Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-210
210. országos ülég mSrezins 17. 1883. 231 nyesült és merem állítani, hogy ha nem is oly prodnctum, a minek mása nem volna a világon a magyarhoni prot. egyházi autonómia, mint ilyen, a magyar szellem produetuma, a mely azt életbe léptette és fentartotta máig a politikai téren is. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Csak ennyit kívántam a t. minister ur beszédjére megjegyezni. Már most legyen szabad a t. előadó urnak beszédére egy-két megjegyzést tennem. (Halljuk! Halljuk!) Az előadó ur indíttatva az által, hogy első beszédében bizonyos hatosztályú gymnasiumra utalt, mint olyanra, a mely nem felelt meg a kívánalmaknak s akkor felszólittatott, hogy nevezzen meg ilyeneket, most már nem egy intézetet, hanem azoknak egész sorozatát állította oda, mint olyanokat, melyekben bizonyos hiányok észlelhetők. Ily hiánynak jelezte különösen azt, hogy a tanárok nagy része nem bir képesítéssel. Hiszem, hogy ezen szót ő maga is csak formai értelemben vette, t. i., hogy képesítő oklevéllel nem birnak. De itt meg kell jegyeznem a t. előadó úrral szemben, hogy a felekezetek megkívánják a tanároktól újabb időben az oklevelet és hogy e tekintetben a különbség nem nagy a felekezeti és állami iskolák között. Erre egyik képviselőtársam Prónay Gábor is utalt, hogy vannak oklevéllel nem bíró — ha azt nevezzük képesítés hiányának — tanárok az állami tanintézetekben is és pedig hogy ezekben azok száma mintegy 30 c /c, az evangelicus egyház iskoláiban 57% és a szerzetesrendek vezetése alatt álló iskolákban 60% ; tehát e tekintetben a protestáns egyház mintegy a középhelyet foglalja el. Miután az állami intézetek között aránylag több az új intézet, több a fiatal tanár, igen természetes, hogy ezek közt több lesz az okleveles tanár is. De hogy különösen egy tanintézetet említsek, melyről azt monda az előadó ur, hogy ebben különösen feltűnő az okleveles tanárok hiánya, ilyenül a soproni evangelicus gymnasiumot hozta fel. Hogy mennyiben illeti a vád ezen gymnasinmot, ítélje meg a t. ház abból, hogy tanárainak egyikét, a ki oklevéllel nem birt, méltónak ítélte a közoktatási minister arra, hogy Nagyszebenbe nevezze ki tanárnak. Ez az egyik jelenség, de a másik jelenségmeg a közbizalom, mely ezen intézettel szemben nyilvánul, a mi bizonyságául szolgálhat annak, hogy ezen intézet nem áll az átlagon alól és feladatának megfelel. (Igaz! Ugy van! a szélső talon.) Felhozta még az előadó ur az evangelicusok autonómiájának fentartására vonatkozó törekvésekkel szemben, hogy annak nem igen kedvező most a hangulat és hivatkozott Hont vármegye kérvényére. Én azt hiszem, hogy ellenmondásba keveredett az előadó ur, mikor egyrészt Hont vármegye kérvényéből olyan sokat olvasott ki és másrészről azt állította, hogy a törvényjavaslat nem akarja a magyarosítást előmozdítani. Én azt hiszem, hogy Hont vármegye kérvénye azon szellemnek kifolyása, mely akarja a magyarosítást. Tehát vagy ne hivatkozott volna az előadó ur arra, hogy ő a magyarosításnak nem barátja, vagy ne hivatkozott volna Hont vármegye kérvényére. A t. előadó ur azonban még hivatkozott arra is, hogy a túróez-szt.-niártoni és nagyrőczei gymnasiumok megszüntetése az állam tevékenységének volt kifolyása. Én voltam az t. ház, a ki utaltam arra, hogy ott a kezdeményezés nem a kormány által történt, de történt egy törvényhatóság által, történt oly törvényhatóság által, melynek közéletében az evangélikus eleinek eléggé résztvettek, résztvettek különösen azon időben ; de itt utalnom kell ismét arra, ha tetszik, nálam vannak a jegyzőkönyvek, felolvashatom, (Közbeszólások jobbfelöl: Nem kell!) melyekből a követett eljárás bebizonyul. Ezen eljárás az volt pl. a nagyrőczei gymnasiummal szemben, hogy a tiszai kerület declarálta, hogy az a gymnasium oly szerves összefüggésben nem állott az egyházzal, mint hitték, mert azt egy külön patronatus tartotta fenn, melyben katholikus férfiak is szerepelhettek és hogy ennélfogva az evangelicus egyházkerület levette a kezét az intézetről és csak miután — hogy ugy mondjam — a mint a német mondja — Vogelfreinak deeretálta az intézetet, akkor lépett közbe az államhatalom és szüntette meg az intézetet. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) A turócz-szent-mártoni gymnasiumra nézve pedig az evangelicus egyház egyetemes gyűlése küldött ki vizsgáló bizottságot, [mely ott a bajok kútforrását felfedezte és ezen eljárásnak volt eredménye, hogy közbelépett a kormány és ez intézetet megszüntette. De t. ház, az autonómiától kivánhatunk sokat, de egyet hazánkban nem, mert erre magát illetékesnek soha sem tartotta, hogy ott is, hol karhatalommal kell közbelépni, érvényesítse a határozatokat. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A brachiumért mindig az államhoz fordul, ez esetben megadta az állam, ezért köszönetet mondunk neki. Ezeket akartam a turóez-szt.-mártoni és nagyrőczei gymnasiumokra nézve megjegyezni. Itt vannak a jegyzőkönyvek, azokat az előadó ur rendelkezésére bocsátom. Azok részéről, a kik a törvényjavaslatot pártolják, helyeslik, óhajtják, hogy az törvénynyé váljék, leginkább egy szempontból lett kiemelve, hogy e törvényjavaslat törvényerőre emelése szükséges és ez az államiságnak szempontja volt, ez a czím, a mely alatt az autonómiának megszorítása, amely ha a törvényjavaslat ugy fogadtatik el, a mint előttünk fekszik, kétségkívül be fog következni.
