Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-215
284 215. országos iilís :'.priläs 3. 1883. és irodalom. Nem akarom megérni, hogy hazámat Oroszország háta mögött lássam, hanem azt akarom, hogy a művelt népekkel karöltve haladjunk s nem kívánok a műveit népektől elszakadni. A legnevezetesebb angol, franczia és amerikai írókból arról győződtem meg, hogy a mai tudományosság valódi alapja a görög nyelv és irodalom. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy Angliában csak nem rég hirdettek pályázatot a legjobb görög vers írója részére. A legpracticusabb, a legelőre haladottabb népek tehát nem tartják kiküszöbölendőnek a görög nyelvet Én nem akarok bölcsebb és okosabb lenni e népeknél, hanem haladok azon az úton, melyen ők mennek. Úgyis más téren utánuk megyünk, kövessük őket a classicai tanulmányok terén is. Kincs a tudománynak egy ága sem, a melynek gyökerei nem a görög tudományos életben fogamzottak volna meg. Nincs közéletünkben egy talpalatnyi tér sem, a melyen a görög hagyományokkal, mint a, hellén nemzet nemzeti és tudományos életének romjaival ne találkoznánk. A modern kor csodálói nagyra vannak a modern kor tudományosságával és bölcsességével. Én is egész alázattal elismerem ezt és látom, hogy ma a tudomány minden ágában véghetetlen nagy a haladás. De ha mélyebben gondolkozunk, mégis arról kell meggyőződnünk, hogy nincs semmi új a nap alatt és hogy az emberi tudás csak körben forog. Ma felmegyünk, holnap alá. A világcultura történelme erről tesz tanúságot. A műveltség egy időben fel, más időben alászállott. Az ember ma is olyan, mint volt 5000 esztendővel ezelőtt. Azt mondotta Éles Henrik t. képviselőtársam, hogy az embernek hajlamai, érzelmei ma mások, mint voltak akkor. Engedelmet kérek, az ember ma is oly szenvedélyekkel, oly érzelmekkel s oly hajlamokkal bír, mint a minőkkel birt 5000 esztendővel ezelőtt. Ma is csak gyilkol, rabol, gyújtogat, mint tette azelőtt. Miért kell nekünk tulaj donképen a görög nyelvet és irodalmat kizárnunk iskoláinkból, azon legrégibb népnek nyelvét, a melynek eszméi és társadalmi intézményei a művelt nemzetek eszméiben és intézményeiben ma is élnek. Az az eszmeharcz, a mely a görögök életét mozgásba hozta, ma is folytattatik. Vájjon mit állíthatnánk az ifjúság elé az emberi intézmények fény- és árnyoldalainak megismerése végett, ha nem a görögök intézményeit, az athénei tiszta democratiát. Ebből ismerheti meg az ifjú a democratia fény- és árnyoldalait. Ebből megtanulhatja az ifjú, hogy valamely nemzetnél a democratia teremt nagy polgárokat és nagy katonákat, kik a salamini és marathoni győzelmekre vezették a polgárokat, a kik a nemzet dicsőségére és becsületére válnak. De ezen democratiából megtanulhatja az ifjúság azt is, hogy tiszta democratiában a polgárok közt a pártoskodás és viszály magva hintetik el, hogy az megteremti a nagy polgárok és hazafiak iránti hálátlanságot, a mint megteremte Athénében és elvezeti a görögöket a polgárháborúhoz, a melynek maradandó példája a peloponnesusi háború. Az athénei democratiából megtanulhatja az ifjú, hogy a szabadság túlkapása megöli az egyéni szabadságot. A spártaiak életéből megtanulhatja az ifjú, hogy hová vezet az aristocraticus kormányzat, hogy a spártai aristocraticus kormányzat nem volt olyan lármás, mint a minő volt Athene, de Sparta közéletében nem is volt Perikies százada; közélete egyhangú rabszolga, minden gondolkozás nélküli élet volt, nem hagyott hátra oly nagy férfiakat, mint Athene, melynek nagy férfiaira ma is büszke az egész emberiség. A nép értelme a minimumra szállott és egész Sparta nem volt egyéb, mint egy nagy kaszárnya. Lycurg törvényei szerint az aristocratia uralkodott, a nép rabszolga volt. Az aristocrata állam elnyelte az egyént. Ha mindezeket a magyar ifjú saját eredeti forrásában olvashatja, vájjon nem ismerheti-e fel, hogy ezen mozgalmak ma is megvannak a nemzetek életében, hogy ma is e harezok mozgatják az emberi társaságot. Miért kellene hát nekünk épen a görög nyelvet kiküszöbölni középtanodáinkból? De ha a görög nyelvet kipusztítjuk az iskolából, hol lesz a költészet mintaképe ; hol lesz találhatói a művészet mintáj a ? Ha a világ culturájának zászlóvivő nagy nemzetei szükségesnek tartották a görög nyelvet és szükségesnek tartják ma is kötelezőleg taníttatni iskoláikban: én nem kívánok tőlük elválni, én óhajtom hogy hazánk középtanodái és az azokból egykor kikerülő tudományos férfiak ne szakadjanak el az európai tudományos férfiak társaságától, hanem tartsák fenn a tudományos férfiak közt okvetlenül fentartandó közösséget. Nem kis jelentőtégűek t. ház azon szavak, melyeket Duruy franczia minister 1865-ben mondott, hogy „Francziaországnak tudományos nagyságát egyedül a classicai irodalom, de különösen a görög nyelv és irodalom művelésének köszönheti és Francziaország tudományos nagyságát jövőre is csak ez biztosíthatja." Ez okból a 3. §-t ugy a mint van, minden tantárgyaival együtt elfogadom, a módosításokat pedig elvettetni kérem. Minda mellett bátor vagyok a t. házhoz én is egy kis módosítást nyújtani be. Ez pedig abban áll, hogy a 3. §. 6) pontjához ezen szó után: „testgyakorlat" tétessenek e szavak: „tekintettel a katonai gyakorlatokra". Ezt azért kérem elfogadni és törvénybe iktattatni, mert az 1868-iki törvényhozásunk a népoktatási törvénybe is beiktatta. Madarász József: Annál rosszabb! Kőrösi Sándor: De szükséges ennek ^beiktatása az általános védkötelezettség szempontjából is. Hát rosszabb-e az, hogy ha az iskolákból kikerülő ifjaink akkor, mikor a hadseregbe belép-