Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-217
320 217. országos ülés április 5. 1883. En tegnap azon szerencsés helyzetben voltam, hogy a t. ház egy módosítványomat elfogadni méltóztatott. Ez arra bátorít fel, hogy ezen 4. §-nál is megtegyem azt a módosítványomat, a melyet tegnap a 3-ik szakasznál a testgyakorlatra nézve megtettem, a mely szerint a 4. §. 9. pontjában „testgyakorlat" szó után beiktattassék: hogy „tekintettel a katonai gyakorlatra", mert a reáliskolák tanulói is jogosítva lesznek az önkéntesi intézmény élvezésére. Nem fejtegetem hosszasabban a dolgot, egyszerűen ajánlom módosítványom elfogadását. Elnök I A módosítvány fel fog olvastatni. Tibád Antal jegyző (olvassa): A 4. §. 9. pontjának „testgyakorlat" szava után tétessenek a következő szavak: „tekintettel a katonai gyakorlatra". Elnöki T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Hogy ha tehát a 4. §-hoz szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját. Szathmáry György előadó: T. ház! Követni fogom Hermán Ottó t. képviselő urnak példáját s első sorban is személyes kérdésben teszek néhány rövid megjegyzést. Mikor Hermán Ottó t. képviselő ur beszélt, zaj volt a házban s a nagy zajban nem tudtam megérteni, mit mondott. Hermán Ottó képviselő ur beszéde folyamán beszélve azon képviselőkről, a kik tudományos és kiváló szakavatottsággal védelmezték a görög nyelv tanításának szükségét, azon kifejezéssel élt, hogy azok egy czölöphöz vannak kötve. Igaz, én erre azt mondtam, hogy pórias hasonlat, de azt gondolom s ebben mindenki igazat ad nekem, hogy nem mondhattam volna arra a hasonlatra azt, hogy nagyon előkelő modorú és szellemes. (Helyeslés jobbfelöl) Egyébiránt Hermán Ottó képviselő ur nem csak a képviselők, hanem a minister urak irányában is használt ilyen kifejezéseket, midőn a vallásos közoktatásügyi minister úrra reáfogta, hogy cinikus. Erre a minister ur azt felelte, hogy nem tartja Hermán Ottó képviselő urat komoly embernek, a miért azután Hermán Ottó képviselő ur megneheztelt. A t. képviselő urnak tehát szabad ilyen kifejezésekkel élni, de másnak nem. Ez nem osztó igazság. (Helyeslés a jobboldalon.) A beadott niódosítványokra térve, azok közül kettőt, nevezetesen Gáli József képviselő ur azon indítványát, hogy a nem magyar nyelvű tanintézeteknél ezek tannyelve is felvétessék, elfogadom s elfogadom Körösi Sándor képviselő ur indítványát is. A mi Dobránszky és Göndöes képviselő urak módosítványát illeti, azt gondolom, hogy ezek csak arra valók lennének, hogy a reáliskolát a maga természetes jellegéből kivetkőztessék. Épen Dobránszky képviselő ur hangsúlyozta szükségességét annak, hogy a reális irány utat törjön. Ha ez igy van, akkor ne alteráljuk hát a reáliskolát a maga feladatában. Németországban megkisérlették már a reálgymnasiumban e kérdéssel, de a mint ezt az általános vitánál és a részletes vita kezdetén is kimutattam, a berlini egyetem bölcsészeti kara határozottan pálezát tört öt-hat évi tapasztalás után e kísérlet felett. A latin nyelvet a reáliskolában tanítani nem volna czélszerű, mert itt nem a növendékek összességéről, hanem kevesekről van szó. A múlt alkalommal hivatkoztam rá s most kezemnél is van a ministeri jelentés, mely szerint a reáliskolából 287 növendék közül, kik érettségi vizsgát tettek, csak négy ment a jogi és négy az orvosi pályára, tehát az egésznek csak l 5 /io százaléka. Ily csekély szám kedveért pedig nem volna czélszerű valamennyi reáltanulóra nézve kötelezővé tenni a latin nyelvet. Annál kevésbé, mert ezen intézkedésnek kedvező eredményét nem látjuk. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a szerkezetet Gáli és Körösi képviselő urak módosítványával elfogadni. (Helyeslés.) Herman Ottó : Személyes kérdésben kívánok pár megjegyzést tenni. En nem bocsátkozhatom most vitába az előadó úrral a hasonlatok kérdésében, hanem egyszerűen csak gratulálni akarok a minister urnak azon hathatós védelemért, melyben az előadó ur őt részesítette. (Felkiáltások a jobboldalon: Pedig helyes volt! Derültség a szélső baloldalon.) Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: A parlamenti életben az ember némelykor kénytelen önmagáról is szólni. Már többször említettem, felesleges ismételnem, hogy én a modern culturának valamint a közgazdasági érdekeknek és a természettudományi iránynak mindig meleg barátja voltam és vagyok; mindamellett is a középiskolát illetőleg azon régi nézetem mellett maradok, mely a tegnap^ elfogadott határozat által is kifejezésre jutott. És miután a bifurcatió egyszer kimondatott, abnormális dolog lenne Dobránszky vagy Göndöes képviselő urak módosítványát elfogadni, mert ez által a reáliskola természetéből egészen kiforgattatnék. Határozottan visszautasítom tehát ezen módosítványokat és a franczia nyelvet a reáliskolában fentartatni kívánom annyival inkább, (Helyeslés) mert nézetem szerint a franczia nyelvre a realisticus irányban nevelt ifjúknak sokkal nagyobb szükségük van, mint a latinra. (Helyeslés.) A mi Nagy István és Jónás Ödön képviselő urak felszólalásait illeti, biztosíthatom őket, hogy a tanterv összeállításánál kívánalmaik iránt figyelemmel leszek. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Nézetem szerint a 4-ik szakaszt szintén pontonkint kell szavazás
