Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-185

68 185. orszAgo* filé* február 9. 1885 dok és ennek folytán ajánlom a következő módosítványomat a 9. §. b) pontjához: „A szakasz eleje marad. „Az őztehénre minden időben* szavak után tétessék : „kivéve június végétől augusztus végéig szabad a vadászat, de ott is a medó'dkre." Bónay János: T. ház! Én a szakaszt általánosságban elfogadom és felszólalásom tárgyát csupán bizonyos styláris hibák képezik, a melyeknek kijavítását szükségesnek tartom. Ugyanis ezen fejezet mindjárt az első bekezdésben kimondja azt, hogy a vadászati tilalom általánosságban február 1-től augusztus 15-ig tart és daczára annak, hogy itt általánosságban kimondja a tilalmi időt, bizonyosan tévedésből mégis különösen megemlíti az f) pont alatt, hogy fáczánokra és túzokokra február 1-tŐl augusztus 15-ig, midőn egyszersmind az i) pont alatt szintén arról intézkedik, hogy minden más vadra és madárra, a 14. és 15. §§. kivételével

8 február 1-től augusztus 15-ig. Tehát itt háromszor ismételtetik ugyanazon tilalmi idő és mégis a fáezánok és túzokokra nézve külön az f) pont alatt kimondatik, hogy a tilalom ideje február hó 1-től augusztus 15-ig tart. Továbbá az i) pontban — a mi már leírási hiba lehet — hivatkozás történik a 14. és 15. §§-ra. holott a vonatkozó szakaszok nem ezek, hanem a 12. és 13. §., melyek a minden időben irtható vadakról határoznak. Mindezek következtében bátor volnék ezen fejezethez a következő módosítványt beadni és pedig: az f) pontban kihagyandó a „fáczánokra" szótól végig; az i) pontban az első sorban a „madarakra" szó után tétessék; „és vadra", ezután a következő 14. és 15. §§. helyett írassék: „12. és 13. §§." Kérem ezen módosítást a törvény világosabb értelme végett elfogadni. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Rakovszky István jegyző (olvassa). Herman Ottó: T. képviselőház! Én a magam részéről azon szakaszokra nézve, a melyek egyáltalában a tilalomra vagy annak kivételeire vonatkuzmik, kérem a t. ház engedelmét, hogy az egész sorozatra nézve nyilátkozhassam. A 9. §-tés annak egyes pontjait véve és reflectálva arra, a mik előttem felhozattak, én csak megerősíthetem azon véleményt, vagyis inkább azt a tényt, melyet Szalay Imre képviselő ur az őz üzekedési idejére nézve felhozott. Nemcsak azon források szerint, a melyeket idézett, hanem leginkább Bischofnak embriologiai tanulmányai folytán kétségkívül áll, hogy az őznek üzekedési ideje régebben hamisan volt felvéve, hogy tehát itt a törvényben arra tekintettel kell lenni; mert ennek a törvénynek más iuteutioja nem lehet, csupán csak az, hogy a vadnak a kifejlődése és a szaporodása biztosíttassák és csak akkor kerüljön lövésre, (Halljuk!) midőn erre legalkalmasabb. Én, t. képviselőház, a d) e) | és f) pontok kivételével a többi pontra nézve kény I telén vagyok módosítást ajánlani. (Halljuk !) Okaim ! részben olyanok, a miket az őzre nézve felhoztam, I részben pedig olyanok, melyek kiváltkép a hassz| nos madarakra, a könnyen megkülönböztethető | kategóriákat praecisirozzák.szabatosítják. Mert az ! „éneklő madarak" kifejezés egy colleetivfogalom, í t. i., ha csupán csak a rovarevők volnának contemplálva, akkor külön intézkedés szükséges azokra nézve, melyek tavaszkor rovarral élnek, télen pedig magvakkal. A magvakkal táplálkozókat üldözni kevés kivétellel szerintem egyáltalán nem lehet, nem lehet kiváltkép gazdasági szempontból, tekintettel a természet háztartására. Mert az egyszer tény, hogy a magvakkal táplálkozó kisebb madarak télen át a magvak elfogyasztása által bizonyos kiváltkép dudva növények elszaporodását akadályozzák s egyáltalán nem tartanám helytelennek, hogy a törvényben ez legalább a mennyire lehet, tekintettel a gyakorlati életre, tekintette] a törvények végrehajtására, jelezve legyen. De én ezt a paragraphus-sorozatot még más tekintetben is hiányosnak találom, úgyannyira, hogy kénytelen leszek a 9. §. után egy új szakaszt indítványozni. T. i. itt csak a vadászatról magáról, a tilalomról és az idevágó megengedhető, természetszerűen ebből folyó kivételekről van szó. Azonban t. ház, semmiféle provideáiás nincs arra nézve, hogy a vadászati törvény milyen állást foglaljon el a tudományos kutatási és oktatási czélokra való vadászattal szemben ; nemcsak, hanem a vadászatnak azon neméről, melyet a természetiekkel kereskedő gyűjtők nem csak hazánkban, hanem világszerte űznek, a melyek aztán oly üzleteket képeznek, hogy merem állítani, hogy Magyarországból az ilyenekben az export évenkint megüti mindenesetre az 50,000 frtot. Ez a külföldi gyűjtőknek a nyeresége s ezek az állam iránt semmi kötelezettséggel megróva nincsenek, sőt működésük engedélyhez sincs kötve. Mindezeknél fogva t. ház, én a 9. §-ra nézve fentartván azt, hogy egy új 10. §-t is indítványozni óhajtok, a következő szövegezést ajánlom : ,,a) szarvas- és dámvad-bikára szeptember elsej étől j ulius 1 -ig *. Ezt a módosítást azért bátorkodom proponálni t. ház, mert hiszen azokra a tulajdonosokra nézve, kiknek rendezett vadászkertjeik vannak, a vadászati szabadság ugy is teljesen megvan. Ez a tilalom vonatkozik a nem ilyenszerű vadászterületekre, kiváltkép a vad felszaporodására való tekintetből. Mert azt nem lehet tagadni, hogy bár kis mértékben, de különösen a szarvas már szabadon is található és annak felszaporodása mindenesetre vadászati és nemzetgazdasági szempontból egyaránt óhajtandó. „Az őzbakra nézve Julius 1-től április l-ig",