert képviselő ur mó\ dosítványára felszólalni. Én azt hiszem, hogy ezen törvényjavaslat I első és főezélja a középiskolai oktatás színvonalának emelése, már pedig ezen czél csakis akkor lesz elérhető, ha biztosítva van, hogy a középiskolában egyik osztályból a másikba csak az mehet át, a ki a szükséges előképzettséggel bir. E téren legkönnyebben fordulhat elő visszaélés, hogy ha a javító vizsgára az engedély túlságos elnézéssel és könnyűséggel adatik meg; már pedig a tanári kar, a mely leginkább van kitéve a helyi befolyásoknak és a szülők befolyásának — nem mondom, hogy gyakran, de mégis előfordulhat — &z ilyen engedélyt ezen befolyás alatt könnyebben és kevésbé indokoltan adhatja meg. Tehát az oktatás színvonalának emelése okvetlenül kívánja a lehető megnehezítést, hogy csakis a minden aggályt kizáró esetekben engedtessék meg két tantárgyból a javító vizsga letétele. (Helyeslés jobbról.) Ezen szempontból szükséges az eredeti szövegnek megtartása, a miért is én annak elfogadását és Kiss Albert képviselő ur módosítványának mellőzését kérem. Elnöki Szólásra senki sincs feljegyezve, ha szólani senki sem kivan, következni a szavazás. A 11-ik szakasz három bekezdésére tétetett észrevétel, tehát a szavazásnak bekezdésekként kell történni. Az első bekezdésre nem tétetvén észrevétel, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéshez Kiss Albert képviselő ur adott be mődosítványt, méltóztassék azt meghallgatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadj második bekezdést a bizottság eredeti szövegezése szerint? A kik elfogadják, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Kisebbség ! Többség !) Tehát méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el az eredeti szöveget. (Megtörténik. Felkiáltások: Kisebbség!) A többség elfogadta az eredeti szöveget. A 3-ik és 4-ik bekezdésre Deutsch Lipót képviselő ur azon mődosítványt tette, hogy a negyedik bekezdés legyen a harmadik, s a harmadik legyen a negyedik, egyszersmind pedig ezen harmadikká lett bekezdés helyébe egy általa javasolt szöveget kivan felvétetni. A kérdés tehát az lesz: elfogadja-e a t. ház a harmadik s negyedik bekezdésnek sorrendét és szövegét ugy, a mint a bizottság szerkesztette, azután még külön fogom feltenni a Vidovich képviselő ur által javaslatba hozott szövegre nézve a kérdést, a mennyiben lehetnek oly képviselő urak, kik az egyiket nem fogadják el, de a másikra rá fognak szavazni. Ennélfogva kérdem: elfogadja-e a ház a bizottság által javasolt sorrendet és szöveget a harmadik és negyedik bekezdésre nézve változatlanul, szemben 46