Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-215

296 215. országos Ülés április 3. 1SS3. utána láttak annak, hogy legyen miből megélniök és mikor hatalmuknak tetőpontján állottak ; mikor részint szerzeményeikből, részint a hadjáratokban szerzett zsákmányokból meggazdagodtak, különösen pedig Perikies korában Görögország nagyon tudta jutalmazni, díjazni művészeit, költőit, tudósait és épen mert volt miből díjazni, azért támadt egész serege a művészeknek és tudósoknak. Ekkor alkotta Phidiás is szoborremekeit. Azért, ha valaki bennünket tanítani akar, először is tanítson meg bennünket a görögök példáján az élnitudás mesterségére! Nagy Sándornak a hódítónak, a ki pedig becsülte a tudós férfiakat, mert még hadjárataiban is mathematieusok, tudósok és bölcsek vették körül, azok a nagyon is reális tudósok azt a tanácsot adták, hogy alapítsa meg Alexandriát, hogy ez által úgyszólván három világrész közepére helyezze a görög kereskedelem uralmát. Tudjuk jól, hogy ez volt Alexandria megalapításának a czélja. Tehát a görögök igenis reálisok voltak! Ily irányban tanuljunk hát tőlök! Én tehát nem becsmérlem a görögöket, csak azt mondom, hogy kellő okszerű mértékre kell reducálni a classicusok tanítását. És midőn azt óhajtom, hogy tanuljuk el a görög classicusoktól azt, a mi alakban, műformában, tartalomban a szellem képzésére hat: azért nem szükséges, hogy Hellasba vagy Rómába menjünk, különösen nem Rómába a Bachansnők országába, hanem tanuljuk meg azt, a mi jó, tanuljuk el a görögök élelmességét, mely általánosság a többi közt abban is nyilvánult, hogy a görögök eltanulták a velük egy időben élő nemzeteknek nyelvét, szokásait, erkölcseit; kipuhatolták, hogy minő szükségleteik vannak, elmentek hozzájuk kereskedni, üzérkedni és vagyont szerezni. Ép igy tanuljuk el a rómaiaktól azt, hogy a rómaiak a görögök nyelvét megtanulták, tehát a velők egy időben élő nemzetek nyelvét. Ezt tanuljuk meg az ókoriaktól. Tanuljunk meg élni az élőkkel, haladni a haladókkal, de ne tanuljuk meg azt tőlük, hogy mint kell meghalni, tönkremennie egy államnak. (Helyeslés.) Tény az, hogy a mai míveltségben sok van, a mit a görögöktől vettünk át, de különösen tudományos műnyelvünkben mindennapi forgalomban vannak a görög szók, melyeket folytonosan használunk. Sem a természettudományokban, sem a mathematicában, sem a társadalmi tudományokban nem lehetünk el ma még a görög műszavak nélkül, mathematica, geographia, geometria és ezer más szó, mind megannyi görög szavak. Művelt embertől pedig megvárható, hogy tudja, honnan erednek, mit jelentenek e műszavak, de azért nem szükséges, hogy görög philoíogus legyen mindenki. Ennyit tudni tehát a görög nyelvből általános szükség. Azon állítás azonban, hogy a gyermek a középiskolában a görög nyelv tanulása által behatolhat- a görög classicus szellembe, merő puszta állítás; mert erre sem testi, sem lelki fejlettsége, sem izlése, sem értelme nincs. Az általános míveltséghez csupán annyi tartozik, mint említem, hogy a görög eredetű műszavak származását és értelmét tudjuk. Ennyit kívánok én a gymnasiumi oktatástól. (Helyeslések.) Sokan hivatkoznak a külföldre és Csiky Kálmán képviselőtársam tegnap különösen hivatkozott Nyugot-Europára, ajánlván, hogy tartsuk meg Nyugot-Europával míveltségi tekintetben a solidaritást, mert e kapcsolat tartott fel bennünket eddig is. Ezt én is kívánom és ajánlom. De ha ezt kívánjuk, akkor, nézzük is meg, hogy mi történik e tekintetben NyugotEurópában ? Már ma az angoloknál sem tapasztaljuk, hogy oly kizárólagos és egyedüli képző erőt tulajdonítanának a görög nyelvnek, ámde ha az angolok ráérnek a görög phüologiai tanulmányokra, nekiek sok pénzök és sok emberök van hozzá, tegyék és a kinek kedve tartja, az foglalkozzék vele mi nálunk is. Németországban azonban általában, különösen pedig a poroszok, a kikre annyiszor hivatkoznak mintaképen s a kik hozzánk legközelebb állanak és a kik kétségkívül tudják méltányolni annyira, mint mi, a görög míveltség szellemes jellemképző erejét, azok a poroszok, ám nézzük mit tesznek ? Azt, a mit már az általános vitánál is említettem, hogy tudniillik 1882-ben, tehát a múlt évben, márczius 31-én a porosz cultusminister egy tantervet bocsátott ki, melyben a középiskolák, gymnasiumok és reáliskolák tantervét lényegesen reformálja. Nem terjeszkedem ki a reform egyéb tárgyaira, csak a görög nyelvre vonatkozó intézkedését olvasom fel e rendeletnek. (Halljuk f) A „Circular Verfügung" ide vonatkozó része következőleg hangzik (olvassa): „Die entscheidende Anderung (der Lehrplanes) liegt darin, dass aus Quarta der griechische Unterricht beseitigt wird und die dadurch verfügbar werdenden Lehrstunden zur Einführung des naturgeschichtlichen und zur Verstärkung des französischen und des mathematischen Unterricbtes verwendet werden." E reformalt tanterv e szerint azt tartalmazza, hogy kevesebb görög, de több mathetica több természettudomány és több franczia nyelvoktatás legyen a gymnasiumban. Nem a reáliskolában, mert arra külön tanterv van. En részemről szintén ez álláspontot foglalom el és azt mondom : ne szakítsunk ridegen a múlttal, hanem engedjünk tért a fejlődésnek, a fokozatos haladásnak, ugy mint azt a poroszoknál találjuk. (Helyeslések.) Nekem tehát egyszerűen az a kérésem van a t. cultusminister úrhoz, hogy a görög nyelv maradjon meg kötelező tantárgynak, hanem tekintettel azon szempontokra, melyeket én részemről helyeseknek tartok s melyeket hangsúlyozni szerencsés voltam: a görög nyelv csupán az utolsó két osztályban, t. i. a VII. és VIII. osztályban taníttassák a czél-