Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-214

£62 2!4. országos ülés április 2. 1883. viselőtársam véleményét. (Élénk helyeslés a szélső hátoldalon.) Göndöcs Benedek: T. ház! Az általános tárgyalás alkalmával elmondottam nézeteimet, azért jelenleg igen röviden fogok szólani, indokolni fogom azt, a mit óhajtok e törvény módosítására nézve. Megvallom őszintén t. ház, hogy én az egységes középiskolának vagyok hive és barátja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És pedig indokolni fogom, hogy miért az. Azért, mert ugy a tudományos egyetemre — valamint a műegyetemre kellő előképzést nyújt, tehát nincs akadály az ifjúra nézve, akár a tudományegyetemre, akár a műegyetemre akar menni. Felemlítettem azt is t. ház, hogy ez nem ideális dolog, mert Poroszországban meg vannak a reálgymnasiumok. Ha a t. minister urnak tetszenék, azt mondaná, hogy a reáliskolából törlöm a franczia nyelvet, helyébe oda adom a latint és készen lesz a reálgymnasium. De én nem akarom, hogy elhamarkodjuk a dolgot s a t. előttem szólottak nézetében osztozom, de ellene mondok a t. minister ur azon állításának, hogy mi itten rombolni akarunk. Nem uraim, nekünk czélunk építeni s a meglevő helyett jobbat hozni létre s hogy ezt létrehozhassuk, szerintem legczélszerűbb lenne ha a gymnasiumot és reáliskolát egyesítenők. Akkor aztán a szaktudósok elkészítenék a tantervet, melyre talán maga a t. minister ur is azt mondaná, hogy ez mégis helyesebb : nem kerül annyiba s mégis eléretik a czél, mert a ki a tudományegyetemre akar menni, annak meglesz a kellő qualificatiója, a ki pedig a műegyetemre akar menni, nem lesz akadály előtte. Ezt indokolom magából a törvényjavaslatból. Az 1. §. igy szól: „A gymnasium és reáliskolának az a feladata, hogy az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tudományos képzésre előkészítse. A gymnasium e feladatot a minden irányú humanisticus, főleg az ó-classicai tanulmányok segélyével, a reáliskola pedig főleg a modern nyelvek, a mennyiségtan és természettudományok tanítása által oldja meg." Ha egy a czélja, minek ahhoz két eszköz? Én tehát arra kérem a t. minister urat és a t. házat, méltóztassék oda hatni, hogy a gymnasium és a reáliskola egyesittessék. Ha ez kellőleg egyesítve lesz, akkor el fogjuk a czélt érni s meg fogunk felelni azon feladatnak, hogy az ifjak bátran haladhatnak a tudomány bármely ágán. T. ház! Minthogy az általános vitánál ez irányban előadott érveimet ismételni nem akarom, nem kivánom tovább indokolni beadandó módosítványomat, mely következőleg hangzik: az 1. §. helyébe tétessék: „a középiskolák alatt e törvényben a reálgymnasiumok értendők". Az esetre, ha módosítványom nem fogadtatnék el, előre gondoskodtam. Az általános vita alkalmával megemlítettem, hogy lehetetlennek tartom, hogy a szülők a 10 éves gyermeknél kivegyék a képességet, vájjon a reáltudományokra, vagy a tudományegyetemre nevelj ék-e azt. Én tehát, hogy a szülők ne legyenek arra kénytelenek, hogy mielőtt ismerik a gyermek képességét, már határozzanak felette, abban a nézetben vagyok, hogy a gymnasium és reáliskola négy alsó osztályában egy tanterv legyen; igy azután a 15 éves gyermeknél, a ki átmegy az 5-ik osztályra, látnák a szülők annak képességét, tulajdonait és megítélhetnék, hogy a reáltudományokban képeztessék-e őt ki, vagy pedig a tudomány-egyetemre készíttessék elő. Ekkor nem lenne eltévesztve a gyermek neveltetése, mert megfelelne azon ezélnak és óhajtásnak, hogy a gyermek istentől nyert szép tehetségét ugy érvényesíthesse, a mint az rá nézve a leghasznosabb. Ezért legyen szabad azon esetre, hogy ha az első indítványon nem fogadtatnék el, a következő módosítványt ajánlani elfogadásra : „a gymnasium és a reáliskola négy alsóbb osztályában egy tanterv legyen". Alázatos kérésem a t. házhoz az, hogy ezt elfogadni méltóztassék, mert abban a véleményben élek, hogy ez tökéletesebb, mint a jelenlegi. Duka Ferencz jegyző (olvassa Göndöcs Benedek módositványait). Jónás Ödön: Nem volt szándékomban felszólalni, de azok után, a mik itt ismételve hangsúly oztattak, kénytelen vagyok néhány megjegyzést tenni. Először is constatálni akarom azt a különös jelenséget, hogy a túloldal egyes képviselői az általános vita alkalmával hangsúlyozott álláspontukkal és jelenlegi felszólalásaikkal contradictióba jöttek. Az egész ház tanúm lehet, hogy mikor az általános vita alkalmával a túloldalon felszólalt képviselők a törvényjavaslatban contemplált különválasztást megtámadták, mind annyian a reáliskolát állították oda, mint azon középiskolát, a mely megfelel a jelenlegi viszonyoknak és a melyen csak részben kell igazítani, hogy egységes középiskola legyen belőle. Erre vall Hoitsy Pál, Prónay Gábor, Bartha Miklós és Hermán Ottó képviselő urak felfogása, a melyek azonban egymástól mégis lényegesen eltérnek; egyik sem egyezik meg a másikkal, az egyik a gymnasiumba akarja bevinni a szabadkézi rajzot és az ábrázoló mértant, hogy megteremtse az egységes középiskolát, a másik a reáliskolába be akarja vinni a latin nyelvet, hogy megteremtse a reálgymnasiumot. Sőt vannak olyanok is, a kik tabula rasat akarnak csinálni jelenlegi középiskolai oktatási rendszerünkkel és kizárólag a mathematicára, a kétszerkettő négyre, a nyelvek kizárásával a természettudo-