Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-206

.|Qg '-'***• orsüigro ülés márczins 13. I8S$. nyelvére nézve megtartanák a jelenlegi rendszert. Tehát a minister ur ezen 10 évi spatiumot arra adja, hogy ezen 10 évi spatiumban évről évre, fokról fokra magyarittassék a nem magyar ajkú középiskola és a nem magyar ajkú tanárképzés. Ezt kívántam megjegyezni és én szintén megvallom, hogy az általam felsorolt többi okokon kivül már ezen nagy, indokolatlan igazságtalanság lehetetlenné teszi, hogy én hozzájáruljak ezen törvényj avaslathoz, T. képviselőház! Midőn itt szó van a nem magyar ajkúak helyzetéről ez államban, nem mellőzhetem hallgatagon azt a beszédet, melyet itt Grünwald Béla képviselő ur részéről hallottunk és a melyben felállított oly theoriákat, melyek homlokegyenest ellentétben állnak a magyar állam és a magyar nemzet egész fejlődésével, de különösen a magyar állam sarkalatos törvényeivel, ellentétben állanak azon további fejlődéssel, mely ezen állam és ezen nemzet jövőjét biztosítaná. Én tehát igen veszedelmeseknek tartom azon elméieteket, melyeket felállított Grünwald ur, mert meg vagyok győződve, hogy ha van valami, a mi megdöntheti a magyar államot, ngy ez oly theoria, a minőt felállított a képviselő ur. Grünwald képviselő ur egy gondosan csiszolt, a formai tökély minden kellékével bíró beszédben csepegtette a magyar nemzet fülébe a fajönzőségnek édes mérgét. Hallgatták itt beszédét, magukba szívták a mérget, adja az ég, hogy káros következmények nélkül. Mit mondott a képviselő ur ? A magyar nemzetnek lelkében feltámadt olykor-olykor egy titkos vágy, azon vágy, hogy ez ország területén né legyen más, csak magyar faj .De a t. képviselő ur a szellemi felvilágosodottság és a gyakorlati statusférfi magaslatán áll, felülemelkedik a nép e titkos érzetén és kijelenti, hogy azt ugy nagyjában egyelőre nem lehet kielégíteni, gondoskodni kell arról, hogy a jobb ne legyen ellensége a jónak, hogy egyelőre csak azt tűztük ki czélul, a mit jelenleg gyakorlatilag elérhetünk és így a nagy tömeget, a nép alsó rétegeit egyelőre még kegyesen felmentette attól, hogy beleolvasztassanak a magyar fajba. De aztán kifogyott kegyelméből, mikor az értelmiségről volt szó, mert ezzel szemben határozottan támasztotta azon igényt, hogy az már hazafiúi kötelességének érezze pótolni azt a sok hiányt, mely erre nézve a magyar faj soraiban észlelhető s csendesen abba beleolvadni. Tehát csak arra tartja hivatottnak a nem magyarajkúak értelmiségét, hogy azok a közös cultura szempontjából, mint ő magát kifejezte, olvadjanak be egészen a magyar fajba; holott a nagy tömegtől és a népiskola hivatásától csakis azt követeli, hogy tanuljon magyarul és tanuljon hazafiságot. A felső érMmiségtől és a középiskolától azt követeli, hogy neesak tanuljon magyarul és tanuljon magyar hazafiságot, hanem váljék magyarrá testtel-lélekkel váljék részévé a magyar fajnak. Ha nem ez az értelme Grünwald képviselő ur theoriájának, akkor nem értem azt a distinctiót, melyet tett a nagy tömeg és az értelmiség közt, a népiskola hivatása és a középiskola hivatása közt. Hiszen nem új alakja ez Grünwald képviselő ur politikájának. Volt szerencsénk nemrég olvasni, azon érdekes tanulmányt, melyet a képviselő ur világgá bocsátott és melyben azt mondja, hogy a középiskolának az a feladata, hogy az egyik végén bedobatik a tót fiu, másik végén kijön a magyar. Ha ily antecedentiája és reminiscentiái vannak Grünwald képviselő urnak, mint statusférfmnak, akkor ne tagadja meg múltját és ne tagadja, hogy az ő theoriájának az a valódi értelme, hogy a középiskolából kijött értelmiség fiatal tagjainak az a hivatása, hogy olvadjanak be a magyar fajba. Ne gyengítse álláspontját. De t. ház, ez-e azon álláspont, melyet elfoglalt a magyar törvényhozás 1861-ben és 1868-ban? Ezek-e traditiói Széchenyinek és Deáknak? Ez-e azon szellem, mely eddig vezette a magyar nemzetet? Nem ez. Egészen új, legyen szabad nyíltan kimondanom, forradalmár nézetek ezek, melyek csak arra alkalmasak, hogy döngessék a magyar államot belülről, hogy tegyék lehetetlenné, vagy legalább nehezítsék meg a politikai assimilátiót, mely meg van kezdve s mely ellen akadályt én soha sem fogok gördíteni, lehetetlenné fogja tenni a politikai assimilátiót az által, hogy a faji assimilátiót outrirozza. T. ház! Sajnálom, hogy az idő nem engedi meg (Nagy derültség) tovább foglalkoznom Grünwald t. képviselő ur ez új, állammentő, titkos szerével, de különben is ma nem végezhetnénk; fel fog ez tűnni minden alkalommal s lesz alkalmunk vele szemben állást foglalni és ártalmatlanná tételére a magunkét megtenni. Csak arra a főfalláciára akarok utalni, mely beszédének sarkrészét képezi. Grünwald ur az állami assimiláló működését, sőt a hivatalos magyarosítást is avval iparkodik igazolni, hogy a magyar államnak nagy hatalmat kell adnunk, mert nagyon nehéz culturai feladata van, az a feladat, hogy a magyar nyelv közvetítésével térj eszsze itt az európai culturát. Meglehet, hogy a tótok és rusznyákok csak ugy érhetik el az európai culturát, de kell-e a németeknek itten ezen közvetítés ? hiszen azok anyanyelvüknél fogva már úgyis részesei az európai culturának. Pedig a német műveltséget itten elnyomni akarni azon praetextus alatt, hogy csak igy hozhatja be az állam itten az európai culturát, ez vagy őrültség vagy gonoszság. De t. ház, ezen doctrinárius elmélet fellépett határozott praetensióval, fellépett egy igényteljességgel, a melynek azután az volt következménye,