Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-184
184. országos ülés február S. 188S. 53 veszélyben van, mert maholnap a farkasoktól azt meg nem óvhatjuk. Hogy a jelenlegi vadászati törvény módosítása nemit javít az állapoton, tagadhatatlan és azért tárgyalás alapjául elfogadom. De bátor vagyok felhozni, hogy a kártékony dúvad elpusztítására mindent el kell követni és pedig olyképpen, hogy azt minden időben, mindenütt, mindenki bármi eszközzel pusztítani jogosítva legyen, természetesen a vadászterület-tulajdonos vagy bérlővel egyetértve és mindezekhez hozassanak be a jutalmazások a kártékony dúvad pusztítására, a mi már nálunk az erdélyi, részekben ugy is gyakorlatban volt. A vadászati jegyadó szállittassék le oly árra, hogy azt szegényebb ember is válthassa, mert a hasznos vadat nem annyira a vadászat, mint a dúvad elszaporodása pusztítja. Nálunk bőven elég, ha a kímélet tilalom megtar tátik, a fegyver adó változtassák fegyvertartási engedélylevéllé át, mely indokoltabb és az államra jövedelmezőbb is. Azt fel kell említenem, hogy a vadászati jegyadó jövedelmét kiválóan a kártékony állatok pusztítására kellene fordítani. Azonban a fegyveradó és vadászati jegyadó ugy is tán nemsokára módosítás alá kerül és akkor még hozzászólhatunk. (Helyeslések.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, az általános vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat; (Felkiáltások: Eláll!) Ha az előadó ur nem kivan szólani, következik a szavazás és pedig a következő sorrendben: először a Hermán képviselő ur indítványa felett kell dönteni, a mennyiben ő a törvényjavaslatot a, bizottsághoz visszautasítani kívánja. Ha ez nem fogadtatnék el, akkor következnék a törvényjavaslat feletti szavazás és ha az sem fogadtatnék el, akkor következik a Madarász képviselő ur ellenindítványa. Mielőtt a kérdéseket igy feltenném, méltóztassék meghallgatni az indítványokat. Duka Ferencz jegyző (olvassa Hermán Ottó indítványai). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott indítványt elfogadni ? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most méltóztassanak meghallgatni Madarász képviselő ur ellenindítványát. Tibád Antal jegyző (olvassa Madarász József indítványát). Elnök: Kérdem a t. házat: elfogadja-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta és igy Madarász képviselő ur ellenindítvänya elesett. Következik most a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Rakovszky István jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, az I. fejezet czímét és az 1. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 2. szakaszt). Teleszky István: Tisztelt képviselőház! (Halljuk!) Ezen szakasznak utolsó bekezdését, mely a felmerült vitás kérdésekre vonatkozó hatósági kört megállapítja, nem találom eléggé kimerítőnek, mert a különböző hatóságokra nincsen megfelelő tekintettel. A szöveg ugyanis igy szól: „Ha az iránt, hogy valamely térület ezen szakaszban körülirt területek közé tartozik-e vagy nem, vitás kérdés támad: afölött első sorban a járás közigazgatási szolgabiráj fölebbvitel útján az illető megye alispánja — törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester — Budapesten a kerületi elöljáróság, másod fokon a városi tanács határoz." Nincs meg tehát az, hogy rendezett tanácsú városokban kit illet az első folyamodása eljárás, (Ugy van! a jobboldalon) nincs meg továbbá az, hogy kit illet meg törvényhatósági joggal felruházott városokban szintén az első fokú bíráskodás. Ennélfogva ezen szakasz mindenesetre kiegészítést és pótlást igényel. Gondolom, hogy a törvényjavaslat intentiójával egyáltalában nem jő ellentétbe, ha ezen szakasz kipótoltatik és a megfelelő hatóságok tüzetesen és pedig ugy számláltatnak elő, hogy előbb jöjjenek kellő megkülönböztetés szerint az első folyamodású, azután a másodfokú felebbviteli hatóságok. (Helyeslés.) Igy tehát ezen szakasz szövegét az utolsó bekezdésben ezen szavaktól: „a járás közigazgatási szolgabiráj a" következőleg vélem módosítandónak: „rendezett tanácsosai bíró városokban a polgármester, törvényhatósági joggal felruházott városokban a városkapitány, végre Budapesten a kerületi elöljáróság; másodfokban pedig a törvényhatóság első tisztvisélője, (alispán, polgármester) Budapesten a városi tanács határoz". Ajánlom a t háznak ezen módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Halász Géza: A mint látom, a t. ház türelme már meglehetősen próbára van téve. (Felkiáltások a ssélsö baloldalon: Dehogy van!) Én tehát, a mint szokták mondani, rövid leszek; igaz, hogy legtöbbnyire nem szokás megtartani, hanem én megtartom. En azt tartom t. ház, hogy ez a 2. §. az, a miért az egész újítás történt és ebben lehetne csakugyan javítást eszközölni az előbbi törvénynyel szemben is. Ezen szakasz azonban még az eddigi állapotot is rosszabbítja, midőn 100 hold helyett 200 holdat állapít meg. Ez határozottan oly lépés, mely a I kisebb birtokosok hátrányára van és már most
