Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-210

214 210. országos ülés márczius 17. 1883. nomia követeléseit, mert ártani fognak vele. Majd később fogok erről szólni, most csak jelzem. Kiss Albert t. képviselő ur annyira ment fele­kezeti aggodalmaiban, annyira féltette az autono­nomiát, hogy nem átallotta nekünk leirni Jeruzsá­lem pusztulását s egyáltalában bibliai citátumok­kal fűszerezte beszédét, illustrálva a nagy veszélyt, mely a felekezeti autonómiát iskolai téren fenye­geti. Én is egy bibliai citátummal felelek hosszú, bár szépen kidolgozott s szépen előadott beszédére, azt mondván: „uram, bocsásd meg néki, mert nem tudja mit cselekszik. (Helyeslés jobbfélol.) líémeth Albert: Átkozd meg az istent és halj meg. Szathmáry György előadó: T. ház! Nagyra vagyunk azzal, milyen hatalmas nálunk Magyarországon a tolerantia. (Halljuk!) Németh Albert t. képviselő ur is utalt rá és én is büszke vagyok erre. Igenis, megvan a tolerantia felekezet és felekezet közt, de nincs meg egy másik irány­ban, nincs meg az állam iránt, mely mindnyájunk erős vára és szentegyháza. Ideje, hogy ez értelem­ben is létrejöjjön a Tolerantiale edictum és én ily tolerantiale edictum-ot látok e törvényjavaslatban. Sokakban van felekezeti öntudat, de nincs állami öntudat, vagy ha megvan, mindig a felekezeti ön­tudat kerekedik annak fölébe, (Ugy van! jobbfelöl.) T. ház, én elismertem az autonómia érdemét a tanügy terén, mikor hallottam itt az autonómia fény oldalait fejtegettetni, engedje meg a t. ház, hogy én most annak árnyoldalait is feltüntethessem. (Halljuk!) Az erdélyi részekben Hunyadmegyében majd­nem 15 ezer magyar vesztette cl nyelvét; miért, mert a felekezeti iskolák olyanok voltak, hogy nem nyújtottak menedéket ott, a hol körül volt özönölve a magyar elem más fajokkal, (Ugy van! jobbfélol.) Méltóztassék (Mocsáryra mutatva) csak oda lemenni s ha van magyar lelke, az ott tapasz­talt pusztításokra meg fog döbbenni. A pap magyar nyelven hirdeti ugyan isten igéjét, de a nyelv a nép előtt érthetetlen. (Ugy van! jobbfélol.) Ilyenek a viszonyok Alsó-Fehérmegyében, ilyenek felső Magyarországon, melyekről Grünwald Béla kép­viselő irta meg röpiratát, melyről sokan azt állít­ják, hogy túlzások foglaltatnak abban. Megenge­dem, hogy lehetnek túlzások, de van abban igen sok igaz is. (Helyeslés jobbfélol.) Hát t. képviselő­ház, ki teszi jóvá azon pusztításokat, a melyeket a felekezeti iskolák idéztek elő a nagy pipájú, de kevés dohánya autonómia védnöksége alatt ? (Élénk tetszés jobbfélol.) Az a szegény magyar állam, a melytől önök meg akarják vonnia megélhetés leg­primitívebb eszközét is az autonómia szent nevé­ben. (Ugy van! jobbfélol.) Mint említem, újabban ismét egy mozgalom indult meg egy másnemű autonómia körében. Hontmegye indította meg e mozgalmat s utána ment egy sereg törvényhatóság. Méltóztassék meg­engedni, hogy megszivlelésül Hontmegye kérvé­nyéből a következőket idézhessem : (Halljuk! Halljuk !) „A mindennapi élet apró jelenségein kivül, egy autonóm egyház legmagasabb kormányzati tényezőinek, a fővárosban legközelebb tartott ta­nácskozása, nem mindennél ékesebben szólva bizo­nyította, hogy a legkiválóbb egyházi tekinté­lyek mély megbotránkozása, több irányú intézke­dései évek hosszú során sem voltak képesek le­küzdeni ezen bűnös mozgalmakat; mert az auto­nómia bástyái közé befészkelt cselszövényhez, a kebelbéli tekintélyek sem képesek hozzáférni. Avagy nem győznek-e meg évtizedek tapasztalatai, hogy ezen előkelő egyházi gyülekezet lelkes ha­tározatai el fognak hangzani a pusztában kiáltott szózatként s a magasabb egyházi hatóságok tevé­kenysége, a hűtlen lelkész és tanító által uralt és megmételyezett alsórangú egyházi tanács autonóm ellenállásán meg fog törni". . . . „Képtelen gondolat, hogy az egyházak hie­rarchicus vagy autonóm szervezete, a sérthetetlen­ség azon erejével ruháztatott volna fel, mely sze­rint az engedélyező államhatalom létező jogaikat még akkor is tiszteletben tartani kénytetnék; mikor ezen jogok használtatnak mentő bástyául a honárulás bűnére tévedt üzérek tevékenységének biztosítására. a Mindezeknél fogva kívánja a képviselőháztól­hogy az állam felügyeleti joga a felekezeti auto­nómiára, illetőleg annak az iskolaügyre vonatkozó részére terjesztessék ki. E mozgalom azon törvény­hatóságok köréből indult meg, a melyeket hazafiat­lanságga], reactióval senki sem fog vádolni, a ki elfogulatlanul itél. Nagy elégtétel t. ház, e kérvé­njek nekünk, kik a javaslatot támogatjuk. Azzal a kéréssel zárom beszédemet t. ház, hogy méltóztassanak azok, a kik túlhajtják az autonómia követeléseit, óvakodni a túlzástól, mert ha az autonómia ellentétbe helyezi magát a nem­zet fontos érdekeivel, azon mozgalom, a mely már előre veti árnyékát, oly erőssé fog válni, a niely­lyel szemben nehéz lesz aztán megvédeni az au­tonómiát még oly ékes szóvédelem és még oly hathatós szövetség mellett is, a melyben azt teg­nap Polyt képviselő ur részesítette. Ajánlom a t. háznak a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk he­lyeslés.) Mocsáry Lajos: Személyes kérdésben ké­rek szót. A t. előadó ur visszautasította azon állítá­somat, hogy ő rágalmazta a protestáns iskolák egy részét, mikor azon kitétellel élt irányukban, hogy a protestáns iskolák egy része nem egyéb, mint a tudatlanság és fegyelmezetlenség búvó helyei. Most be akarja bizonyítani az előadó ur, hogy nem volt rágalmazó, igaza volt és bizonyí­tásul elősorolja a különböző iskolák lajstromát s

Next

/
Thumbnails
Contents