Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-218

218. országos ülés április 6. 1883. 357 Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: Most is ugy van! B. Prónay Dezső: Teszszük, de törvény ezt sem rendeli, teszszük, mert a legfőbb felügyeleti jogból folyónak tekintjük, hanem odáig menni, hogy a ministertől függjön azon egyén alkalmazása, ez nagy inconvenientiákra vezetne és esetleg félreértésekre adhatna alkalmat. Odáig nem mehetünk, hogy előre mintegy roszat tegyünk fel azon egyénekről. Az valóságos insinuatió volna a felekezetekkel szemben, hogy ők nem fogják fel feladatukat, a mi Pulszky t. képviselő ur módosítványában rejlik, hogy a minister csak akkor tagadhatja meg beleegyezését, ha erkölcsi szempontból kifogása van az egyén ellen. Én megengedem, hogy egy egyén, ki megvan bizva a vallástan oktatásával, esetleg botrányt is követhet el, de hogy valamely felekezet oly egyént alkalmazzon, ki erkölcsi szempontból kifogás alá eshetik, azt képzelni nem lehet. E tekintetben nagyobb garantiát keresni a ministerben, mint magában a felekezetekben, ez valóban beteges állapot volna. Marad tehát az állami szempontból lehető kifogás. Erre nézve azt hiszem, elég garantiát nyújt a 49. §. és pedig annyival inkább elégséges garantiát, mert a bejelentésnél fogva a ministerium tudja, hogy ki azon egyén, módjában van annak oktatására felügyelni s módjában van az állami tanintézetekbejáró növendékek szelleméről a többi tanárok, valamint az igazgató útján értesülni. Igen jól tudhatja, minő szellemben oktat az, ki a vallásoktatással van megbízva, hiszen maga e tantárgy minősége olyan, hogy csak kivételes esetekben csempészhetnék be magok visszaélések. Megengedem ennek lehetőségét, de nyújt-e akkor garantiát az elfogadás? Nem kérdem, vájjon azon, elismerem elmellőzhetetlenül szokásos bureauctratieus működés mellett, mely e tekintetben fenforog, a minister jobban fogja megítélhetni, azon általa talán soha nem látott egyént, mint azok, a kik az erkölcsi felelősség tudatában, azt a vallás oktatásával megbízták? (Igaz! Igás!) Bizonyára nem. És miután a szöveg elfogadását a felekezetekre nézve sérelmesnek és czélszerűtlennek tartom, pártolom Jelenik-Almássy István képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a szélső balon.) Tisza Kálmán ministerelnök: Mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni, hogy nem osztom ugyan egész mértékben, de átlátom, hogy ha hiányjzik a bizalom, adhat indokot aggodalomra a törvényjavaslat szerkezete ugy, a mint van annyiban, a mennyiben azon feltevés csakugyan támadhat, a mely felhozatott, hogy a czél esetleg az lehet, hogy a minister dogmatieus vagy bármely más szempontból ne fogadjon el valakit. De midőn ezt elismerem, másfelől szemben azzal, a mit b. Prónay Dezső képviselő ur elmondott, én a magam részéről szükségesnek tartom az intézkedést és részemről, mint röviden indokolni leszek bátor, hozzá járulok Pulszky képviselő ur módosítványához. Én, t. ház, azt tartom, hogy a vallás- és erkölcstan tanításánál azon két kijelölt szempontból az óvatosság okvetetlenül szükséges. A többi tanárokra nézve lehet befolyása a ministernek, mert bir befolyással azok képesítésére; ellenben az erkölcs- és hittan tanárának, vagy azon lelkészeknek képesítésére, a kik esetleg kijelöltetnek, a ministérnek a törvények semmi befolyást nem adnak. Én nem is kívánok adatni, de épen ezen helyes különbség teszi indokolttá a különbséget az eljárás szempontjából is. (Mozgás a szélső halon.) Méltóztassanak nekem meghinni, indokolja ezt még két más körülmény is. Az egyik az, hogy az egész törvény intentiója szerint és pedig nézetein szerint helyesen, a vallás- és erkölcs-tanításra a ministernek és közegeinek felügyelete és befolyása korántsem olyan, mint a többi tantárgyakra nézve. Továbbá a dolog természete és a törvény intentiója szerint az, a ki az erkölcstant és vallást tanítja, sokkal kevésbbé vonható a tanári testületnek felügyelete alá, ha nem azon felekezethez tartozik, a melyhez az intézet maga is tartozik. (Ugy van! jobbfelől.) Ha hozzá veszem azt, hogy épen a vallás- és erkölcstan tanítása közben lehet kivált a még kiskorú és gyengébb gymnasiális növendékekre legkönnyebben a legrosszabb irányú befolyást gyakorolni állami szempontból Thaly Kálmán: Hát a görög nyelv és mythologia ? Tisza Kálmán ministerelnök: ...... akkor igen indokoltnak tartom, hogy az erkölcsi és állami szempontnál fogva a minister az elfogadást megtagadhassa. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem tudom ugyan t. képviselőház, hogy ezen szakasznál és ezen szempontnál mit keres a görög nyelv .... Thaly Kálmán : A mythologia! (Zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök: Mert hogy a görög nyelv által lehessen valakit arra vinni, hogy a magyar államnak ne legyen hü polgára, azt még sem tartom valószinünek. Különben t. ház, ezen thémáról, ha a t. ház tagjai — bocsánatot kérek a kifejezésért — nem akarják megérteni, részletesen beszélni most igen bajos. Azonban biztosíthatom a t. házat, hogy egyfelül számtalan eset van, a melyben épen az állami szempontot véve, a mire itt a legfőbb súlyt fektetem, akárhány lelkész van olyan felekezeti különbség nélkül, a kinek ez iránybani hibáit, hogy ne mondjam bűneit annyira ismerem, hogy bár nincsen törvényes eszközöm őt törvényszék elébe állítani, kötelességének tartanám minden ministernek, hogy azt, hogy a vallás- és erkölcstan tanításának örve alatt saját intentióit a fiatalságba csepegtesse, azt meg ne engedje. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ezek tapasztalati tények. (Ugy van! jobbfelől.) Ne felejt-