Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-207

J^Q - 207. országos ülés márczius 14 1883. az értelem, hogy a sziv a szépért rajong, mig az ész a jót keresi; — a haladás törvényét követve, tehát mi a szép és jónak összhangzatát óhajtjuk és keressük! (Helyeslés a szélső balon.) Mert meg vagyunk győződve arról, hogy midőn az a kis patak, mely szivünk dobbanását hajtja, elakad, szellemünk is megszűnik folytatni működését és tevékenységünkkel esak annyiban érdemeljük ki a velünk élők rokonszenvét avagy az utókor hálá­ját, a mennyiben azokat erkölcseink tisztaságán s szeretetünk bensőségén alapuló értelmi erőnk a szép és jó összhangzásának létesítésére és a köz­jólét elérésére kifejteni képes vala. Épen azért, midőn a philologiai tantárgyak korlátozását kí­vánjuk, ez által nem akarjuk a classicusok mellő­zését és ha a középtanodákat ekképen rendezzük, nem teszszük magunkat nevetségessé a 25. §-ban kifejezett bifurcatió által és középiskoláink meg­felelnek a kor kívánalmainak. De nem fogadhatom el a törvényjavaslatot azért sem, mert ha a közoktatási ügy a vallástól nem választatik el, akkor az se nem méltányos, se nem jogosult, se nem igazságos és pedig azért, mert erre akkor, midőn tanintézeteiket a felekeze­tek saját költségükén tartják fenn, mikor tényleg tapasztaljuk a versenyt ugy a hazafiság, mint a taní­tás előhaladásában az egyes felekezetek tanintéze­teinél, midőn továbbá az államhatalom, a büntető törvények és általában a törvények szigora a kellő hatalmat az államellenes műveletek megtartására teljesen biztosítja, akkor azt nyíltan mondhatjuk, hogy e törvényjavaslatra, a mint ez contemplálta­tik és beadva van, szükség egyáltalában nincs. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De t. ház, erős hitem és meggyőződésem, hogy e törvényjavaslat nem is a középtanodai ok­tatás érdekében adatott be, hanem beadatott a fatális 22. §-ban kifejezettintentiónakincarnatiójá­ért, a hol a minister ur, mint complementum omnium notiorum a maga briaraei száz karával, ezen miniatűré vagy pseudo omnisciusokkal őrkö­dik a gondolat szabadságsugara felett, nehogy a tudatlanság setétjébe behatolhasson (Ugy van! a szélső baloldalon) és ez által a szellem fejlődésének kiolthatatlan vágya megtermékenyülvén, feltárja a tudomány világát, hogy az szétkergesse azon fe­kete hadat, a melyről Borgia megmondotta: mint bárányok befurakodnak, mint farkasok uralkodnak s mint kutyák dobatnak ki, de visszajőve, mint sasok, Kalocsán s egyebütt megifjodnak. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) T. ház, az ész világánál undorral enyészetbe dobott hulla vonszoltatik ez által közénk, hogy az elfojtott lelkiismeret, az erkölcstelenség, a tudat­lanság, a haladásnak ez ellenei bűnpárnájukon űzhessék orgiájukat az augusztus 14-ike emlé­kére, mely napon VH. Pius pápa a „sollicitudo omnium' 4 bullájával az emberiségnek e fekély ét ismét életre hozta. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon, Bgy hang jobbfelől: Nem áll!) Ez a czél, hogy az uralkodó többség XIV. Kelemen pápának „dominus ac redemptor noster* bullája által 1773. évi június 21-én eltörlött és Magyarországban az 1773. évi október hó 20-án királyi placetummal megszüntetett jezsuita-rendet visszaállítsa (Ugy van! a szélső baloldalon) és sasokká metamorphosálja. (Tetszés a szélső bal­oldalon.) Hogy ez a valóságos czélja a jelen törvény­javaslatnak, kitűnik a 71. §. végszavaiból, a hol az mondatik: „Ezen határozatok által a hazai tör­vényesen bevett és oktatással foglalkozó római katholikus szerzetes-rendeknek egyházi szerveze­téből folyó összeköttetései nem érintetnek". Minthogy pedig ekként az egész törvény­javaslat semmi egyéb, mint az 1875. évben inau­gurált elveket szegre akasztó politikának a be­tetőzése : nem fogadom el ezen törvényjavaslatot, hanem csatlakozom a Hermán Ottó és Hegedűs László t. barátaim által beadott különvéleményhez. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Vágner József: T. ház! (Nagy zaj! Fel­kiáltások: Helyre! Halljuk!) Azok után, a miket elvtársaim a tárgyalás alatt lévő középtanodai tör­vényjavaslatról, katholikus szempontból elmon­dottak, csak néhány perezre kérem az igen t. ház figyelmét; (Halljuk !) mert a tárgy fontosságához képest nagy arányokat öltött vita jelenlegi stá­diumában valóban csak kevés oly szempontot talá­lok, mely eddig megvilágítást nem nyert volna. T. ház! Senki sem tagadhatja józanul, hogy a nemzetek szellemi s anyagi jóléte a műveltség­gel a legszorosabb kapcsolatban van. (Ugy van!) Az ó- és közép-kor történelmének minden lapja tanúskodik arról, hogy barbár népeknek sikerült ugyan nyers erejökkel és bátorságukkal birodal­makat felforgatni, népeket leigázni; de maradandó alkotásokat létrehozni nem voltak képesek. Magyar nemzetünk is alig ülhette volna meg annyi bal­szerencse közt, oly sok viszály után honfoglalásá­nak nem mondom ezredik, hanem csak száz- vagy kétszázéves fordulóját is, ha kebelét a polgároso­dás előtt elzárta, alkotmányát a keresztény művelt­ség, keresztény cultura alapjára nem fektette volna. (Helyeslés.) Ezeknél fogva t. ház, az államnak nem lehet nemesebb és magasztosabb feladata, mint a tan­ügyet felkarolni s ápolni és arra törekedni, hogy az minél magasabb, lehetőleg elérhető tökély fo­kára emeltessék. (Helyeslés.) Én, tehát t. ház, nemcsak szükségesnek tar­tom ezen középiskolai törvényt, hanem annak intézkedéseit, a mennyiben azok a tanügy terén eddig észlelt ingadozás után consolidált állapotok elérését czélozzák, a tantárgyakat korunk igényei­hez képest meghatározzák, az ifjaknak érettségét

Next

/
Thumbnails
Contents