Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-210

2 26 216. országes filís márezins 17. 1883, rosszabb dolgot: egy országnak polgára, egy nemzetnek tagja lenni és a nemzetnek érdekét nem mindenben védeni, sőt e nemzet érdekével magát ellentétbe helyezni. (Általános élénk he­lyeslés.) Trefort Ágoston, vallás-és közoktatás­ügyi minister: A vita, melyet tegnap szeren­csésen befejeztünk, reám nézve tanulságosabb lehetett, mint másokra, (Halljuk! Halljuk!) mert tanultam belőle személyemre, hajlamaimra és hatásköröm szervezetére s hatalmára nézve oly dolgokat, melyekről nekem ezelőtt sejtelmem sem volt. {Derültség.) De azokat nem fogom releválni, mert nem akarom, hogy e vita a komolyság jelle­gét elveszítse. Hiszen szinte azt kellett hallanom, hogy én az ifjúságot a kávéházakba utasítom. (Élénk derültség.) Csakis Kovács Albert s Kaiser képviselő urak némely állításait akarom érinteni. Mellékesen megemlítem, hogy Hermán Ottó t. képviselő ur szokott modorával és ismeretes ur­banitásával felszólított engem, hogy miért nem nyilatkozom én ezen vita alatt. Felszólalása vagy ellenvetése igazolt volna, ha én egyáltalában nem nyilatkoztam volna. De igenis, én felállítottam a kérdést, kifejtettem nézeteimet és megvallom, bár az egész idő alatt itt voltam és nagy figyelemmel követtem a beszédeket, engem senki meg nem czáfolt és én előbbi nézeteimnél maradok. (Helyes­lés jóbbfélöl.) Hermán képviselő ur az én előadásomat igen eszmeszegénynek, üresnek találta. Ezt én viszo­nozhatom ; (Zajos derültség) én az ő előadását épen ilyennek tartom. (Derültség.) De azt találom, hogy mig az enyém nem volt méreggel saturálva és nem keltem ki személye ellen: ő személyem ellen kelt ki és felszólalása epével volt saturálva. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Ha ő engem cynicus­nak nevez, arról Ítéljen a világ; részemről azt merem állítani, hogy én őt komoly embernek nem tartom. (Nagy derültség és helyeslés a jobboldalon.) Kovács Albert képviselő ur szerint nálam, azaz a ministeriumban létezik egy középiskolai osztály, mely mindent tesz, mindent ront, a minis­ter tudta s hozzájárulása nélkül. Kovács képviselő ur tehát hiszi, hogy nálunk ugy lehet minister­kedni, mint Angliában, hogy a minister jóformán csak a parlamentben képviseli a ressortot, de nem administräl. Nálunk a ministernek administrálni is kell. (Helyeslés.) De mikor effélékről értekezik Kovács Albert képviselő ur, elfelejti, hogy a mi­nisternek egy igen üdvös közege van: a közokta­tási tanács, melynek igénybevételével az organicus munkák létesíttetnek a ministeriumban. Kovács Albert képviselő ur véleménye sze­rint IOV2 év, vagyis az én ministerségem alatt, mi­sem történt a középiskola emelése iránt. De azzal csak azt bizonyítja a képviselő ur, hogy ő ezen ügy fejlődését nem igen nagy figyelemmel kisérte. Mert ha azt teszi, megemlékezett volna, hogy a nyolez osztályú reáltanoda az én személyes művem, hogy az épületekben, az egész felszerelésben, a tanárok minőségében, sőt fizetésében is nagy kü­lönbség létezik a mostani s a 10 év előtti állapot közt. (Helyeslés.) Beszélt ellenben leány- vagy női gymnasiumokról, melyek az általa említett közép­iskolai szakosztály által hozattak volna létre azok, ugy hiszem, Oroszországban léteznek, (De­rültség) azokról én nem tudok semmit; de hogy a női nevelés érdekében, mindamellett, hogy tiz évig Kovách Albert szerint aludtam, mégis tettem valamit, (Élénk helyeslés) ezen érdemet Kovách Albert képviselő nem fogja tőlem elvitathatni. De egy dolgot Kovács Albert képviselő ur eltanult Hermán Ottó képviselő úrtól: ismételvén, a mit amaz a budget tárgyalása alkalmával mon­dott, hogy az én ministers egemet a kapkodás és experimentatió jellemzi s Kovács képviselő ur után azt már többen is mondták; mert a parlamenti beszédeknek megvan azon tulajdonsága, mint bi­zonyos könyveknek, csakhogy a beszédeknél az gyorsabban nyilvánul, hogy egy szerző a másikból egy nyomtatási hibát, vagy egy hamis adatot leir, mert nem vett magának fáradságot az eredetibe betekinteni, ugy hogy némely hamis citátumok századokon át circulálnak. (Zajos, hosszantartó de­rültség.) A tanterveket, melyek 1861 óta létrejöttek, Kovács Albert ur, ad normám Hermán (Derültség) nekem tulajdonítja. Neki tudnia kellene, hogy mit tettek a tantervekkel a provisorius kormányok, mit tettek a felekezetek ; tőlem csak egy tanterv datálódik, mely jelenleg is életben van s melyet én 1879 ben bocsátottam ki és a mely, bár lehetnek hibái, de egészben véve — és ez nem saját véleményem — arról mindenki kénytelen bevallani és a külföldön is el van ismerve, hogy haladást jelez. (Ugy van! jobbfelöl.) Kaiser képviselő ur következetlenséget keres a mostani törvényjavaslat és az előbbiek indoko­lása között — felolvasván előbbi nézeteimet s összehasonlítván azokat a törvényjavaslat némely intézkedéseivel. Ha a következetességet abban keressük, hogy ignorálva az időt, a tapasztalatokat és a szakemberek véleményeit, mindig ugyanazon formulánál maradunk, akkor igaza van. Nekem a következetességről más fogalmam van s a jelen esetben illustrálom azt a dolog practicus meneté­vel s azt állítom, hogy ha a jelen törvényjavaslat levétetnék a napirendről s a jövő országgyűlés alatt újra beterjesztetnék, az új törvényjavaslat a mostanitól sokban eltérne. Mert a minister szak­emberekkel megbeszélvén a dolgot, azok talán módosításokat javasolnának és ha azt a minister­tanács elébe vinné, hol talán egyes szakaszokban ismét módosítások tétetnének — hiszen egyes szakaszok módosítása miatt nem lehet mindjárt

Next

/
Thumbnails
Contents