Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-186

186. országos lile* február 10. 18SS. 37 Elnök: Ezen kérvények a ház előbbi határozatához képest tanulmányozás végett a vallásos közoktatásügyi ministernek adatnak ki. Rakovszky István jegyző (olvassa a 16., 17., 18. és 19. számú kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bizottság véleményei észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa): Eger város közönsége a szőlőtermelésnél a jégverés mellett a fagy, ragya és esőzés okozta szőlőrothadást adóelengedési feltétellé kimondatni kéri, — egyszersmind az egyenes, mint közvetett adók kíméletes behajtásáért esedezik. Rakovszky Géza előadó: T. ház! Ezen kérvény megbirálásánál a kérvényi bizottság leginkább azon szempontból indult ki, miszerint külön törvényhozási intézkedésnek csakis oly nagy elemi csapások és catastrophák beállta alkalmával van helye, a melyek nem egyes év jövedelmét, hanem magát a tulajdont, ha nem is örökre, de legalább hosszú időre teszik tönkre és semmisítik meg. A kérvényekben felhozott elemi csapások mindenesetre csak az egy évi jövedelmet támadják meg, ezeket illetőleg pedig a fennálló törvények és szabályok intézkednek és nem volna sem czélazerű, sem tanácsos, hogy a képviselőház külön intézkedést tegyen, annál kevésbbé, mert maga a kérvény is azt kívánja, hogy tekintve az elsorolt súlyos csapásokat, azokat a kormány méltányos tekintetben részeltesse. A második részében a kérvény szintén az adótörvény kibővítését óhajtj mennyiben kívánja, hogy a szőlőnél az adóelengedés nemcsak a jégverésre, hanem más égalji csapásokra, mint a fagy, ragya és esőzések által okozott károkra is kiterjesztessék. A kérvényi bizottság határozati javaslata a következő : Ezen kérvény az adó méltányos behajtására vonatkozó részét alletőleg kiadatik a pénzügyministernek, mig ellenben az adóelengedés kibővítését ezélzó része, a pénzügyi bizottság 222. számú jelentésének tárgyalása alkalmával leendő betekinthetés végett a ház irodájába tétetik le. Szederkényi Nándor: T. ház! Emlékszem, hogy ilyenforma kérdés egy időben a t. ház előtt előfordult. A szőlővidékek egy nagyfontosságú kérdése az. A t. előadó ur azt mondja, hogy azon esetekre, midőn az elemi csapás nemcsak a termést, hanem egyszersmind a tulajdont is megtámadja, van törvényes intézkedés. Én ezt nem tudtam; de ezen esetek, melyekről a kérvény szól, nem azon kathegoriába tartoznak, a melyek esetleg a tulajdont támadnák meg, pl. a fagy, ragya, esőzés csak az évi termést rontják meg és semmisítik meg; de a jégverés is csak az évi termést semmisíti meg; és ez figyelembe vétetik, mig ellenben a fagy, ragya, esőzés figyelembe nem vétetik, pedig ezek is az évi termést teszik tönkre. A kik szőlővidéken laknak, tudják, hogy évek hosszú során át olyan sajátságos climaticus viszonyok voltak, hogy pl. egész szeptember hó végéig a legszebb remény és kilátás volt a szüretre, akkor beállott egy heti esőzés, mint pl. már két ízben Eger vidékén és Egernek összes termése semmivé lett, ngy hogy számításunk szerint mintegy másfél millió érték lett az idén tönkre téve Eger városában. Ez, azt hiszem, hogy mégis csak érdemel olyan figyelmet, mint a jégverés, érdemel annyit, hogy a törvényhozás a szőlőtermelőkre is kiterjeszsze figyelmét és az ily calamitásokkal szemben azon vidékek valami védelmet, ha mást nem, legalább kíméletes elbánást kapjanak ngy a közvetett, mint a közvetlen adózás terén. (Helyeslés.) És itt bátor vagyok a t. háznak figyelmébe ajánlani a kérvényt, a mely alapon az benyujtatott. Mert épen a múlt év folyamán, midőn Eger városát is, mint szőlőtermelő vidéket, a legsúlyosabb csapás érte, ugy hogy egész határában a termés tönkrement, (Halljuk !) a t. pénzügyministerium Eger városával szemben épen a közvetett adózás terén, mondhatnám, a legkíméletlenebb eljárást követte, Eger városa évek során át bérelte az államtól a közvetett adózást és mi történt ? Fölmondatott neki és kitűzetett egy nagyobb összeg, hogy ezen az áron alul nem adható ki. Jól van, utoljára az államnak a várossal szemben joga van követelni kisebb vagy nagyobb árt, a mint neki tetszik; de egyet bátor vagyok megjegyezni és pedig azt, hogy erre joga van ugyan az államnak, de arra az eljárásra, mely a folyó évben kö vettetett, aligha van jogosítva még az állam is. Mert mi történt? Az, hogy a város, mely az év első napjától bérli a közvetett adózást, egész deczember hó közepéig teljesen tájékozatlanul hagyatott, hogy mi történik tehát a bérlettel; és deczember közepén tűzetett ki, hogy deczember 28-án fog Budapesten történni a közvetett adózásra az árverés. Hát helyes eljárás ez, t. ház? (Halljuk!) De miután ezen kérdés most már be van fejezve, arra ezúttal bővebben ki nem terjeszkedem; hanem azon kérelmét Eger városának, mint szőlőtermelő 'vidéknek, hogy a kormány tanulmányozza ezt az ügyet, hogy t. i. a jégverés mellett a fagy és esőzés által okozott károk is figyelembe vétessenek s törvényhozási intézkedés tárgyává tétessenek, ajánlom melegen a t. ház figyelmébe s pártfogásába, különben pedig elfogadom a kérvényi bizottság jelentését. (Helyeslés a szélső hátoldalon.) Elnöki T. ház! Maga a bizottság jelentése nem támadtatván meg, az elfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): 21. szám alatt Győrmegye közönsége felir a Rába és mellékfolyóinak szabályozása tárgyában. Rakovszky Géza előadó : T. képviselőház! (Halljuk!) Ezen igen fontos és kiváló érdekű