Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-215
215, országos ülés április 3. 1883. 281 Elnök: Halász Géjza képviselő ur Éles képviselő ur beszéde alatt adta be a módosítványt, a melyet csak jelzett, mikor felszólalt. Hogy tehát az ez után felszólalni kivánó képviselő urak erre is redeutálhassanak, kérem méltóztassanak azt meghallgatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa): „B) A német irodalom legyen rendkívüli tantárgy. E) A görög nyelv és irodalom hagyassék ki." Mocsáry Lajos: T. képviselőház! Csatlakozva azokhoz, a miket a görög nyelvre vonatkozókig Móricz Pál, Halász Géjza és legközelebb Éles Henrik t. képviselőtársaim előadtak, én azon módosítványhoz kívánok szólani, a melyet tegnap Gáli József képviselőtársunk előterjesztett, amelyben, t. i. az kívántatik, hogy azon esetben, ha valamely középiskolában a tanítási nyelv nem magyar. a tannyelv köteles tárgyat képezzen. Én készséggel elfogadom ezen módosítványt, de szükségesnek tartom annak bizonyos más intézkedéssel való pótlását és kiegészítését. {Halljuk! a szélső baloldalon.) A t. minister ur azt jegyezte meg ezen módosítványra és ez másrészről is mondatott, hogy erre vonatkozólag más provisió felesleges, miután az a hetedik szakaszban benfoglaltatik. Bocsánatot kérek, téved az igen t. minister ur és tévednek mások is, a kik ezen véleményben vannak, mert a hetedik szakasz egész más dologról szól. A 7. §-ban csak meg van említve, constatálva van azon ismeretes dolog, hogy lehetnek, vannak oly iskolák is, melyekben a tannyelv nem a magyar, de különben arról, hogy mi történjék, mikép tanittassék a tannyelv, ezen §-ban szó sincs, ez csakis arról szól, hogy a magyar nyelv iránt mikép kell a felekezeteknek intézkedni azon esetben, ha a tannyelv nem a magyar. Én szükségesnek tartom, hogy a tannyelv, ha az nem magyar, köteles tantárgyul tanittassék, hasonlókép annak irodalma. Ezt nem valami nemzetiségi szempontból mondom, itt nem nemzetiségi kérdésről van szó és kanapé-per a magyar nyelv és más nyelvek közt egyáltalában nem foroghat fenn, itt egyszerűen didacticai elvek határozhatnak, mert a dolog természete hozza magával, hogy a tannyelv csak azon esetben lehet jó tannyelv és az ezen nyelven folytatott oktatás csak azon esetben lehet sikeres, ha a nyelv tudományos módon, tökéletesen, exacte taníttatik. Ezt pedig a harmadik és negyedik §, a hogy az most szerkesztve van, lehetetlenné tesz i,mert azokban már elő vannak számlálva azon tantárgyak, a melyek köteles tantárgyul tanítandók, más kötelezett tantárgy ezeken kivül sem az állami, vagy a minister rendelkezése alatti, sem a felekezeti iskolákban nem lehet. Van azonban egy körülmény t. ház, mely némi complicatiót hoz létre. Épen ezen complicatió következtében tartom szükségesnek azon pótíntéskedést, melyet egy almódosítványl:an előterjesz- j KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XI. KÖTET teni bátorkodom. Ezen körülmény pedig az, hogy ha a tannyelv a köteles tantárgyak közé felvételik, egygj T el több lesz a köteles tantárgy. Holott azt hiszem, már is általános nézetté vált a képviselőház kebelében, hogy ezen köteles tantárgyakat szaporítani nem tanácsos, hogy már is túlságosan el van halmozva az ifjúság köteles tantárgyakkal. És nem tanácsos ezen kivül az sem, hogy négy nyelv helyett még egy ötödik nyelv is jöjjön bele a középiskolába, különösen ha a görög nyelv benne maradna. Ezen mulhatlanul segíteni kell. Ez czélja azon módosítványnak, melyet benyújtani bátorkodom. A segítséget abban látom, hogy a felsorolt köteles tárgyakból egy kihagyassék. A magyar nyelv kihagyásáról természetesen szó sem lehet. És ez ismét nem nemzetiségi szempont. A magyar nyelv megtanulására a haza minden polgárának mulhatlanul szüksége van. Hogy ez megtörténjék, az a nemzetiségek részéről nem controvertáltatott sem a házban, sem a házon kivül. A magyar nyelv tehát benne marad mindenesetre. Hanem a nyelvek közül, melyek a köteles tárgyak közé soroltatnak, szükséges kivenni egy másikat és ez nem lehet egyéb, mint a gymnasiumokban a német, a reáliskolákban pedig a franczia. A görög nyelv kivétele azon esetben, ha elesik, nem felel meg a czélnak, mert tudjuk, hogy a görög nyelvre igen kis óraszám fordittatik és nagyon czélszerű lesz ezzel a latin nyelv tanítását pótolni, hogy ezen nyelv tanításának némi sikere legyen, a mint most nincs. Hanem kivehető a német nyelv és ez nagy számú tanóráival oly hézagot fog nyújtani, a mely elégséges lesz arra, hogy az illető nyelv exacte tanittassék. Azt hiszem, hogy egyáltalában nem erimen lesae a német nyelv kiliagyása. (Ugy van!) Elismerem különben, hogy a magyar polgárnak hasznos a német nyelv megtanulása. De a túlhalmozás szempontjából kénytelenek vagyunk kihagyni, hasonlókép a franczia nyelvet a reáliskolákban. Ezek azon tekintetek t. ház, a melyeknél fogva bátorkodom Gáli József t. képviselőtársam módosítványához a következő almódosítványt aj ánlani: „Ily esetben a gymnasiumokban a német nyelv és irodalom a köteles tantárgyak sorából kihagyatik. v Bátorkodom megjegyezni, hogy ha t. képviselőtársara a 4. §-hoz, hol a reáliskolákról van szó, ugyanazon módosítványt megteszi, mint gondolom, hogy megteszi, bátor leszek pótlólag indítványozni, hogy e negyedik szakaszból ily esetben a, franczia nyelv hagyassék ki. Bátorkodom ajánlani az almódosítvány elfogadását. (Helyeslés a szélső balon.) Trefort Ágost vallás- ós közoktatási minister: T. ház ! Miután én tegnap plaidirozj tam a reáliskola, mint oly iskola mellett, mely a 3Ü
