Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-203

6 203. országos ülés marezins 9 1888. lítva a törvényjavaslatot magát, annak intentióit a tényleg fennálló helyzettel fogjuk megítélhetni, hogy ily viszonyok közt mi lesz a helyes. A közoktatási bizottság jelentéséből tudjuk, hogy a középiskolák száma az országban 179. Szükségesnek látom azokat kissé osztályozni. A 179 középiskolából olyan, a mely az úgynevezett tankerületekbe be van osztva, tehát a közoktatási minisíeriumnak rendelkezése alatt áll, szándékosan mondok ennyit, a nélkül, hogy azok jellegéről most bővebben kívánnék szólani, mert ezen jelleg maga is eontroversnek tekintetik némelyek által,ilyen tankérületbe osztott tanintézet, még pediggymnasium van 89 és reáliskola 26. Most már az a kérdés, hogy melyik tehát a szó szoros értelmében vett államiés hány? Az állami költségvetésből részint fentartatik, részint csak segélyeztetik 8 gymnasium és 20 reáliskola. A tanulmányi alapból fentartatik 33 gymnasium, a szerzetesek által 34, vagyis e kettőt együttvéve 67, a melyeknek katholikus jellegük van. A tanulmányi alapból fentartottak czíme: „királyi kathokus". Hogy e „királyi" szó mit akar jelezni? azt-e, hogy állami, vagy nem: ezt a cultusminister ur jobban fogja tudni, mint én és köszönettel venném, ha egy kissé felvilágosítana az iránt, hogy mi az ő nézete. (Derültség a szélső balon.) Ezen intézeteken kivül a szoros értelemben vett Magyarországon van ágostai hitvallású evangelieus gymnasium 19, helvét hitvallású gymnasium 30 és egy egyesült protestáns. Ez együttvéve 50. Unitárius gymnasium van 3; az erdélyi ágostai hitvallású superintendentiának van 5 teljes és 5 nem teljes gymnasiuma, a görög keletieknek van 3 gymnasiumuk és végül ugy látom a cultusminister ur múlt évi jelentéséből, hogy egy egy osztálylyal biró izraelita gynmasium is volt keletkező félben. De érdekes lesz t. ház, még azt is megtudni. hogy mennyit áldoz az állam ma a középoktatás ezéljaira. Az állami költségvetésben a gyinnasiumokra fel van véve 143,000 frt, a reáliskolákra pedig kerekszámban 430,000 frt. Ezen tanintézetek felügyelete, ezt mellékesen jegyzem meg, az úgynevezett tankerületi igazgatóságok ma 33,000 forintba kerülnek. Most már hasonlítsuk össze egy kissé azzal, hogy a felekezetek mit fordítanak hason czélra. Én csak egyet akarok megemlítni, mert nem jó nagyon belebocsátkozni a statistikai adatokba, kivált midőn a vita tovább tart, pedig ez nem volna érdektelen. A magyarhoni evangelicus egyház 296,000 forintot fordít gymnasiumaira; tehát az ország legszegényebb lakosaiból álló felekezet majdnem kétszer annyit, de még annál is valamivel többet, mint az állam. Látszik ebből t. ház, hogy az államnak hozzájárulása a középiskolák fentartásához mily elenyészőleg csekély; látszik továbbá ezen adatokból az is, hogy minálunk a középoktatás ügye kiválóan szoros kapcsolatban áll a felekezetek ügyével és látszik még az is, hogy a felekezeti iskolák közt nem absolute, de relatíve aránylag a legnagyobb számot a protestáns iskolák teszik, t. i. összesen az erdélyi szász iskolák nélkül, mert azoknak speeificus helyzetük van és én e tekintetben éles határvonalat kívánok mindig a protestantismus azon részével szemben vonni, (Helyeslés a szélső halon) tehát mondom, ezeken kivül 53 iskolájuk van a protestánsoknak. Ha a tanulmányi alapból fentartott intézeteket államiaknak tekintenők és azok helyzete ma még nem volna körülbelül olyan, miután a t. minister ur, ugy látszik, nem hajlandó nyilatkozni, mint Mahomed koporsója, meíy ég és föld között lebeg,—mondom, ha a tanulmányi alapból fentartott iskolákat is katholikusoknak tekintjük, a katholikus iskolák száma együttvéve 67, a protestáns iskolák száma, az erdélyi szász iskolák nélkül, 53. Azt hiszem, t. ház, ez adatok is eléggé megvilágítják azt, hogy nálunk, ha a középoktatás ügyéről szólunk, számolva a tényekkel és viszonyokkal: szükségkép bele fog vegyülni a vitába mindig bizonyos felekezeti szempont és felekezeti kérdés. Ennélfogva t. ház, nézetem szerint nem egyoldalúság az, hogy ha ezen ügy megvitatásánál felekezeti szempontból is bíráljuk a törvényjavaslatot; sőt megfordítva az volna hibás, téves és helytelen eljárás, ha tényleg létező adott viszonyokkal nem számolva, a felekezeti szempontot teljesen mellőzni akarnók. (Ugy van.'a szélső baloldalon.)~Ém tehát t. ház, most már a kérdés bírálatánál kénytelen vagyok, az adott viszonyokkal számolva, felekezeti szempontból is bírálni e javaslatot, (Helyeslés a szélső baloldalon) de nem fogok arra szorítkozni. Meg fogom bírálni, el fogom mondani igénytelen nézetemet a javaslattal szemben felekezeti szempontból, de másodszor azután általános didacticai, paedagogiai szempontból, az általános tanügy szempontjából s végre harmadszor, speciálisan magyar nemzeti szempontból.. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És t. ház, ha e három különböző szempontból kiindulva, mégis egy eredményre jutok, arra t. L, hogy a törvényjavaslat rósz, tehát elvetendő: bocsásson meg a t. ház, hogy ha ekkor az általános tárgyalás alapjául sem fogom azt elfogadni. (Élénlc helyeslés a szélső baloldalon.) Tudjuk t. ház, hogy nálunk a történeti fejlődés menete mi volt; tudjuk, hogy hosszas harezok i és küzdelmek után minő állást vívott ki magának Magyarországban a protestáns egyház. E tekintetben az 1791: XXVI. t.-ez. képez egy fontos és nevezetes nyugpontot. Itt, ismét ki kell jelentenem, hogy midőn én az 1791: XXVI. t.-cz.-ből indulok ki, ezt nem ugy teszem, hogy ama törvény egy felekezet érdekében hozatott volna, tehát nem egy-