Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-208

174 208. országos ülés márczins 15. 1SS3. könnyen megy az oroszosítás, daczára annak, hogy a nyelvkényszer nagyobb Lengyelországban, mint Ázsiában ? Azért, mert a lengyel cultura ott maga­sabb, erősebb. Mig ellenben Posenben a lengyel cultura nem versenyezhet a német culturával, da­czára annak, hogy a nagy német birodalom azon parányi lengyel kisebbségnek az iskolákban több szabadságot kap, mint nekünk itt Magyarországon van, a kik pedig többségben vagyunk. (Derültség.) Menjünk tovább t. ház. Elsas, az német tarto­mány. Mikor én Elsasban utaztam, azt gondoltam, hogy a bánáti svábok közt vagyok, annyira német tartomány. És hogy van ott a dolog? Az elsasi, mihelyt az uri kabátot felveszi, már nem akar né­met lenni, hanem franczia. Parisban az elsasi jo­gász coilegáknak, ha csak tréfából mondtam volna is nekik, hogy németek, ez a legnagyobb sértés lett volna. Miért van ez? Vájjon az állami, a nyelv­kényszer teszi ezt ? Nem uraim, hanem a magasabb civilisátió, a magasabb cultura vonzóereje. De ne menjünk oly messze, Vájjon azon hó­dításokat, a melyeket a német nyelv és irodalom a társadalmi életben tett, állami kényszer alatt tette azt és nem a magasabb cultura? Azért én azt mondom, tessék a magyarságra nézve megteremteni azt a vonzerőt, mely a társa­dalmi és állami élet és ezer factorokbau nyilvánul, tessék általában magasabb eulturát szerezni s akkor önöknek nem szükséges állami kényszer. (Mozgás.) Miben áll t. ház, a mai culturpoiitika Ma­gyarországon ? Abban, hogy az állam a nem magyar ajkú nemzetiségeknek culturáját elnyomja a nél­kül, hogy ő képes volna egy nagyobb, erősebb eulturát teremteni, mely nemcsak a nyelv kiterje­désében, hanem más erősebb factorokban rejlik. Mikor a törvényjavaslatot a fővárosi német sajtó a külföldön ismertette, az egészet ártatlan színe­zettel mutatta be. Ugyanis egészen ártatlan, ha az mondatik, hogy az állam felügyeleti jogánál fogva küldi az érettségi vizsgához a kormánybiztost. Ez magában még semmi baj nem volna, de ha tudjuk, hogy ezen kormánybiztostól nemcsak az egyes ta­nulók sorsa, hanem egy egész egyházi autonómia, egy nemzetiségi középiskolának a sorsa függ. (Ellenmondás a jobboldalon.) Mert a mostani áram­lattal szemben ugyan mire fog súlyt fektetni a kor­mánybiztos? Nem a tantárgyra, hanem arra, vájjon az illető tudja-e a magyar nyelvet, vagy nem. (Ellenmondások jóbbfélől.) No t. ház, lehet a magyar nyelvet tudni, a nélkül, hogy valaki a világtörté­nelmet, a mathematicát, a physicát tudja és Ma­gyarországon a nem magyarajkú nemzetiségeknek roppant nagy fáradságukba kerül a magyar nyelv elsajátítása és a tanulót a kormánybiztos a mai áramlat szerint, mert azt hiszi, hogy missiója van, mondom, a kormánybiztos a tanulót, ha ez bár jól tudja a tantárgyakat de a magyar nyelvben kissé v gyenge, nem fogja érettnek találni, meg fogja ta­gadni az aláírását. (Ellenmondás jobbfelöl.) Másik ártatlan dolog az, hogy a felsőbb osz­tályokban a magyar nyelvet tanítják. Hiszen ne­künk nem volt szükségünk ezen törvényjavas­latra, mert a szerb gymnasiumokban tanítják a magyar nyelvet és irodalmat magyar nyelven már régen, szereztünk oly tanárt, a ki jobban tudj a a magyar nyelvet, mint a szerbet, igen tiszta kiej­tése van és mi ezt e törvényjavaslat előtt tettük, most azonban ha eztörvénynyé válik, a fődolog az lesz a gymnasiumban, hogy ki tud magyarul. Most már azt tapasztaljuk, ha egyik vagy másik tanuló megbukott a szerb gymnasiu ában, elmegy a ma­gyar gymnasiumba, ott nem kell neki sokat tanul­nia, mert nehéz a világtörténet és a physika, ha­nem elég lesz, ha a magyar nyelvet tanulja, mert fődolog nem az lesz, hogy valamit tudjon, hanem csak az, hogy a magyar nyelvet tudja. Bocsánatot kérek, valaki tudhatja a magyar nyelvet, de hogy azért mívelt is legyen, azt nem lehet állítani. Ez culturhaladás volna ? Én ezt cuttursidyedésnek, ha­nyatlásnak nevezem. Másik követelmény, hogy a tanárok a vizsgát magyar nyelven tegyék le. Ez se a legnagyobb bajok baja, Tudja a tanár a magyar nyelvet. A mos­tani áramlat szerint az lesz a következés, hogy nem azt fogják vizsgálni, tudja-e a tanárjelölt a physi­cát, |a mathematicát, hanem hogy tud-e jól magya­rul és e szerint adják meg a tanárképesítést. Nem fogják vizsgálni a tanárt a tantárgyak szerint, ha­nem a j ellenit, a mennyiben ő képes a magya­rosodást terjeszteni. Azon rendszer t. ház, mely szerint a magyar nyelv kiterjesztésével culturegységet akarnak te­remteni, nézetem szerint phantom, hiú ábránd, mely nem realisálható. Ez ábrándnak az állami hatalom, a magyar kormány minden érdeket alárendel. Pár év óta ez a rendszer a fő eszme, csak terjeszteni a magyar nyelvet. A mi a eulturát illeti: az mellékes dolog. (Élénk ellenmondás.) Én ezt sem állami, sem magyar nemzeti érdek­nek nem tartom. Ha van magas magyar állami ér­dek, az volna az: nem elkeseríteni a nemzetisége­ket, hanem azokat conciliálni. Ha van magas fel­adat, az: helyreállítani a régi egyetértést, barát­ságot, testvériséget a nemzetiségek és a magyar­ság közt. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy nincs magyar ember, nincs hazafias ember — ér­tem hazafi alatt azt, ki a hazafiságból nem üzletet csinál, mint nálunk sokan — (Zúgás) nincs magyar ember, a ki nem óhajtaná a régi egyetértést a nem­zetiségekkel. De másrészt az is tudom, hogy nincs az a nem magyarajka polgár, ki ne szeretné az egyetértést a magyarral. S mi az oka, hogy mégis ez egyetértés nem létezik ? Én ennek okát abban lelem, hogy nincs kormányunk, mely feladatának magaslatára tudna emelkedni. Legyen t. ház kor­I

Next

/
Thumbnails
Contents