Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-185

1S5. etnágo* öléi febrHár 8 1885. 65 sodik bekezdés az Ormos Zsigmond módosítványa szerint fogadtatik el. Tehát kérdem a t. házat, elfogadja-e a szakasz a bizottság szövegezése szerint változatlanul, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a második bekezdés a bizottság szövegezése szerint nem fogadtatott el és igy kijelenthetem azt is, hogy a második bekezdés Ormos Zsigmond képviselő ur módosítványával fogadtatott el. A harmadik, negyedik és ötödik bekezdésre nézve nem lévén észrevétel azok változatlanul elfogadtatnak. Következik a 4. §. Rakovszky István jegyző (olvassa a 4-ik §-t, mely változatlanul elfogadtatik és olvassa az 5-ik szakaszt). Gergelyi Tivadar: T. ház! Én ezen szakaszt ugy, a mint szerkesztve van elfogadom és ha mégis felszólalok, ezt csak Mamusieh t. képviselőtársam tegnapi felszólalása következtében teszem, ki ezen szakaszt ugy méltóztatott értelmezni, mintha itt. úrbéri szolgálmányok megváltásáról volna szó, mert a mint mondani méltóztatott, az iirbéri tartozások megváltásakor egyszersmind az úrbéri birtokkal kapcsolatos szolgálmányok is megváltattak. Itt nem erről van szó, hanem arról, hogy mikor a szabályozás és az úrbéri elkülönzés megtörtént, akkor a vadászati jogot a korábbi földbirtokos magának tovább is fentarts)tta és ezért akkor akár ingatlanban, akár pedig más alakban bizonyos árt fizetett. Miután tehát most ezen akkori kikötés a jelen törvény által érvényét veszti, nagyon természetes, hogy ezért az illető birtokosnak kárpótlást kell kapnia. Ezt kötelességemnek tartottam Mamusieh képviselő ur felszólalása következtében téves nézetének helyreigazítása végett elmondani, különben a szöveget ugy, a mint szerkesztve van, elfogadom. Mamusieh Lázár: Nem a 4-ik, hanem az 5-dik §-ra vonatkozólag mondottam. Gergelyi Tivadar: Hiszen épen az 5-ik§. tárgyaltaíik. Elnök: Ha nincs észrevétel, az 5. §. a bizottság szövegezése szerint elfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa a 6-ik §-t, mély észt eveid nélkül elfogadtunk. Olvassa a II. fejezett czimét és a 7. §4). Lükő Géza: T. ház! Az eddig elfogadott szakaszokkal azt hiszem, biztosítva van a nagybirtokosok és a vadászatkedvelők érdeke; de nem tartom kisebb fontosságúnak a kisbirtokos érdekének biztosítását is. Már pedig, a mint a törvényjavaslat 7. §-a jelenleg szövegezve van, abban nincs biztosítva a kisbirtokos érdeke a vadak által okozott károkkal szemben. A 7. §-ban ugyanis az mondatik, hogy a fővadak—szarvas, dámvad—által okozott károkért az KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. X. KÖTET. I illető erdőtulajdonos vagy bérlő felelős. Tudjuk ! azonban, hogy vannak az országnak olyan vidékei, j hol a szarvast vagy dámvadat csak hírből ismerik, I ellenben vannak ott vaddisznók és medvék, a i melyek nagy károkat okoznak. A 8. §. azt mondja ugyan, hogy a ragadozó I vadak vagv kártékonv állatok bármikor elpusz\ títhatók. De én azt hiszem, hogy a fegyveradóra vonatkozó intézkedések nem biztosítják a kisbirtokosok érdekeit, mert fegyveradó vettetik rajok s ezért nincs módjuk magukat fegyverrel ellátni. Az mondatik ugyan, hogy bármi módon elpusztíthatok, ámde, ha már (íöndücs t. képviselőtársam kegyes intelmei nem képesek a nyulak által okozott károkat elhárítani, ugyan miképen lehet a vaddisznók és medvék által okozott károkat elhárítani, hogy ha az illető földtulajdonosnak fegyvertartási engedélye egyáltalában nincs, vagy nincs módjában azzal magát ellátni ? Másik correctivumául a ragadozó vadak által okozott károknak fel van hozva a következő fejezet'ben, hogy a közigazgatási bizottság engedélye folytán hivatalos vadászatok tartathatnak. De tudjuk a gyakorlatból, hogy ezen hivatalos vadászatok kieszközlése hosszas időt vesz igénybe, de ha megtartatnak is, kellő eredményre nem vezetnek. Tudok epeteket, hogy maga az erdőtulajdonos túlbuzgó tisztje, hogy meghiúsítsa a hatósági vadászatot, midőn a közigazgatási tisztviselő által annak határideje kitíízetik, előre elriasztatja a vadakat azon területről, hol a hatósági vadászat tartandó. Maga pedig a földtulajdonos a kártékony vadak pusztításaival egyáltalában nem gondol. És igy a kisbirtokos ki van téve téve annak, hogy a ragadozó vadak, különösen a vaddisznók szerte pusztítanak a nélkül, hogy kártérítési igényt valaki érvényesíthetne. Ennélfogva azt gondolom, hogy a 7. §-ban ezen szavak után: ,a dámvad és szarvas, beíeendő lenne ez: és a ragadozó és kártékony vadak közül a medvék és vaddisznók", a többi maradna. Ha ezen uiódosítványom elfogadtatnék, önként következik, hogy a 8. §. kimaradna. (Helyeslés a szélső balon.) Duka Ferencz jegyző (olvassa a móäosítványt). Péchy Jenő előadó: T. ház! A törvényjavaslat ezen szakasza különbséget tesz az oly vadak által okozott károk közt, melyek tenyésztetnek és az oly vadak által okozott károk közt, melyek nemcsak nem tenyésztetnek, de bárki által bármikor bármely irtó fegyverrel elpusztíthatok. (Felkiáltások a szélső halról: Mivel ?) Már most ha a képviselő ur módosítványa elfogadtatnék, a dámvad, szarvas, vaddisznó, medve stb. által okozott károk azon haszonbérlők vagy földtulajdonosok által megtérítendők lennének, a kik azokat tenyésztik ; de a medvét, vaddisznót nem tenyészti senki s ezen szakasz csak azon fővadakról szól, melye9