Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-207

146 207. országos ülés márczins 11. 188?. nasiumokból kerülnek ki a 270-re menő papok, a kikre ezen népnek okvetlenül szüksége van, hogy ezen lelkészi kiképzés czéljából okvetlenül három évet, külföldi, német nyelvű egyetemeken kell tölteni; a magyar nyelvnek elsajátítására nézve pedig azon czélból, hogy a magyar universitások­nál a tanári vizsgát tehessék le, okvetlenül leg­alább még két évre szükség volna. Gondolom, nem fogja senkisem kétségbe vonni, hogy bizony keve­sen fognának találtatni, a kik egy ily lutheranns papi állomás elnyerése végett öt, lehet több évi költsé­ges universitasi tanulmányokra vállalkozni. Ámde azt kérdi nemcsak Göndöcs t. képviselő ur, hanem maga a közoktatásügyi minister ur is, miért he­lyezzük fölé a külföldi egyetemeket a belföldi egyetemeknek, hisz az által menekülnek 3 évi tanu­lástól. Ez azon egyszerű okból történik ugy, mert némely lutheránus papokat sem a bécsi Pázmáneum­ban, sem pedig a honi katholicus jellegű egyetemek­ben nevelni nem lehet, mivel kétségbevonhatlan, hogy a lutheránus papok nevelésére nézve mégis csak szükséges, hogy protestáns és német ajkú tanodákban képeztessenek. Azt kérdezhetné valaki, hogy mi szüksége van a lutheránus papnak arra, hogy tanári vizsgát tegyen. Ennek megfejtése ab­ban rejlik, hogy az erdélyi lutheránus egyház tar­tózkodik azon veszélytől, hogy a papjai a theologia merev dogmáiban való megkövesülés által a tudo­mányos haladás vívmányaitól elszigetelje magát, (Helyeslés) a mi a protestantismus alapelvével és felfogásával merőben ellenkeznék. Remélem tehát, hogy ezen fejtegetések után a t. ház az erdélyi lutheránus szász képviselők ellenvetéseit a szőnyegen levő törvényjavaslat ellen nem fogja a nemzetiségi ellenszenv kifolyásaként magyarázni, hanem jogosult culturalis és csakis culturalis tekintetek befolyásának. Ezekből átlátandja Prónay Dezső b. t. kép­viselő ur, miszerint a magyar protestáns ágostai egyház szövetsége az erdélyi kerületekkel ezen érvek tekintetében talán nem volna oly szükségkép visszautasítandó. Hanem azon tapasztalatok után, a melyeket a t. képviselő ur e házban a culturalis felfogásról nyújtott, kinyilvánítom, hogy én a ma­gam részéről ezen szövetséget vissza fognám uta­sítani és a t. képviselő urnak bármi áron ügyvéde nem lehetne. Midőn tehát t. ház, az általam fel­hozott körülmények méltányos tekintetbe vételét kérném és miután még azon felszólításra, hogy netaláni kifogásainkat az illető törvényjavaslat részletes tárgyalásainál tegyük meg, a helyett, hogy azt átalánosságban visszautasítjuk, csakis ezen eszköznek tapasztalt eredménytelenségét fel­hoznám : végzem szavaimat azzal, hogy csatlako­zom Gull képviselő ur határozati javaslatához. (Helyeslés a szász képviselők részéről.) Elnök: T. ház! A főrendiháztól üzenet ér­kezvén, az átveendő és azonkívül még két bizott­ság részéről is jelentés fog beadatni. Azt hiszem azonban, hogy előbb a holnapi ülés napirendjére nézve szükséges volna kimondani, hogy az a ma félbeszakadt tárgyalás folytatása lesz. Csanády Sándor: T. ház! A napirendhez kívánok szólani. (Halljuk!) Azt hiszem, egyetlen egy tagja sincs a háznak, még a közösügyes lova­gok közt sem .... (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, ne mél­tóztassék ily sértő kifejezésekkel élni. Csanády Sándor: kik megakarnák ta­gadni, miszerint márczius 15-ike Magyarországon nemzeti ünnep. (Helyeslés.) E tekintetből, hogy azt tettleg is bebizonyítsuk, kérem a t. házat, méltóztas­sék kimondani, hogy holnap ülés nem fog tartatni. (Helyeslések a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Senki sem fogja tagadni, hogy már­czius 15-ike a magyar történelemben korszakot alkotó nap volt és marad; de senki sem fogja tagadni azt sem, hogy azt még sohasem akartuk ugy megünnepelni, hogy ne dolgozzunk. (Élénk helyeslés.) Kérem ennélfogva, hogy holnap is tart­sunk ülést. (Élénk helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, a t. ház holnap délelőtt 10 órakor ülést méltóztatik tartani. (Helyeslés.) Most a főrendiház üzenete fog átadatni. B. Nyáry Jenő, a főrendiház jegy­zője: Nagyméltóságú elnök! T. képviselőház! Van szerencsém jelenteni, hogy a főrendek mai ülésükön tárgyalás alá vévén az 1872 : X. t.-cz. érvényen kivül helyezéséről s a rima-murány-salgó­tarjáni vasmű-részvény-társasággal, a tiszolcz-vas­hegyi vasút kiépítésének mellőzése s ezzel össze­függő egyéb kérdések rendezése tárgyában kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavas­latot, azt változatlanul elfogadták. Van szeren­csém az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot tisztelettelj esen átnyuj tani. Elnök: A főrendiház jegyzőkönyvi kivonata fel fog olvastatni. Bakovszky István jegyző (olvassa a fő­rendiház; jegyzőkönyvi kivonatát). Elnök: E szerint a törvényjavaslatra nézve a két ház közt terjes egyetértés létrejővén, az leg­felsőbb szentesítés végett a szokott módon fog hódoló tisztelettel ő Felségéhez felterjesztetni. Következnek a bizottságok j elentései. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Van sze­rencsém a pénzügyi bizottságjelentését a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat tár­gyában a törvényjavaslat új szövegével együtt beterjeszteni, kérem a t. házat, méltóztassék ezek­nek kinyomatását, szétosztását és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzését el­határozni. Teleszky István előadó: T.ház! Az igaz­ságügyi bizottság nevében van szerencsém ugyan-

Next

/
Thumbnails
Contents