Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-217
217. országos ülés április 5. 1S83. 319 thema sit és neki mennek és azt mondják,hogy ez a materialisticus korszak, mely annyit ront az ember erkölcsén, az ember becsén, az borzasztó, az szörnyű, hogy az ember a majomtól származzék. És ha felnyitnák Darwin alapvető munkáját és meggyőződnének ott, hogy mily távol állott Darwin akár az isteni fogalom lerontásától, akár valakinek vallási és erkölcsi meggyőződésének megháborításától, akkor pirulniok kellene, mert azt kellene mondaniok: vádolunk és nem tudjuk kit és nem tudjuk miért. (Ugy van .') A mit önök a classicismusról beszélnek a túloldalon, az a paleontológia korszakába sülyedt alá. Ez egy conservativismus, még mindig a gyengébbek, a haladni nem akarók eonservativismusa. Nekem nem kellenek azok, a kik belekapaszkodnak a régiek tógájába, hanem azok, a kik az igazat az iskolában felismerve, szembeszáílnak az élettel és felfelé, nem pedig a megállásra törekszenek. A mi ezeket a materialisticus vádakat illeti, azon általános irányzat megvan ugyan, hogy a templomok üresen állanak, de én nem hiszem, hogy ennek a materialismus az oka. Constatálom, hogy valóban nagy hanyatlás van, a templomok valóban nagy mértékben üresen állanak. De ennek nem a materialisticus irány az oka, hanem az, hogy a t. praedicatorok nem tudják behozni a közönséget, nem tudják ezen áramlattal szemközt az ő eszméikben a magasabbat, az erősebbet oda tenni, (Igás! a szélső balon) a mely, ha van erősebb és magasabb, akkor önmagától le fogja szorítani a reálismust, a materialismust. (Ugy van! a szélső balon.) T. ház! A mi egyszer letűnt, a mi egyszer az emberi nem fejlődésében történelmi stádium, történelmi állapot: a lefolyt és visszahozhatatlan. (Ugy van! a szélső balon.) Önök gravitálnak a classicismusok felé. Ma egész át van alakulva a társadalom és ez igy jól van. Mit várunk mi, a kik reálistáknak valljuk magunkat? Mi nem csak a úgynevezett szaktudományok, vagy tudományok terén akarjuk és óhajtjuk azt, hanem mi óhajtjuk, kívánjuk, sőt követeljük és ha kell, azért harczolunk is, hogy a reális dolog mindenfelé érvényesüljön, a jog terén, a vallás terén s mindazon tereken, a hol az emberiség egyáltalában van s mindazon faciorokban, a melyek az emberiségre képző erővel birnak, a melyek az emberiséget mozgásban tartják. De t. ház, mi kitűzzük a szabadság eszméjét és ha mi a jótékonyságot hirdetjük, mi annak is a realisiticai oldalát fogjuk fel és én azoknak, kiknek már most templomi furdalásaik vannak, csak azt ajánlom figyelmükbe, hogy hirdessék a jótékonyságot, de gyakorolják is, mert ez a materialismus leghathatósabb ellenfegyvere. (Helyeslés a szélső baloldalon.) S én megmondom t. ház, nyíltan és bátran, hogy mindig belenyilallik szivembe, valahányszor látom az országút koldusát, midőn mellette elhalad az egyházfejedelem. (Mozgás.)~Nem külső pompa, hanem belső érték a fő és azt törekedjünk ápolni az iskolákban gyermekeknél és mindenfelé. Az a meterialismus és realismus, a melyeknek oly küzdői vannak mint Darwin és azok, a kik utánna mennek, az nem szakasztja el magát az ember érzetétől, az nem rombolja le a nemes hajlamokat, hanem az igazságot keresve, üldözi a hypocrisist minden nemében és mindenütt a hol találja. T. ház! Ezeket elmondva, a magam részéről én egész közönbősséggel viseltetem a 4. §. és az összes módosítványok iránt. Ha egyszer el van határozva egy törvényhozás többsége, hogy egy idetett törvényjavaslatot még akkor is keresztül hajt, midőn oly oszlopos tagjai, mint Móricz Pál képviselő ur, (Élénk derültség.) Ephialtes szerepére vállalkozik: én azt közönbösen veszem és semmi súlyt sem fektetek rá. Voltak és lesznek mindig testületek, a kik azt hiszik, hogy a társadalomra lehet valamit ráerőszakolni és rátukmálni. Megengedem, hogy ez erőszak, vagy jól fegyelmezett és érdekszövetségben álló többségeknek ez ideigóráig sikerült. Az emberi nem már számos alkalommal annak volt kitéve, hogy az erőszak leütötte, lesújtotta. Tud lesújtani, tud lenyomni mindent, csak egyet nem és ez az az igazság, melyet az idő előbb vagy utóbb megérlel és a mely igazságnak előbb-utóbb fel kell támadnia, Én, t. ház, tökéletesen meg vagyok arról győződve, hogy ha ezen törvényjavaslat törvényerőre emelkedik s ennek megfelelően oly confusus tanterv létesíttetik, a mely még confususabb az eddig fennállónál: akkor épen ez a törvényjavaslat az, mely növelni fogja Magyarországnak azon elemeit, a melyektől önök legjobban félnek, t. i. azokat az elemeket, a melyek az önök egész systhemáját és talán az egész magyar társadalmat szét fogják rombolni. Én a természetes kifejlődéstí szellemi egyensúlyt kívánom és ezen megjegyzéseim előadásával annak akartam kifejezést adni; hogy fentartom álláspontomat az egységes középiskola mellett s ezen 4-ik szakasz iránt közönbösséggel viseltetem. Körösi Sándor: Biztosíthatom a t. házat, hogy nem fogok az elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni, a melyekbe bocsátkoztak mindazok, a kik a középiskola kettéválasztása ellen és a kik a materialismus dicsérése és a spiritualismus lealázása mellett szólottak. Én ennek fejtegetésébe ezen a helyen és ezen alkalommal nem bocsátkozom, hanem csak röviden azt jegyzem meg, hogy ha a latin nyelv tanítását czélzó indítvány elfogadtatnék, akkor felzavartatnék az egész oktatási rendszer. Hiszen épen azért választottuk külön a középtanodát, hogy azok, a kik tudományos pályára lépnek, mehessenek a gynmasiumba, a kik pedig reális pályára lépnek, mehessenek a reáliskolába.