Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-215

215. országos ülés április 3. 1883. 285 nek, ott nem a káplár durva bánásmódjának adat­nak át, ismervén a katonai gyakorlatnak elemeit és ezen ismeretekkel lépvén be a hadseregbe ? Ez okból kérem a módosításom elfogadását. Bllka Ferencz jegyző (olvassa a Körösi Sándor által beadott módosítást). Lánczy Gyula: T. ház! Én e vita nagy ül­dözöttje a görög nyelv védelme, megtartása mellett kívánok néhány rövid észrevételt elmondani, an­nak főtámadója Móricz Pál t. képviselőtársunk és az ő módosítványa ellenében. T. ház ! En nem fogok e tekintetben előttem szólott t. elvtársaim hibájába esni, nem fogok en­gedni azon kísértésnek, hogy a görög nyelv és irodalom jelentőségének, mint az általános európai műveltség alapvetésének mintegy részletezésébe bocsátkozzam, hanem tisztán a dolog practicumá­nál igyekezendem maradni. Hát, t. ház! Móricz Pál t. képviselőtársam ellenében mindenekelőtt meg kell jegyeznem azt, hogy alábecsüli azon közvetlen szükséget, mely a görög nyevre nézve az egyetemen, annak négy karánál fennáll. A gymnasium t. ház, mégis első sorban az egyetem és négy karának előkészítő iskolája. E négy kar közül pedig három az, mely közvetlenül megkívánja a görög nyelv és irodalom bizonyos beható ismeretét és némi magasabb fokú előkészült­séget már akkor, midőn az ifjú feljő az egyetemre. E karok pedig következők: első sorban a theologiai kar, melyre nézve a t. háznak soha sem szabad felednie, hogy Magyarországon mintegy 30,000 művelődési tényező, azaz 30,000 a papi és lelkészi pályán mozgó férfiú neveltetik, a ki tulaj donkép en­nemcsak a vallás-egyházi életen belül, de azon kivül is igen nagy kihatással van a közművelődésre. Ezeknek a felekezeti különbség nélkül theolo­giai pályán működő férfiaknak közvetlenül szük­ségük van a görög nyelvnek bizonyos, már maga­sabb fokú ismeretére, midőn szaktanulmányaikat elkezdik, mert hiszen nem csak az új testamentom könyvei, hanem az egész apologetica, a legneveze­tesebb theologiai termékek voltaképen görög nyel­ven irvák. Ott van továbbá a bölcsészeti kar, melynek humanistieus tudományai latin és görög­nyelvek ismerete nélkül nem is művelhetők. Végül, ott van az orvosi kar, melynek, ha classicai nyelvre egyáltalában szüksége van, ugy az mai nap a görög és nem a latin. Mert az orvosi tanulmány terén ma már megszánt az az állapot, melynél fogva a tanulási compendiumok latin nyelven írattak. A mai orvosnövendék már a latin nyelvnek csak in­finitesimalis ismeretére szorul s azt voltaképen nél­külözheti, hanem tessék kézbe venni bármily or­vosi tankönyvet, mely németül, francziául, angolul van írva, annak minden második szava terminus technicus s azok mindig a görög nyelvből vannak véve, Az pedig igen furcsa felfogás, a mit Éles Henrik képviselőtársam fejtegetett, hogy egy ily nagy szaktudománynak terminus technicusait egy­két hét alatt meg lehetne tanulni előre s azzal az­után minden ebbeli igénynek meg lenne felelve. Ha tehát az orvosnak valamely nyelvnek ismere­tére szüksége van, az határozottan a görög és nem a latin, mert amannak subtilis flexiói képezik az ő mesterségének összes műszavait. A jogi karnál látszólag nincs arra oly közvetlen szükség, de ez csak látszat. Mert a jogi kar nemcsak jogi tudo­mányokkal foglalkozik, hanem államtudomány okkal is, nemzetgazdasági és politikai stúdiumokkal. Már pedig Móricz Pál t. képviselő ur.különösen kiemelte, hogy a nemzetgazdászatnak és finaneiának nincs szüksége a görögre. Azt hiszem, hogy a t. kép­viselő ur megfeledkezett azon stúdiumokról, a melyeket bizonyára forgatott, mert vele szemben én mint laicus, kénytelen vagyok őt figyelmeztetni, hogy a nemzetgazdaság legalapvetőbb irói min­denütt a görög classicai tudományon haladnak, Például a modern socialismusnak azon tudomá­nyos alapvetője, a kire gr. Apponyi Albert egyik utóbbi beszédében hivatkozott, Marx Károly, mikor as érték elméletét elemezi, azt hiszi talán a kép­viselő ur, hogy ugy tesz, mint a magyar nemzet­gazda, a ki nem tud görögül, hogy talán vala­melyik obscurus német professornak a művét lapozgatja? Kern, hanem előveszi az Aristoteles politikáját s annak eredeti szövegéből deíineál, daczára annak — és ezt Hermán képviselő ur figyel­mébe ajánlom — hogy ő is kiemelni kénytelen, dass dieser Denkriese inder Würdigung der Scla­venarbeit geirrt hat. Ezt a kis giossát engedje meg nekem a t. ház, mert a képviselőház Nestora, Her­mán Ottó képviselő ur, mikor a minap egy ifjú kép­viselőre czélozott,rám czélzott, azt állítá, hogy hiszen a görög irodalomnak, a görög életnek nincs értéke, mert az a rabszolgaság intézményét tartotta fenn. Márpedig az aristotelesi politika, a társadalmi tudo­mányok ezen classicus, alapvető forrása is a rab­szolgaság, az, embervadászat intézményéről teljes megnyugvással beszél. Ez olyan okoskodás, mintha azt mondaná valaki, hogy a eultusminister ur ne engedje meg, hogy a gynmasiumban John Hamp­den, az angol szabadsági forradalmak első hősének emléke dicsőíttessék, mert hiszen Anglia egé­szen századunkig a rabszolgakereskedést pártolta és Liverpool polgársága gazdagsága, forrásait a rabszolgahajózásból merítette De menjünk tovább: a német socialista elmé­let másik propagálóra, Lasalle, a joniai iskolának tanelvein keresztül és homályos görög szövegeinek magyarázása utján jutott el a maga tanelveihez. S a kinek könyveit Magyarországon mindnyájan for­gatjuk, Roscher, Thukidydes ismertetésével kezdte pályáját és főműve minden második lapján ott vannak a Bellum Peloponesiacum idézetei. 0 Thuki­didesbe annyira beleszeretett, hogy Marx egyik

Next

/
Thumbnails
Contents