Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-203
26 203. orsiágös ülés márczlös 9. 1883. tétben gátakat emeljenek. Az antique szellemre és annak tanulmányozására fektetett nevelés lépésről lépésre kénytelen engedni azon a téren, a melyen eddig állott. A modern tudományok hatása előtt az iskolák be nem zárhatják kapujokát, mert keresztülhatol azon és a tapasztalás mutatja, hogy lépésről lépésre rombolja a régit. E bástyákat csak nehezen lehet támogatnia én azt tartom, hogy a mely erővel e bástyákat támogatjuk, azzal egészen új épületet is emelhetünk. Mint már beszédem elején említettem, elérkezett már az idő, megjött a kor, midőn egyszer komolyan kell foglalkoznunk azon kérdéssel: nem kell-e egészen alapjában reformálnunk közoktatási rendszerünket és helyébe újat állítani. Mi az utilistieus tendentiák elől el nem zárkózhatunk ; annál kevésbé, mert népünk utilistieus hajlamú s e tekintetben igen kedvező helyzetben vagyunk akkor, midőn az áramlatnak élére állhatunk. Senki annyira meg nem honosíthatja e rendszert, mint épen mi. Csak azon körülmény is, hogy mikor a reáliskolákat megnyitották, mennyire tódult oda az ifjúság — mutatja, mennyire megfelel ezen iránylat nemzetünknek, ugy hogy kénytelenek voltunk a 6 osztályú reáliskolát még két osztálylyal megtoldani, hogy ez által az ifjúságot a túlságos odacsődüléstől visszaszorítsuk. De a kötelességünk ebben megtenni, a mit a kor és az ország követel, nemcsak kötelességünk, hanem épen most van itt az ideje annak, mikor ezt legsikeresebben megtehetjük, mikor néhány adra új fordulatot adhatunk fejlődésünknek. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A ministerelnök ur tegnapelőtti beszédjében a jövőre, a történelemre hivatkozott, mely köztünk igazságot fog szolgáltatni s meg fogja állapítani, hogy kettőnk közt, a pártok közt melyikünknek volt igaza. Én azt hiszem t. ház, hogy a történelem nem fog fölöttünk ítélni; mert a történelem csak történelmi tényekkel foglalkozik, ezen egész korszakból pedig nem fog fenn maradni egyetlen figyelemreméltó körülmény, csak azt fogják tudni, hogy létezett, de nem fogják tudni, hogy mit cselekedett, (ügy van! a szélső balon.) Most előttünk áll az alkalom, hogy a késő századokra kiható intézkedéssel emlékezetessé tehetjük korunkat, midőn egészen tij mederbe terelhetjük közoktatásunk rendszerét. Nem volna szabad az alkalmat elszalasztani, meg kell ragadnunk a kezdeményezést. Én csak oly törvényjavaslathoz tudnám adni szavazatomat, mely ezen intentiónak eleget tesz, mely az első lépést ez irányban megteszi. És minthogy a jelen törvényjavaslat ezen iránynak nem felel meg, én azt részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Grünwald Béla: T. képviselőház! A középiskolákra vonatkozó törvényjavaslatnál aligha fogunk egyhamar fontosabbat tárgyalni. De a törvényjavaslat rendkívül érdekes is, mert tárgyalásából s elintézéséből fogjuk megtudni, hogy a törvényhozás s a kormány nrikép fogja fel a magyar nemzet missióját ebben az országban s mily jelentőséget tulajdonít a szellemi eszközöknek e missió teljesítésében. Vannak nemzetek, melyeknek államait forradalmak, háborúk megrázkódtathatják, gyengíthetik, belső fejlődésükben megakaszthatják, delétök nem válik kétségessé. Erős organismusok, melyek experimentálhatnak saját testükön s a halál veszélye nélkül állják ki a legnagyobb kríziseket. Mi nem tartozunk e szerencsés nemzetek közé. A mi helyzetünk olyan, hogy minden baj, mely bennünket ér, minden hiba, melyet elkövetünk, nemzeti létünket veszélyezteti. Európa nagy nemzetei régóta készek és consolidáltak. A magyar állam, a magyar nemzet még nem kész s nincs megszilárdulva. Az ország egyes részei nincsenek harmóniában az egészszel s tátongó repedések látszanak a magyar állam épületén s komoly aggodalmak támadnak az elfogulatlanul gondolkozók lelkében: vájjon annak az erős lökésnek, mely előbb-utóbb be fog következni, igy, a mint most van, ellen fog-e állhatni'? A sötét felhőt,mely a jövő viharát hordja méhében, ott látjuk folytonosan a láthatáron s bizonyos lázas nyugtalanság fogja el a kedélyeket; a társadalom körében mozgalmak indulnak meg a nemzeti érdekek megvédésére, melyeknek megvédésére az állam mai szervezetében nem képes. Ily helyzetben nem csoda, ha minden kérdés tárgyalásába belevegyül a nemzeti szempont is s a mi más consolidált államokban csak gazdasági, közigazgatási vagy culturális kérdés, nálunk egyszersmind a nemzeti érdek kérdése is. S ez az oka, hogy a középiskolai oktatás nálunk nemcsak paedagogiai, nemcsak culturai kérdés, hanem első rangú nemzeti kérdés is. A magyar nemzet missióját Európa e pontján kijelölte nekünk ezer évvel ezelőtt a honfoglalás 8 történelmi fejlődésünk. A homályból kilépett a magyar faj a világ színpadára s önálló, hatalmas birodalmat alapított Európa államai között. S ezzel belépett az európai nemzetek aristokratiájába s az uralom és előkelőség traditiója nem veszett ki belőle a nagy csapások s az elnyomatás idejében sem. A magyar fajnak ez öröklött positiója tűzi ki feladatait, ez határozza meg sorsát, melyből nincs menekvés. A magyar nemzet missiója: az egységes önálló magyar állam fentartása. Ebből ki kell vonni a legszigorúbb logicai következtetést. A magyar állam fentartása a czél, melynek elérésére minden eszközzel kell törekednie, melyekkel nemzetek uralmukat fentartják, mert csak ebben a formában tarthatja fenn uralmát s önálló nemzeti létét, e nélkül mások fognak felette uralkodni. A magán ember választhat magának valami
