Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-208

154 208. országos ülés márezins 15. 1883. latában annak fejlesztésében és culturalis élet haladásában megtámadja. (Nagy zaj.) Elnök: Méltóztatik látni, hogy a házban a csendet fentartani nagyon nehéz, nehéz pedig azért, mert a képviselő ur a házszabályok 148. §-a ellenére, mely azt mondja, hogy beszédet felolvasni tilos, a beszédet olvassa. Figyelmeztetem tehát a képviselő urat, hogy tessék a beszédet mondani, mert különben itt hallgatni nem fogják. (Élénk helyeslés. Zaj.) Hoffgräff János: Kérem a t. házat, méltóztassék megbocsátani, mert nem vagyok magyar ajkú. (Felkiáltások: Mondja el röviden!) Egyébiránt röviden mindjárt be fogom fejezni. (Helyeslés Zaj.) Ilyen eljárás sem a józan államalkotó, sem a felekezeti és iskolai haladás politikával meg nem egyeztethető, hanem az erőszakolásnak bélyegét magával hordozza.Ezen czél elérhető pedig, ez a törvények szigorú megtartása és egyetértés eszközlése, a particularismus lehető eltávolítása, a gőgnek fékezése, mindenek felett ez erőszakoskodás mellőzése és az erkölcsiségnek illő fejlesztése által a nemzetnek minden rétegeibe való meggyökeresítésre való törekvése és mindenek felett a nemzetiségek iránti türelmesség meghonosítása által és minden oly eszméknek komoly eltávolítása által, mely az ingerültség előhozhatása. Videant consules ne quid respublica detrimentum capiat. A szászok az állam iránti kötelességeknek örökké eleget tenni igyekeztek s nem rég volt azon idő, mikor a m. kir. pénzügyminister gr. Lónyay az adófelügyelő és végrehajtói intézményről, még szó se volt, ezen t. házban nyíltan kifejezést adott, hogy egyedül az erdélyi szászok azok, kik az adót pontosan az államnak befizetik és ott hátralékban semmi sincs s a véradót is pontosan leróják, eddigelé legalább ezen irányban panasz tudtomra nem volt. A mely nemzetiség, illetőleg annak tagjai ily tényekkel a magyar állammal szemben kötelességek teljesítését pontosan eszközlik, azokat hazafiatlansággal vádolni méltán nem lehet. Hogy pedig iskoláik vagy gymnasiumaik rósz szellemű vagy államellenesek lennének, épen nem áll, mivel gymnasiumaikba nem csak szászok, hanem magyar és más ajkú polgárok is neveltetik gyermekeiket s az idők hosszú során csak akadt volna valaki, a ki a gymnasiumi elöljárók, igazgatók vagy tanárok ellen legalább egy panaszt vagy bármi jelentést tett volna, az utolsó időben pedig a tanfelügyelők által — a kiknek kötelességükben állott az iskolákra felügyelni — kapott volna a tisztelt kormány feljelentést, de eddigelé tudtomra még nem volt okuk arra s nem is lesz, tehát méltán indokolatlan gyanúsításnak nevezhetem szász iskoláink ellen sújtott vádakat, melyeket egyszersmind ezennel visszautasítok. Egyébiránt tanáraink sokkal több műveltséget szereztek s a tudományok terén sokkal többet sajátítottak el maguknak, s naponta kénytelenek a kulturális életfejlődésbe haladni, hogy a kor szellemén iskoláinkat megtarthassák, mintsem hogy az ellenségeskedés csiráját a közös hazába lakó valamelyik nemzetiség, annál kevésbbé a magyarok ellen terjesztenék. A nagyon t. ministerelnök ur tegnapelőtti beszédében felsorolt azon nyilatkozatra, hogy csupán a magyar nyelvből és a magyar irodalomból kötelesek a nem magyarajka tanárjelöltek a vizsgálatot letenni, azt vagyok bátor megjegyezni, hogy én nem tudom, hogy én nem értek magyarul, vagy a t. ministerelnök figyelmét elkerülte a törvényjavaslat 4-ik fejezete, mert ott egészen másképen áll és minden tudományokra ki van terjesztve a vizsgálat. Kern fogadom el a törvényjavaslatot és csatlakozom a Gull József által beadott határozati javaslathoz. Elnök: Körösi Sándor képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani. Kőrösi Sándor: T. ház! Jogom lett volna ugyan szót kérni a törvényjavaslat érdemleges tárgyalásában, de ebben most nem kérek szót, hanem a részletes jtárgyalásra tartom fenn szólási jogomat. Most csak személyes kérdésben kívánok felszólalni. Az mondatik rólam nemcsak a függetlenségi lapokban, de az országgyűlési naplóban is, hogy én Kiss Albert képviselő ur beszéde alatt amen-t kiáltottam volna közbe. Mivel az országgyűlési naplónak igaz tényeket kell tartalmaznia, tisztelettel kérem a házat, hogy miután én ezt nem mondottam, méltóztassék az országgyűlési napló kiigazítását elrendelni. A függetlenségi lapokat nem lehet kiigazítani, miután ezek szabadalmazott álláspontja nem való dolgokat is terjeszteni. (Derültség jobb felöl. Élénk ellenmondások és felkiáltások a szélső baloldalon: Hallottuk, hogy mondotta! Azért sem kell kijavítani! Rendre!) Elnök: A háznak naplóbiráló bizottsága van. E bizottság feladata a naplókat kiigazítani, azt hiszem tehát, hogy a képviselő ur felszólalása következtében a naplóbiráló bizottság ezt kifogja javítani. (Helyeslés.) Thaly Kálmán: A napló kiigazításához kívánok szólani. Ha mi odáig megyünk t. ház, hogy az országgyűlési tudósításban minden egyes apró tévedés kiigazítását kívánjuk, akkor sohasem tanácskozhatunk, mert a gyors leírás következtében mindig csúszhatnak be hibák. Magamról tudom, én is beleszólottam Kiss Albert képviselőtársam beszédébe és velem azt mondatják, ugy a napló, mint az „igazmondó" kormánylapok, (Derültség a szélső balfelöl) mintha azt kiáltottam volna, hogy Bethlen Gábornál dicsőbb ember nem volt a földön. Én ezt nem mondtam. Lehet, hogy azt mondottam talán, hogy a magyar földön nem