Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-218

354 21$. omáges iílés április 6. 1883. elfogadott" kihagyassanak 9. §-ból. Ajánlom ennélfogva a módosítványt a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) BaroiS Gábor: Engedje meg a t. képviselőház, hogy az ezen szakaszra beadott módosítványra vonatkozólag néhány rövid észrevételt tegyek. A 9. §. intézkedése kétféle: az egyik vonatkozik a nem felekezeti, t. i. állami, községi, törvényhatósági stb. intézetekre, másik része kiterjed a felekezeti intézetekre, a mennyiben felekezeti intézeteknél más felekezetekhez tartozó ifjak hitoktatása iránt rendelkezik. Ezen két intézkedés sanctióját képezi a végső sor, melyben ki van mondva, hogy „a tanítást a vallás- és közoktatásügyi ministernek bejelentett és általa elfogadott egyén teljesíti." A beadott módosítás ezen utolsó sor ellen van irányozva és megvallom, hogy én azon aggályokban nem osztozom, a melyeknek előbb méltóztattak kifejezést adni, mert ezt semmi körülmények közt nem lehetett oly intézkedésnek venni, mely valamely felekezet vagy annak jogai ellen volna irányozva. Ez nem annyira tanügyi, mint politikai szempont, mely ez irányban mérvadó. Méltóztassék megengedni, hogy a hit és erkölcstan oktatására nézve ép azért, hogy a béke és a kölcsönös megállapodás lehetősége ki ne zárassák, ezen törvényjavaslat nem tartalmazza azon intézkedéseket sem, melyek a régibb törvényjavaslatokban benne voltak, nem azért, hogy ne adjon okot összeütközésre már magában a törvényben. De ha tekintetbe veszszük, hogy a hitoktatás más felekezeteknél oly körülmények közt történhetik, melyre speciális felügyeletet a kormánynak vagy iskolai főhatóságnak alig lehet gyakorolni, mert az esetleg az intézet falain kivül is történhetik, ha tekintetbe veszszük, hogy a hitoktatásra kirendelt felekezeti ember előélete és erkölcsi magaviselete szempontjából e törvényjavaslat sehol sem tartalmaz intézkedéseket, megvallom, a minister ebbeli intézkedési jogát annál inkább tartom megóvandónak, mert esetleg összeütközések támadhatnak felekezet és felekezet, vagy a nem felekezeti intézet igazgatósága és egy más felekezeti hatóság közt, melynek eldöntése mégis a minister kezébe juttatná a dolgot. Hogy tehát mindez kikerültessék és annak eleje vétessék, nem akarok speciális dolgot említeni, hogy a hit és erkölcstani oktatásra oly egyének rendeltethessenek, a kiknek megmételyező befolyása már a priori és a helyismerők részéről teljesen meg fog értetni, de senki sincs, a ki az óvintézkedést megtehetné ellenében, megvallom őszintén, hogy a minister ezen intézkedését teljesen indokoltnak és szükségesnek tartom. Azért kérem a t. házat, hogy ezen intézkedést ugy, a mint a szövegben van, fentartani méltóztassék. (Helyeslés jóbbfélöl.) Kiss Albert: En részemről, ha elfogadtam volna is a 9. §-t, megvallom, hogy Baross Gábor t. képviselő ur előadása és indokolása után nem fogadhatnám el. (Halljuk!) 0 igazolta, hogy mit czéloz tulajdonkép a 9. §. Saját szavait fogom idézni és be fogom bizonyítani állításomat. Azt mondotta, hogy a hit és erkölesi oktatás körül ellenőrködnie kell az államnak, hogy a különböző felekezetek közt az iskolai oktatás terén támadt összeütközések, minthogy az oktatás az iskola falain kivül is történhetik, utoljára is a minister elébe kerülnének és ennek kellene intézkednie; ezt tehát ő szerinte meg kell előzni, mert sehol sincs biztosítva a minister, hogy a hitoktatás terén minő j ellemü egyének fognak a felekezetek által alkalmaztatni. Ez volt beszédének tartalma. En nem tudom, hogy Baross Gábor t. képviselőtársam miért akar folytonosan ugy eljárni a különböző felekezetek főhatóságaival szemben, nemcsak a protestánsok, hanem az összes keresztény felekezetek főhatóságaival szemben, hogy azokra reásüti a bélyeget és nem feltételezi azt, hogy épen a vallás és erkölcsi oktatás terén oly férfiakat fognak alkalmazni, a kikre az ifjúságot bizni lehet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tehát Magyarország vallásügyi ministere, legyen az akárki, de csak ember, több biztosítékot nyújt e téren, mint Magyarország összes felekezeteinek összes főhatóságai ? Ezt én felfogni nem tudom. Ez oly eljárás —• sajnálom, hogy e térre megyek — de ki kell mondanom, mert fáj az a támadás, a melyet Baross ur intézett — ez olyan eljárás, mint például az, hogy divatba jött a jelenlegi kormányzás alatt, hogy kiküldetik hozzánk, azokhoz, a kik az erkölcsi oktatás terén működünk, a lelkészekhez a jövedelembevallási iv, hogy polgári becsületemre bevallom, hogy jövedelmem ennyi és ennyi, a mely nyilatkozat az illető által aláírandó. Az ív visszamegy és a mit polgári becsületünkre bevallottunk, azt egy fináncz keresztülhúzza és odair a mit akar. (Az már igaz!) Hogy egy erkölcsi testület iránt ez minő eljárás, azt bárki könnyen megitélheti. Fellázad az emberben a vér, valahányszor ilyenekkel találkozik. Pedig épen, ha az erkölcsi és hitoktatás terén találkoznak ilyenekkel az öszszes felekezetek főhatóságai, ez oly támadás, melyet szó nélkül nem lehet hagyni. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Nem lehet szó nélkül hagyni pedig oly férfiúval szemben, a ki Magyarország közoktatási bizottságának elnökségét viszi. (Helyeslés a szélső balon.) Ennélfogva én a 9. §-ban nem a protestáns felekezetek sérelmét látom, de látom az összes magyarországi felekezetek sérelmét. Látok először is sérelmet a róm. katholikusok részéről, nemcsak a hit- és erkölcstan tanárait illetőleg, de sok tekintetben vallási sérelmet is, minthogy a lelkészeket is a püspökök nevezik ki. És ha megadja a törvény a protestánsoknak, hogy egyéb tanáraikat szabadon választhassák, nem tudom, hogy miért.