Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-182
182. *m&gM ftlés febraáríJ, 1883. 41 a gazdászatnak, iparnak és kereskedelemnek. (Helyeslés, ügy van!) Vegye tekintetbe továbbá a kormány a munkaadó és a munkások ügyét, mennyivel nagyobb a száma ma a szegény munkásoknak, kik általában óhajtják a hetedik napot Istennek szentelni és pihenni, hogy igy erejöket visszanyervén, a munkára annál nagyobb legyen képességök; de nem lehet, mert ha nem dolgoznak, a munkaadó elbocsátja őket és igy kénytelenek vasárnap is dolgozni, se leiköket, se értelmöket nem képezhetik, de vájjon jól van-e ez igy ? azért, hogy a gazdag munkaadónak még több pénze, a szegény munkásnak soha nyugalma ne legyen. (Helyeslés, ügy van!) Angolországban szigorúan megtartják a vasárnapot, ugy, a hogy azt megtartani kell, de azért gazdászata, ipara és kereskedése nagy, a nemzet pedig gazdag. Gzélszerű lenne, ha a kormány az összes hitfelekezeteket arra hivná fel, hogy az ünnepeiket, a mennyire csak lehetséges, mindnyájan vasárnapra tegyék át, — azért, hogy azokat az állam minden polgára szentül megünnepelje. Franeziaország ebben például szolgálhat. De végre a vasár- és ünnepnapok megtartása a népet erényessé és jobbakká teszi. az, által, hogy a keresztyén hit áldásos tanait hallgathatja. (Hehjedés.) A keresztyén hit minden erénynek alapja és kútforrása, ha a lélek megfosztatik e tápláléktól, nem terem meg rajta az erény, a jótékonyság és az önfeláldozás virága; jó hazafiakat vallás nélkül nem nevelhetünk ;nézzük meg mindazt, a mi a világon nagy és dicső, látni fogjuk, hogy mindennek forrása és alapja a keresztény hit, mely tanítja a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget. (Helyeslés.) Ha nézzük a festészetet, szobrászatot, zenét, építészetet, nézzük a kórházakat, árvaházakat, egyszóval minden jótékony czélu intézeteket, mindezeket a keresztény hit magasztos eszméi hozták létre, a lelkeket a hit táplálékától megfosztani nem lehet, nem vezet ezélhoz, a miért a vasár- és ünnepnapok megtartását óhajtom és kérem a tisztelt kormányt, hogy a törvényjavaslatot mielőbb benyújtani szíveskedjék. (Helyeslés.) Berzeviczy Albert előadó: Csak egy észrevételt vagyok bátor a képviselő ur megjegyzésére tenni. Volt szerencsém kiemelni, hogy a bizottság maga is fontosságot tulajdonít a kérvénynek, azonban a gyakorlati megoldás tekintetében nehézségeket lát. A képviselő ur ugy látszik könnyebbnek tekinti a kérdést s hivatkozik Anglia példájára, Erre meg kell jegyeznem, hogy Angliában nem annyira a régi vasárnapi törvények tartják fenn oly szigorúan a vasárnapi munkaszünetet, mint inkább a társadalomnak úgyszólván vérévé vált meggyőződése KKPVH. NAPLÓ. 1881—84X. KÖTET. megszokása. Ezt törvénynyel decretálni nem lehet. Németországban is az újabban ez irányban megindult mozgalom inkább az egyleti működés terén megy végbe, mintsem törvényhozási és hatósági intézkedésekben. Ezeket kivántam megjegyezni, kérvén a t. házat, hogy a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni kegyeskedjék. (Helyeslés.) Elnök: Ugy hiszem, kijelenthetem, hogy a kérvényi bizottság javaslata elfogadtatván, a kérvény megfontolás végett a kormánynak kiadatik. Rakovszky István jegyző (olvassa «• 36. és 37. folyó szám alatt, továbbá a 23. sorjegzékben 1—3. ss. alatt foglalt kérvények jegyzékét, melyekre nézve a kérvényt bizottság javaslata elfogadtatik. Olvassa): A lugosi, a debreczeni, a soproni, a beszterczebányaí államhivatalnokok, a kolozsvári, a nagyváradi kir. törvényszék, ügyészség és járásbíróságok , kezelő- és segédszemélyzete fizetésük és lakbérilletménytik felemelését, általános nyugdíjrendszer és szolgálati pragmatica alkotását kérik. Berzeviczy Albert előadó: A kérvényi bizotság javaslata szerint, e kérvények a ministerelnók utján a kormánynak adandók ki. Lázár Ádám: T. ház ! Midőn a bírói szervezés és ügyvédi rendtartás lényeges és gyökeres átalakítása az annyiszor hangsúlyozott közvetlenség és szóbeliség, ugy az eskiidtszéki intézvény behozatalával okszerű kapcsolatban várandó: akkor a birák, főleg alsóbb bírósági hivatalnokok újból anyagi gyors segélyt kérnek, hogy ez által szellemi és anyagi függetlenségük és társadalmi állásuk lehetőleg biztosíttassék. Nem tagadhatni ezen nyomasztó állapot tarthatlanságát, miután az ezelőtt több mint 10 évvel történt rendezés már a gyakorlati élet rostáján átmenve, sok javítani valót mutat föl, mit főleg a vidéki bíróságok fizetésének és lakbérének aránytalansága legkiáltóbban bizonyít. Az állami és bírósági hivatalnokok sorsuknak állami utón való javításáért esedeznek e kérvény ökben s újból a ház elé terjesztik szomorú helyzetüket, mely Őket társadalmilag és anyagilag képtelenné teszi kötelességük teljesítésére. Az állami bírósági hivatalnokok fizetési rendszere ezelőtt 10 évvel állapíttatott meg s azóta tekintettel a közbejött különböző mozzanatokra, az anyagi dolgok, különösen a lakbér és az élelmi czikkek folyton ingadozó árkülönbözetére, lényeges változás nem történt, mig más államokban, pl. Ausztriában 10 év óta lényegesen felemelték a fizetéseket. Ez által az összes anyagi viszonyokon lenne segítve s egyúttal a hivatalnokoknak képessége, munkaereje és függetlensége emeltetnék.
